Kolosszé
1,4,9-18. „4Mivel hallottunk Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról
a szeretetről, amely valamennyi szent iránt bennetek él.
9Ezért tehát, attól a naptól fogva,
amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk
értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát
minden lelki bölcsességgel és belátással, 10hogy
élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére,
és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek
Isten ismeretében. 11Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének
nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre. 12Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket
arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. 13Ő szabadított meg minket a sötétség
hatalmából, és
ő vitt át minket szeretett Fiának országába, 14akiben van megváltásunk és
bűneink bocsánata. 15Ő a láthatatlan Isten képe, az
elsőszülött minden teremtmény előtt. 16Mert benne teremtetett minden a mennyen
és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár
fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett.
17Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. 18Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött
a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.”
Bevezetőként
lenne egy kérdésem, a felolvasott 4. igeversben így olvastuk: „Mivel hallottunk
Krisztus Jézusba vetett hitetekről”. Az evangéliumokban megszokott Jézus
Krisztus megnevezés itt és sok helyen megfordítva Krisztus Jézusként szerepel.
Miért van ez így Pál apostolnál?
Tanítványai
egy szelíd szerető Jézust ismertek meg, aki földre születése után Jézusként élt
közöttük. Pál apostolnak pedig hatalmas Krisztusként jelent meg Jézus, akinek a
látványa is porba sújtotta őt, ráadásul dicsőségének fényétől átmenetileg meg
is vakult. A mennybemenetele után Jézus újból hatalmas, dicsőséges Krisztusként
létezik, ma is, ahogyan az ószövetségben is megismerhettük őt. (minden
általa és reá nézve teremtetett.)
Pál apostol valószínűleg Római fogsága idején írta levelét a
Kolosséban lévő gyülekezetnek. Az apostol Kolosséban soha nem járt,
feltételezik, hogy a kiemelkedő jelentőségű hároméves Efézusi szolgálatának az
eredményeképpen jött létre ott a gyülekezet.
Kolossé 1,7-8 tudósít bennünket, hogy
Epafrász, mint szeretett szolgatárs a közvetítő Pál apostol és a gyülekezet
között. Az Apostol örömét és Isten iránti háláját fejezi ki Krisztusba vetett
őszinte hitükért, Kolossé 1,3-4-ben „3Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus
Atyjának, amikor értetek imádkozunk, 4mivel hallottunk a Krisztus Jézusba
vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt él
bennetek.”
Azért írta levelét a gyülekezethez, amely ma talán még
aktuálisabb, mert félti a gyülekezet lelki jövőjét a fenyegető hamis
tanításoktól. Pál apostol féltő szeretete nem alaptalan, mert tudja, hogy
lelkünk nagy ellensége Sátán nagyon dörzsölt és alattomos ellenség, aki akár a
világosság angyalának álcázva magát új meg új módszerekkel cserkészi be
áldozatait. Bevezetőként röviden a tévtanítások veszélyeiről elmélkednénk egy
kicsit.
Békával végeztek egy felettébb érdekes kísérletet, ami ugyan
kegyetlennek tűnik, de jól példázza a Sátán módszerét. Az első kísérlet
lényege, hogy a békát egy forró vízzel teli edénybe dobták. Hogy reagált erre a
béka? Egyetlen mozdulattal azonnal kiugrott az edényből.
Második kísérletként egy hideg vízzel telt edénybe tették a
békát, abban jól érezte magát, majd lassan melegíteni kezdték a vizet.
Meglepődve tapasztalták, hogy a béka nem érzékelte a lassú hőmérséklet
emelkedést, és az ebből adódó rá leselkedő veszélyt, egyszerűen megfőtt,
elpusztult a vízben.
Gondoljunk csak bele, ha az ördög egy hatalmas bűnbe akarna
belerágatni bennünket, azonnal kiugranánk, mint a béka a forró vízből. Ehelyett
nagy ravaszsággal inkább a második módszert választja, lassan fokozatosan
melegíti a vizet. Aki nincs napi élő kapcsolatban Megváltójával egyszer csak
azt veszi észre, hogy az alkohol, a pornó, vagy egyéb szenvedélyek függőségében,
bűnben megkötözve éli az életét.
Korunkban abban látom a hamis tanítás veszélyeit, hogy az a
korszellembe ágyazva modern életfelfogásnak van álcázva.
Jól emlékszem gyermekkoromban a szőkepusztai baptista
imaházban külön padsorban ültek a nők, és külön padsorban a férfiak. Ami ma már
érdekes, ott minden testvérnő fején fejkendő, és ráadásul mindegyik térd alatti
szoknyában volt. Mindezt a Biblia igéire alapozva tették.
Azt mondják, ma már
modern időket élünk! Talán megváltozott a Biblia tanítása, vagy inkább az
értelmezése? Én úgy fogalmaznám, hogy a korszellem beszivárgott és jelen
van a keresztyén gyülekezetekben is. Ma már mind kevesebb a baptista fiatalok
között, az olyan fiatal, akinek a házasság keretén belül van, vagy volt az első
szexuális kapcsolata. Pedig ennek óriási, hosszútávra kiható jelentősége van a
házaspárok kapcsolatában. Isten igéje ma is ugyanúgy vonatkozik a hívő
fiatalokra és minden korosztályra, mint száz évvel ezelőtt. „Tisztességes minden tekintetben a
házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat
megítéli az Isten” Zsidók 13,4 (Károli)
Korunkban a világiasodott keresztyén
gyülekezetekben is mind gyakoribb a válás és ennek következtében az olyan újra
házasodás, amikor még él az előző házastárs, mindez a korszellem hatására.
Gyermekkoromban a baptistáknál magától
értetődő volt, hogy nem mentek moziba. Manapság szinte minden keresztyén
családban ott van a televízió, a számítógép, otthon nálunk is így van. Egy-két
keresztyén csatorna kivételével még a szolidabb filmekben is szinte természetes
a rendszeres alkohol és drogfogyasztás, a házasság előtti és a házasságon
kívüli parázna kapcsolatokat úgy jelenítik meg, mintha a felvilágosult élet
velejárója lenne.
Róma 12,2-ben nyomatékosan figyelmeztet
bennünket Isten igéje „és ne igazodjatok e világhoz (korszellemhez), hanem
változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten
akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”
Amilyen a rendszeres lelki táplálékunk,
olyanná változunk gondolataink és vágyaink területén, mert ez befolyásolja az
értékrendünket. Megtérésem után úgy döntöttem, hogy 18+ éven felülieknek
ajánlott tartalmakat egyszerűen nem nyitom meg, nem nézem, ez nálam egy
önvédelmi reflex. De jó lenne, ha minden keresztyén így tenne! „Éjféli kiáltás” újságban egy 2020-as adat
szerint Argentínában: a keresztyén férfiak 60%-a, a keresztyén nők 40%-a
pornográfia függő, a lelkipásztoroknak pedig 55%-a pornográfia függő. Tehát a
Dél-Amerikai országban szinte minden második keresztyén embert érint e függőség
és a vele járó szellemi megkötözöttség, annak ellenére, hogy vasárnaponként ott
ülnek a padokban, az énekkarban énekelnek, vagy éppen igét hirdetnek!!
A tisztességtelen anyagi haszonszerzés
példái a televízió filmjeiben szinte házhoz jönnek, az adócsalás természetes,
mintha az nem lenne bűn. Egy pénzéhez ügyvéd segítségével szinte mindent meg
lehet szerezni magunknak és úgy képzeljük tiszták maradhatunk. Ha nincs ott
szívünk hústábláján a Bibliában megfogalmazott krisztusi értékrend, szinte
észrevétlenül elsodródunk attól, amit Isten Jézus Krisztusban megváltott
gyermekeitől jogosan elvár.
De hogyan védekezhetünk a modernkori kísértések ellen. A
kolossébeliekhez írt levél második és harmadik részében tér ki az apostol a
hamis tanítások veszélyeire: Kolossé
3,5-6-ban így figyelmezteti
a gyülekezetet: ”5Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami földi: a
paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a
kapzsiságot, ami bálványimádás, 6mert ezek miatt haragszik Isten.” Tehát ezek miatt haragszik az Isten. Ézsaiás
1,13-ban azt mondja az Úr: „Nem tűröm együtt a bűnt és az ünneplést”.
Olyan megható és felemelő számomra,
ahogyan Pál apostol reagál a kolosséi gyülekezetről hallott jó hírekre. „9Ezért tehát, attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk,
szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek
az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, 10hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az
ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel,
és növekedjetek Isten ismeretében.” Kolossé 1,9-10
Példaértékű számunkra is ahogyan imádkozik
Pál apostol a környezetében lévő hívekkel a gyülekezetért. Amióta csak
meghallottuk szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek. Értitek testvéreim,
egy olyan gyülekezetért, ahol még nem is járt, talán Epafrászon kívül mást nem
is ismer.
Ha a mi imádságainkról egy statisztikát
készítenénk, abból hány százalék lenne olyan, amikor magunkon és családtagjainkon
kívül másokért is imádkozunk. Valószínű, hogy a legnagyobb százalék, akiért
imádkozunk, önmagunkért és az érdekeltségi körünkbe tartozó személyek lennének,
félreértés ne essék ez is nagyon fontos.
Vizsgáljuk meg miért is imádkozott az
apostol, a kolosséi gyülekezet tagjainak jólétéért, egészségéért, békességéért?
Nem! Azért imádkozott, ami a legnagyobb áldást hozza számukra, és a számunkra
is, „hogy tökéletesen megismerjétek az ő (az Úr) akaratát”. Jogosan
felmerül a kérdés, ezt honnan tudom megismerni? Az általános, minden emberre
vonatkozó akaratát, elsősorban a Bibliából! Egyéni életünkre vonatkozó
útmutatást pedig a Szentlélek kijelentéséből, tanácsából, főleg imáinkban szól
hozzánk az Úr, ha figyelünk rá. Ez nem
csak azt jelenti, ha éppen van kedvünk olvasgassuk a Bibliát, imádkozgassunk, hanem
azt, hogy tökéletesen megismerjétek az Ő akaratát. Ki az közülünk, aki, ki meri
jelenteni, hogy tökéletesen megismerte életére, életútjára vonatkozóan Isten
akaratát? (általános és egyéni életére vonatkozó akaratát.)