Tudjuk, hogy van feltámadás!

 

2Korinthus 4,13-18 13Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, ahogyan meg van írva: „Hittem, azért szóltam”, mi is hiszünk, és azért szólunk! 14Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt, és maga elé állít veletek együtt. 15Mert minden értetek van, hogy a kegyelem sokasodjék, és egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére. 16Ezért tehát nem csüggedünk. Sőt, ha a külső emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra. 17Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, 18mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.

Tudjátok, miért aktuális most is számunkra a feltámadás? Mert olyan kikerülhetetlen valóság a halál, amivel akarva, akaratlanul számolnunk kell! Ha a jövendőnkről semmit sem tudunk, egyet bizonyosan tudunk: azt, hogy előbb, vagy utóbb meghalunk. Az élet végén ott integet a nagy kérdőjel, a halál, aminek egyszer mindenki áldozatul fog esni! Talán az emberben nincs természetesebb érzés, mint a haláltól való félelem!

Csak azt érezzük, hogy a halál olyan valami, amiről nincs semmilyen tapasztalatunk. Olyan, mint egy sötét függöny, egy beláthatatlan mély szakadék, ami majd elválaszt valamitől, vagy valakitől bennünket. Épp ez a probléma benne! Minden ember életében eljön a pillanat, amikor semmi sem lesz fontosabb már a számunkra, csak az, hogy mi van ott a túloldalon?!

Ildikó leányom halála előtt, amikor már érezte, hogy emberileg semmi reménye nincs a gyógyulásra, akkor megszólított: Apu, attól félek, hogy a pokolba kerülök. Gyermekem, ez csak rajtad múlik, ha őszintén, bűnbánó szívvel behívod Jézus Krisztust az életedbe, hogy ő legyen életed Ura, kiárad rád Isten kegyelme és örök életed, üdvösséged lesz. Utána együtt imádkoztunk és minden tőlem telhetőt megtettem, hogy szeretett gyermekemet az Istenhez vezessem.

Rettenetes volna nekimenni úgy a sötétségnek, hogy az ember nem tudná, hová vezet az útja. Ez a halál igazi problémája! És most, ebben a világban, ahol az emberek többsége rettegve gondol a halálra, egyszerre felharsan egy örömhír: "Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, mint az elhunytak zsengéje." Aki feltámasztotta Jézus Krisztust a halálból, az övéit is fel fogja támasztani!

Feltámadás! Hogyan lehet megfogalmazni a feltámadás lényegét? Földi, jelenlegi romlandó testünkből feltámadáskor egy romolhatatlan új jön létre, egy teljesen más létformára fog vezetni bennünket Isten a halálunk után. Tehát hittel valljuk, hogy fel fogunk támadni!

Mai igehirdetés kiemelt fő gondolata, „Tudjuk, hogy van feltámadás!” A hitetlen kételkedők első kérdése ez lenne, honnan tudhatjuk mi ezt? Sok más mellett erről is tudósít bennünket a BIBLIA, mely Isten numerikus kézjegyével hitelesített dokumentum. Az első személy, aki a világtörténelemben romolhatatlan testben a halálból feltámadott az Jézus Krisztus volt. Bibliában olvasható, hogy Jézus Krisztus földi küldetésében több személyt is feltámasztott a halálból, de ezek később kivétel nélkül mind meghaltak, mert hús-vér testben voltak.

Pál apostol a Korinthusiakhoz írt első levelében (15,4-8) azt írja, Jézus haláláról és feltámadásáról, „4 eltemették, és feltámadt a harmadik napon az Írások szerint. 5 és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek. 6Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még mindig élnek, néhányan azonban elhunytak. 7Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak. 8 Legutoljára pedig, mint egy torzszülöttnek, megjelent nekem is.”

Ebből a felolvasott igeszakaszból szeretném kiemelni „megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre”. Kedves igehallgató gyülekezet, ismerjük az evangéliumokban leírt tudósításból a kenyérszaporítás csodáját, (Márk 6,34-44) amikor Jézus öt kenyérből és négy halból az ötezer embert megvendégelte, ettek, jóllaktak mindnyájan, majd összeszedték a megmaradt darabokat tizenkét tele kosárral.

Abban a korban csak a felnőtt férfiakat vették számba, a nők és gyermekek számolatlanul az ötszázon felül voltak. Olyan ez, mintha korunk egy-egy eseményénél a létszám meghatározásánál, csak a szavazásra jogosult férfiakat vennék figyelembe. Az ötszázon felül legalább annyi nő és gyermek is lehetett. (Csak mellékesen jegyzem meg, ha nálunk is így számolnák a gyülekezetek létszámát, akkor vészesen alacsony lenne a létszám).

Nincs az a földi bíróság, amely egy jogi eljárásnál figyelmen kívül merné hagyni ötszáz szemtanú egybehangzó állítását, hogy találkoztak a feltámadott Jézus Krisztussal. Mert Isten fiát Jézus Krisztust keresztre feszítették, meghalt, a kor szokása szerint eltemették és a harmadik napon feltámadott. Így olvastuk: „2Kor 4,13 Mivel pedig a hitnek ugyanaz a Lelke van bennünk, hittem, azért szóltam”, mi is hiszünk, és azért szólunk!

Ebben van a mi igazi reménységünk, hogy Jézus Krisztus első zsengeként feltámadott a halálból. 1 Kor. 15,12 Pál apostol ezt mondja: „Ha pedig Krisztusról azt hirdetjük, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan mondhatják közületek némelyek, hogy nem támadnak fel a halottak?” Zsidók nagy része ma is tagadja Jézus Messiás voltát és feltámadását. Ennek van egy praktikus oka, mert akkor be kellene ismerniük, hogy Isten fiát a Messiást ártatlanul megölték.

Tudjuk, hogy van feltámadás! A feltámadásunk romolhatatlan és halhatatlan test formájában fog történni, mert test és vér nem örökölheti „Isten országát”. Örömteli szívvel gondoljuk csak végig, élő reménységünk van Istenben, mert aki feltámasztotta a Fiút, feltámasztja majd az ő követőit is. Ez a mi mindennapi reménységünk, kiapadhatatlan forrása. A mi földi szenvedésünk, nyomorúságunk az örökkévalósághoz viszonyítva nagyon rövid, szinte pillanatnyi, egy napon véget ér, és Krisztusban való hitünk igen-igen nagy örök dicsőségben fog kiteljesedni.

Vizsgáljuk meg hiteles forrás alapján, hogyan lehet biztosan miénk a feltámadásban ez a csodálatos örökség Isten országában. Mit nyerhetünk, az „örökséggel”, vagy mit veszíthetünk annak elutasításával?

Különböző világvallások, sőt még keresztény felekezetek is ellentmondásosan vélekednek erről a témáról. Mi azonban merítsünk az egyedüli igaz és hiteles forrásból a Bibliából. Köztudott, ha egy vödör vizet felhúzunk a kútból, akkor a vödör ugyanazt a vizet tartalmazza, mint ami a kútban van.

Jákób kutjánál Jézus (János 4,6-42) a bűnös samáriai asszonynak élő vizet kínál. Azt mondja az asszonynak, aki a kút vizéből iszik újból megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé nem szomjazik meg, mert örök életre buzgó víz forrása lesz benne. Az asszony azt mondta, Uram add nekem azt a vizet! Testvérem, ha Jézus örök életre buzgó vízének forrása van benned, akkor a feltámadásban csodás örökség részese vagy!

Úgy gondolom a feltámadásról leghitelesebbnek az tűnik, amit maga Jézus mond földi küldetése során, majd később a Jelenések könyvében is szól arról az időről, amikor az események sodrában a feltámadást követi az utolsó ítélet.

Máté 24-25 fejezetében olvashatunk arról, amikor Jézus az olajfák hegyén leült, odamentek hozzá a tanítványai külön, és ezt kérdezték: Mondd meg nekünk mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének. (Jézusnak ez volt az utolsó hosszú tanítása tanítványai felé).

Máté 25,31-től szól az Emberfia dicsőséges eljöveteléről és az utolsó ítéletről. A Bibliából tudjuk, hogy az események láncolatában megtörténik a még élők közül az elragadtatás, és megkezdődik a halottak feltámadása.

Az utolsó ítéletről így tudósít bennünket: Amikor eljön az Emberfia az ő dicsőségében és vele az angyalok mind és odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek elé minden népet, ő pedig elválasztja őket, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. Juhokat a jobb keze felől, kecskéket a bal keze felől állítja.

Máté 25,34-ből olvasom tovább a történetet CSIA fordítás szerint, mert ez a leginkább szöveghű fordítás: Aztán ezt fogja mondani a király a jobb felől állóknak: „Jertek Atyám áldottai, vegyétek örök birtokul azt a királyságot, mely a világ megalapítása óta nektek készült. Mert éheztem és ennem adtatok …”!

Számomra hatalmas üzenete van ennek a mondatnak, „vegyétek örök birtokul azt a királyságot”. Mindannyiunknak van a birtokában valamilyen használati eszköz, telek, ház, nyaraló, autó és még lehetne sorolni. Mindezt csak átmeneti időre kaptuk mennyei Atyánktól, hogy Isten dicsőségére használjuk, mindent itt kell hagynunk, de amit ott az Ő országában, az Ő királyságában kapunk az örök időkre szól!

Máté 25,41 Aztán így szólt a bal keze felől állókhoz: Átkozottak, menjetek előlem az örök tűzre, mely a vádlónak és angyalainak készült. Mert éhezten és nem adtatok ennem ….!

Majd a Máté 25,46 így fejeződik be Jézus tanítása: „Akkor ezek el fognak menni az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.”

Tehát mennyei Atyánk Jézus Krisztusban csodálatos örökséget kínál minden embernek. Feltámadással együtt örök életet, abban a csodás országban, melyet az őt szeretőknek készített. Csak rajtunk múlik, hogy ezt örömmel és hálás szívvel elfogadjuk, vagy balgán elutasítjuk. ÁMEN.

Joó István