Isten megszabadított és átvitt az ő országába!

 

Kolosszé 1,4,9-18. „4Mivel hallottunk Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt bennetek él.

9Ezért tehát, attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, 10hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében. 11Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre. 12Adjatok hálát az Atyának, aki alkalmassá tett titeket arra, hogy a szentek örökségében, a világosságban részesüljetek. 13Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és ő vitt át minket szeretett Fiának országába, 14akiben van megváltásunk és bűneink bocsánata. 15Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt. 16Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. 17Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. 18Ő a feje a testnek, az egyháznak; ő a kezdet, az elsőszülött a halottak közül, hogy minden tekintetben ő legyen az első.”

Bevezetőként lenne egy kérdésem, a felolvasott 4. igeversben így olvastuk: „Mivel hallottunk Krisztus Jézusba vetett hitetekről”. Az evangéliumokban megszokott Jézus Krisztus megnevezés itt és sok helyen megfordítva Krisztus Jézusként szerepel. Miért van ez így Pál apostolnál?

Tanítványai egy szelíd szerető Jézust ismertek meg, aki földre születése után Jézusként élt közöttük. Pál apostolnak pedig hatalmas Krisztusként jelent meg Jézus, akinek a látványa is porba sújtotta őt, ráadásul dicsőségének fényétől átmenetileg meg is vakult. A mennybemenetele után Jézus újból hatalmas, dicsőséges Krisztusként létezik, ma is, ahogyan az ószövetségben is megismerhettük őt. (minden általa és reá nézve teremtetett.)

Pál apostol valószínűleg Római fogsága idején írta levelét a Kolosséban lévő gyülekezetnek. Az apostol Kolosséban soha nem járt, feltételezik, hogy a kiemelkedő jelentőségű hároméves Efézusi szolgálatának az eredményeképpen jött létre ott a gyülekezet.

Kolossé 1,7-8 tudósít bennünket, hogy Epafrász, mint szeretett szolgatárs a közvetítő Pál apostol és a gyülekezet között. Az Apostol örömét és Isten iránti háláját fejezi ki Krisztusba vetett őszinte hitükért, Kolossé 1,3-4-ben „3Hálát adunk mindenkor Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, amikor értetek imádkozunk, 4mivel hallottunk a Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely valamennyi szent iránt él bennetek.”

Azért írta levelét a gyülekezethez, amely ma talán még aktuálisabb, mert félti a gyülekezet lelki jövőjét a fenyegető hamis tanításoktól. Pál apostol féltő szeretete nem alaptalan, mert tudja, hogy lelkünk nagy ellensége Sátán nagyon dörzsölt és alattomos ellenség, aki akár a világosság angyalának álcázva magát új meg új módszerekkel cserkészi be áldozatait. Bevezetőként röviden a tévtanítások veszélyeiről elmélkednénk egy kicsit.

Békával végeztek egy felettébb érdekes kísérletet, ami ugyan kegyetlennek tűnik, de jól példázza a Sátán módszerét. Az első kísérlet lényege, hogy a békát egy forró vízzel teli edénybe dobták. Hogy reagált erre a béka? Egyetlen mozdulattal azonnal kiugrott az edényből.

Második kísérletként egy hideg vízzel telt edénybe tették a békát, abban jól érezte magát, majd lassan melegíteni kezdték a vizet. Meglepődve tapasztalták, hogy a béka nem érzékelte a lassú hőmérséklet emelkedést, és az ebből adódó rá leselkedő veszélyt, egyszerűen megfőtt, elpusztult a vízben.

Gondoljunk csak bele, ha az ördög egy hatalmas bűnbe akarna belerágatni bennünket, azonnal kiugranánk, mint a béka a forró vízből. Ehelyett nagy ravaszsággal inkább a második módszert választja, lassan fokozatosan melegíti a vizet. Aki nincs napi élő kapcsolatban Megváltójával egyszer csak azt veszi észre, hogy az alkohol, a pornó, vagy egyéb szenvedélyek függőségében, bűnben megkötözve éli az életét.

Korunkban abban látom a hamis tanítás veszélyeit, hogy az a korszellembe ágyazva modern életfelfogásnak van álcázva.

Jól emlékszem gyermekkoromban a szőkepusztai baptista imaházban külön padsorban ültek a nők, és külön padsorban a férfiak. Ami ma már érdekes, ott minden testvérnő fején fejkendő, és ráadásul mindegyik térd alatti szoknyában volt. Mindezt a Biblia igéire alapozva tették.

Azt mondják, ma már modern időket élünk! Talán megváltozott a Biblia tanítása, vagy inkább az értelmezése? Én úgy fogalmaznám, hogy a korszellem beszivárgott és jelen van a keresztyén gyülekezetekben is. Ma már mind kevesebb a baptista fiatalok között, az olyan fiatal, akinek a házasság keretén belül van, vagy volt az első szexuális kapcsolata. Pedig ennek óriási, hosszútávra kiható jelentősége van a házaspárok kapcsolatában. Isten igéje ma is ugyanúgy vonatkozik a hívő fiatalokra és minden korosztályra, mint száz évvel ezelőtt. „Tisztességes minden tekintetben a házasság és a szeplőtelen házaságy; a paráznákat pedig és a házasságrontókat megítéli az Isten” Zsidók 13,4 (Károli)

Korunkban a világiasodott keresztyén gyülekezetekben is mind gyakoribb a válás és ennek következtében az olyan újra házasodás, amikor még él az előző házastárs, mindez a korszellem hatására.

Gyermekkoromban a baptistáknál magától értetődő volt, hogy nem mentek moziba. Manapság szinte minden keresztyén családban ott van a televízió, a számítógép, otthon nálunk is így van. Egy-két keresztyén csatorna kivételével még a szolidabb filmekben is szinte természetes a rendszeres alkohol és drogfogyasztás, a házasság előtti és a házasságon kívüli parázna kapcsolatokat úgy jelenítik meg, mintha a felvilágosult élet velejárója lenne.

Róma 12,2-ben nyomatékosan figyelmeztet bennünket Isten igéje „és ne igazodjatok e világhoz (korszellemhez), hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.”

Amilyen a rendszeres lelki táplálékunk, olyanná változunk gondolataink és vágyaink területén, mert ez befolyásolja az értékrendünket. Megtérésem után úgy döntöttem, hogy 18+ éven felülieknek ajánlott tartalmakat egyszerűen nem nyitom meg, nem nézem, ez nálam egy önvédelmi reflex. De jó lenne, ha minden keresztyén így tenne!  „Éjféli kiáltás” újságban egy 2020-as adat szerint Argentínában: a keresztyén férfiak 60%-a, a keresztyén nők 40%-a pornográfia függő, a lelkipásztoroknak pedig 55%-a pornográfia függő. Tehát a Dél-Amerikai országban szinte minden második keresztyén embert érint e függőség és a vele járó szellemi megkötözöttség, annak ellenére, hogy vasárnaponként ott ülnek a padokban, az énekkarban énekelnek, vagy éppen igét hirdetnek!!

A tisztességtelen anyagi haszonszerzés példái a televízió filmjeiben szinte házhoz jönnek, az adócsalás természetes, mintha az nem lenne bűn. Egy pénzéhez ügyvéd segítségével szinte mindent meg lehet szerezni magunknak és úgy képzeljük tiszták maradhatunk. Ha nincs ott szívünk hústábláján a Bibliában megfogalmazott krisztusi értékrend, szinte észrevétlenül elsodródunk attól, amit Isten Jézus Krisztusban megváltott gyermekeitől jogosan elvár.

De hogyan védekezhetünk a modernkori kísértések ellen. A kolossébeliekhez írt levél második és harmadik részében tér ki az apostol a hamis tanítások veszélyeire: Kolossé 3,5-6-ban így figyelmezteti a gyülekezetet: ”5Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami földi: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, 6mert ezek miatt haragszik Isten.” Tehát ezek miatt haragszik az Isten. Ézsaiás 1,13-ban azt mondja az Úr: „Nem tűröm együtt a bűnt és az ünneplést”.

Olyan megható és felemelő számomra, ahogyan Pál apostol reagál a kolosséi gyülekezetről hallott jó hírekre. „9Ezért tehát, attól a naptól fogva, amelyen ezt meghallottuk, szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, 10hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében.” Kolossé 1,9-10

Példaértékű számunkra is ahogyan imádkozik Pál apostol a környezetében lévő hívekkel a gyülekezetért. Amióta csak meghallottuk szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek. Értitek testvéreim, egy olyan gyülekezetért, ahol még nem is járt, talán Epafrászon kívül mást nem is ismer.

Ha a mi imádságainkról egy statisztikát készítenénk, abból hány százalék lenne olyan, amikor magunkon és családtagjainkon kívül másokért is imádkozunk. Valószínű, hogy a legnagyobb százalék, akiért imádkozunk, önmagunkért és az érdekeltségi körünkbe tartozó személyek lennének, félreértés ne essék ez is nagyon fontos.

Vizsgáljuk meg miért is imádkozott az apostol, a kolosséi gyülekezet tagjainak jólétéért, egészségéért, békességéért? Nem! Azért imádkozott, ami a legnagyobb áldást hozza számukra, és a számunkra is, „hogy tökéletesen megismerjétek az ő (az Úr) akaratát”. Jogosan felmerül a kérdés, ezt honnan tudom megismerni? Az általános, minden emberre vonatkozó akaratát, elsősorban a Bibliából! Egyéni életünkre vonatkozó útmutatást pedig a Szentlélek kijelentéséből, tanácsából, főleg imáinkban szól hozzánk az Úr, ha figyelünk rá.  Ez nem csak azt jelenti, ha éppen van kedvünk olvasgassuk a Bibliát, imádkozgassunk, hanem azt, hogy tökéletesen megismerjétek az Ő akaratát. Ki az közülünk, aki, ki meri jelenteni, hogy tökéletesen megismerte életére, életútjára vonatkozóan Isten akaratát? (általános és egyéni életére vonatkozó akaratát.)

Miért fontos ez? Ha világosan tudom mi egyéni életemre, küldetésemre vonatkozóan az Úr akarata, elvárása, akkor tudok csak igazán engedelmeskedni, ráhangolódni. Isten figyelmeztetése népe számára így hangzik: „Ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az Úrnak szavára, és azt teszed, amit ő helyesnek tart, figyelsz parancsolataira, és megtartod minden rendelkezését, akkor nem bocsátok rád egyet sem azok közül a bajok közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam. Mert én, az Úr, vagyok a te gyógyítód.” 2Mózes 15,26. Isten pedig nem hazudik!

Talán ez egyik legérzékenyebb pontunk, az egészségünk, munkaképességünk. Mózesnél ez az engedelmesség bejött, mielőtt meghalt 120 éves korában gyalog egy bottal a kezében felment a Nébó hegy csúcsára, ahonnan megláthatta az ígéret földjét. Ha csak a kertem végében felmegyek a dombra, akkor már van fogalmam róla, hogy mit jelentett ez Mózes életében.

A Kolossé 1,9 mondata bővebben így hangzik: „szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással.” Tökéletesen megismerni úgy lehet az Úr akaratát, ha mindennél fontosabb számunkra Istenünk az Úr személye és akarata. Biztosan emlékeztek olyanra, amikor élettapasztalatunk, és erkölcsi értékrendünk alapján gyermekeinket, vagy unokáinkat próbáltuk a helyes útra terelni. Jobb esetben csak lekicsinylő felsőbbrendűségük, mindent jobban tudásuk érzéséből fakadó mosollyal válaszoltak és mentek a maguk útján, ahol sok esetben keserű élettapasztalattal gazdagodtak. Vonjunk mérleget, vajon az Úrhoz való személyes viszonyunkból áldás fakadt eddigi életünk útján?

Még tovább ízlelgessük Kolossé 1,9-10 mondatát: „hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással, 10hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében”.

„Hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére!” Még gyermekkoromban és a megtérésem előtti időszakban is ismertem olyan baptistákat, akik alkoholfüggőségben éltek, voltak olyanok, akik a munkakörük során rájuk bízott anyagi javakkal saját javukra gazdálkodtak. Aztán a szándékos adócsaló cselekedet sem az Úrhoz méltó viselkedés. Félreértés ne essék, messze nem vagyok tökéletes, de akkor azt mondtam, olyan hívő nem szeretnék lenni, mint ezek, akkor inkább maradok hitetlen. Jelenések 3,15-ben a Laodicei gyülekezetnek írt levél ezt tartalmazza: „15Tudok cselekedeteidről, hogy nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg volnál, vagy forró! 16Így mivel langyos vagy, és sem forró, sem pedig hideg: kiköplek a számból.”

Kedves igehallgató gyülekezet nem szándékom senkit megítélni, az Isten dolga, de ismeritek mit ír a Biblia azokról, „aki csak egyet is megbotránkoztat e kicsinyek közül.” (Márk 9,42)

Pál apostolnak fontos volt azért imádkozni, hogy az akkori Kolosséi és a mai gyülekezetek tagjai élhessünk teljes mértékben az Úr tetszésére, teremjünk kívánatos jó gyümölcsöt, mindenfajta jó cselekedettel. Pál apostol magasra tette a lécet, sajnos sokan úgy képzelik, hogy a léc alatt büntetlenül is átbújhatnak.

Ennek a Kolossé 1,9-nek hatalmas üzenete van minden keresztyén számára, de számunkra akkor jelent csak útmutatást, ha növekedünk Isten ismeretében. Legyen fontos ez a felszólítás, hiszen ez a mondat így fejeződik be: „és növekedjetek Isten ismeretében”.

Kedves testvéreim, barátaim, Jézus Krisztus nagyon szereti a bűnös embert, meghalt a kereszten azért, hogy nekünk érdemteleneknek, kifolyt vére árán szabadulást hozzon szellemi megkötözöttségeinkből, bűneink rabságából. A bűnös ember mehet Jézus Krisztushoz úgy, ahogy van. Nem kell, ehhez megjavulni, mert Jézus vére eltöröl minden bűnt őszinte bűnbánat esetén. A bűnös parázna asszonynak Jézus azt mondta, menj el és többé ne vétkezzél! Mi mindezt felismertük, elfogadtuk, így lehetünk Jézus vére, golgotai áldozata árán Istennek gyermekei.

Pál apostol érthetően kifejti levelében, hogy Jézus Krisztus (Kolossé 1,22-23) „22most megbékéltetett emberi testében, halála által, hogy mint szenteket, hibátlanokat és feddhetetleneket állítson majd színe elé. 23Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen,”

Tehát Isten megszabadított és átvitt bennünket az ő országába, ezért maradjunk meg hitben szilárdan és egyenesen. Amíg itt vagyunk e földi létben, Őt kell képviselnünk e bűnös nemzedék előtt. Azt, hogy hogyan kell képviselnünk Őt, a néhai Gerzsenyi Sándor testvér így fogalmazta meg, Isten gyermekeként „a nemesség kötelez”. ÁMEN.