Baleset-megelőzésben kulcs a figyelem!

 

Zsidók 2,1-3a 1Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk. 2Mert, ha az angyalok által hirdetett ige olyan erős volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség megkapta igazságos büntetését, 3akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az Úr hirdetett először?

Meghallgatható hangfelvétel: Hogy el ne sodródj!

Merényi Zoltán testvér az „Áhítatban” a mai napi igéhez ezt a címet adta „Baleset-megelőzésben kulcs a figyelem!” Tegye fel a kezét, aki velem együtt szeretne elkerülni minden balesetet. Életünk szinte minden területén valamilyen szabályrendszerhez való igazodás szolgálja a biztonságunkat. Közúti közlekedésben a KRESZ, munkahelyeken a munkavédelmi szabályzat, és még sorolhatnám iskolákban, kórházakban az egyéb helyeken lévő szabályokat.

Életünk során baleset érhet bennünket fizikai és lelki síkon. Fizikai síkon balesetveszélyt jelen ránk nézve például, ha gépkocsival egy kanyarban nem az út és látási viszonyoknak megfelelően választom meg a sebességet, egyszerűen kisodródhatok. Lelki síkon is kialakulhat balesetveszély, ha valaki figyelmeztetés ellenére elhagyja a Teremtője által kijelölt utat, vagy ezen az úton figyelmen kívül hagyja a javunkat, védelmünket szolgáló korlátokat. Ennek következtében, de sok ember küszködik sorozatos kudarcai következtében depresszióval és egyéb mentális betegségekkel.

Felmerülhet bennünk a jogos kérdés, de hát ki az, aki ezektől a veszélyektől megóvhat bennünket? Isten igéjében erre is megkapjuk a választ! Zsidók 12,2 „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére”. Aki őrá néz, aki tőle kér és vár tanácsot, segítséget, az egyszerűen kifejezve a vonzásterében marad. Bár az Ő vonzásterében is érhet bennünket megpróbáltatás, de ez egészen más, mint elsodródni tőle.

Zsidók 12,5b-6 „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert, akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.” Mennyivel más a szerető mennyei Atyánk fenyítése, mely a mi javunkat szolgálja, mint tőle elsodródva az ördögien gonosz erők játékszerévé válni. Láttatok már televízió híradójában az áradásban tehetetlenül sodródó, egymásnak csapódó autókat? Hát nem egy szívderítő látvány.

A mai napra kijelölt alapigénk így kezdődik „1Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra”! Ne feledjük a „Zsidókhoz írt levél” eredetileg zsidó származású keresztényeknek lett címezve, akik megtértek, bemerítkeztek és Krisztus egy gyülekezetének tagjai voltak.

Kérdések sora merült fel bennem az Igével kapcsolatban. Mennyire akarunk, mennyire tudunk figyelni Isten igéjére, az ő üzenetére? Mennyire van hely szívemben Isten üzenete számára? Miért fontos, hogy még jobban figyeljünk a hallottakra?

Olyan sokszor előfordult már velem, talán veletek is, hangzik felénk Isten igéjének üzenete, mire hazaérünk, szinte semmit nem tudunk belőle visszaidézni. Ez főleg akkor szomorú, ha éppen sorsfordító üzenet hangzott felénk, de „nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett először”.

Ha ma fogalmazná meg a zsidókhoz írt levél szerzője ugyanezt az üzenetet, akkor valószínűleg nemcsak a hallottakra való figyelésre hívná fel nyomatékosan a figyelmünket, hanem Istennek írott üzenetére is, melyet akkor hallottak és lejegyezték. Apostolok idejében az első században az írott igei üzenet, vagy erre a célra írt levelek ritkán jutottak el a gyülekezeti tagokhoz, legfeljebb ott felolvasták nekik, tehát számukra ezek is hallottak voltak. Nekünk kivétel nélkül rendelkezésünkre áll Istennek írott üzenete a BIBLIA, a szentírás. Tehát még jobban figyeljünk a hallott és leírt igei üzenetre! Újabb kérdéseim. Mennyire mindennapi lelki táplálékunk Isten igéje? Mennyire éhezünk és szomjazunk Isten igéje után? Lelkünk Isten üdítő igéjével való táplálása vajon olyan gyakori, mint a testünk táplálása?

Róma 10,17-ben így tudósít Isten az ő igéje által „17A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.”  Ideális esetben a hallott, olvasott ige, mely nemcsak egyik fülünkön bemegy, a másikon pedig kimegy, hanem az értelmünkön keresztül a szívünkbe íródik. Ha Jézus Krisztus beszéde utat talál a szívünkbe, ha jó talajba hullott az igemag, akkor növekedünk hitben. Ha „még jobban figyelünk a hallottakra”, a Sátán minden mesterkedése ellenére sem tudunk elsodródni, mert Isten jelenléte élő valóság az életünkben. (János 15,4 így bátorít bennünket is Jézus, „Maradjatok énbennem és én tibennetek”)

Drága testvérek vizsgáljuk meg milyen a szívünk talaja Isten igéje számára! Az elmúlt időszakban közel fél évig nem mehettünk a közösségi istentiszteleti alkalmakra, ezért zömmel online igehirdetéseket néztünk, hallgattunk. Több alkalommal sikerült úgy igazából ráhangolódnom az igei üzenetre. Utána szinte szentségtörésként éltem meg a televízión kínálkozó világi adást, olyan érzésem volt, mint amikor Kolontárt elöntötte a vörösiszap áradata.

Zsidók 2,1 „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.” Ma már sokszor elhangzott az a szó, hogy elsodródni! Mit jelent elsodródni? Én úgy fogalmaznám meg, hogy szándékunk ellenére eltérni attól a szellemi, vagy fizikai iránytól, amelyen haladni szeretnénk. Az elsodródás kezdődhet úgy is, csak egyszer kétszer nem megyek el Istentiszteleti alkalmakra. Következő állapot, már csak havonta egyszer az úrvacsorán veszek részt a közösségben. Egyszer csak azt veszem észre, hogy teljesen kiveszett szívemből a vágy és véglegesen elsodródom.

Most arra gondolhat egy erős akaratú ember, hogy szándékom ellenére én bizony nem fogok elsodródni. Vegyük példának azt az esetet, amikor autójával haladva figyelmen kívül hagyja valaki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat és kanyarban lesodródik az útról. Hogyan sodródik le? Akarata ellenére!

Ha valaki nem figyel még jobban a hallottakra és például kialakul egy szenvedélybetegsége, csak egyet említek a sok közül, pl. alkoholfüggő lesz. Fordult már elő ilyen eset hívő emberekkel? Sajnos igen! Ebben az esetben már nem ura a helyzetének, egyszerűen sodródik a Sátán csapdájában vergődve.

Volt egy kollégám nevezzük egyszerűen Józsinak, nála sajnos kialakult a súlyos alkoholfüggőség. Amikor reggel bejött dolgozni, olyan erősen remegett a keze, hogy képtelen volt egy sort leírni. Az első féldecis pohárba öntött konyakot két kézzel fogva tudta csak meginni, hogy minél kevesebb lötyögjön ki belőle. Érdekes, az első konyak után teljesen megszűnt kezének remegése. Ez már totális alkoholfüggőség!

Elsodródási veszélyt jelenthet emberek számára még a túlzásba vitt hobbi, szükségen felüli anyagiak hajszolása, televízió adásaival kapcsolatos sorozatfüggőség és még lehetne sorolni mi az, amivel a kísértő ellopja időnket, hogy minél kevesebb maradjon Istennel való közösségre.

De még ebből a helyzetből, a Sátán csapdájából is van menekülési lehetőség, ha valaki felismeri, elismeri, hogy itt csak Jézus segíthet és őt hívja segítségül. Egyedüli igazán vesztett ügy, ha nem figyelünk még jobban a hallottakra és elutasítjuk a szerető Istennek Jézus Krisztusban kinyújtott mentő kezét. Hogyan jellemeznétek azt a mély vízben fuldoklót, aki elutasítja a felé kinyújtott mentő kezet azt mondva, majd én megoldom a magam helyzetét? Ez az ember vagy nagyon büszke, vagy egyszerűen csak bolond.

Zsidók 2,2-3 „Mert, ha az angyalok által hirdetett ige olyan erős volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség megkapta igazságos büntetését, akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az Úr hirdetett először?”

Hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel? Ezt a kijelentést nem hígíthatjuk fel. Örök ítéletről van benne szó. Hogyan menekülhetünk meg az örök ítélettől, ha Isten Igéjével, a kinyilatkoztatással nem törődünk, elhanyagoljuk?

Olyan könnyű akaratunk ellenére is észrevétlenül is elsodródni. De nem történhet meg veletek ez, ha még inkább a hallottakra figyeltek. Gondoljatok bele: ha nem lehetett figyelmen kívül hagyni az angyalok által hirdetett igét, és annak elutasításáért, figyelmen kívül hagyásáért súlyos büntetésben részesültek azok, akik hallották – akkor mi lesz velünk, ha egy ekkora üdvösséget, egy ekkora lehetőséget figyelmen kívül hagyunk? Valóban azt gondoljátok, hogy nincs következménye a nemtörődömségnek, a hálátlanságnak, a közömbösségnek?

„Egy nagyon komoly kérdést kell feltennem. Én nem tudom rá a választ, testvéreim ti sem tudjátok, és ha itt lenne egy angyal, az sem tudná megválaszolni. Egy pokolbéli ördög sem tudna rá válaszolni.”

„hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett először.” (rövid szünet!)

Ha nem törődünk vele, menthetetlenül elvesztünk! Ha törődünk vele, „még jobban kell figyelünk a hallottakra,” különösen akkor, amikor erős a sodrás, mindezt azért, hogy megmeneküljünk. Ha viszont úgy döntök, hogy visszavonhatatlanul „Hű Jézusom kezébe teszem le életem”, akkor csodálatos örökség vár rám Jézus Krisztus által.

Róma 8,38-39 „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”

Kedves Testvérek ez a csodálatos üzenet ma nekünk szól, a miénk, ha még jobban figyelünk a hallottakra. ÁMEN.