A győzelmes élet!

 
Charles G. Trumbull "A Győzelmes élet" Evangéliumi Kiadó Ganzenstesse 13 D-7000 Stuttgart 80 gondozásában megjelent című füzetének szövege. (Megjelenés éve nincs feltüntetve) 

Csak egyetlen győzelmes élet létezik; mégpedig Jézus Krisztus élete. Ilyen élete mindenkinek lehet; ezt az életet bárki megélheti.

Nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindenki olyan lehet, mint Jézus Krisztus; én ennél sokkal jobbra gondoltam. Nem is azt akarom ezzel mondani, hogy Jézus Krisztus mindig segíteni fog; mert ennél is jobbra gondoltam. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy az ember erőt kaphat Jézus Krisztustól; én az erőnél sokkal-sokkal jobbra gondoltam. Azt sem akarom mondani, hogy Jézus Krisztus pusztán csak a bűneitől szabadítja meg az embert és megvédi attól, hogy újra bűnbe essen; még ennél a győzelemnél is sokkal többre gondoltam.

Feltétlenül el kell mondanom egy személyes élményemet, ami nemrégen történt velem, hogy meg tudjam magyarázni, mire is gondolok. Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha kimondom, hogy mindenki másnál jobban ismerem a kudarcokat, a Jézus Krisztussal szembeni árulást és nevének gyalázatát, a mennyei látással szembeni engedetlenséget, a tudatos vétket, mint amit mások életében láttam és amit Jézus Krisztus nálam is látott. Még nem is olyan régen itt meg is kellett volna állnom és azt kellett volna mondanom, hogy csak azt remélem, hogy az Úr egyszer kivezet ebből az állapotból és valami jobbat ad. Ha valaki megkérdezte volna, hogyan képzelem az egészet, azt kellett volna mondanom, hogy nem tudom. De hála Isten türelmének, végtelen szeretetének és irgalmának, nem kell itt megállnom, hanem tovább léphetek és nemcsak saját kudarcom és csalódásom szégyenletes történetéről számolhatok be.

Világosan tudtam, hogy mi hiányzik az életemből, mielőtt megtörtént volna Jézus Krisztussal az a találkozás, amit el szeretnék nektek mondani. Három fontos dolognak kellett megváltoznia.

Keresztyén életem első hiányossága, hogy Istennel való tudatos közösségemben nagyon sok volt a hullámhegy és hullámvölgy. Hol a hegycsúcsokat, hol a mélységeket jártam. Csak egy nagyhatású, ébresztő igehirdetést, egy átadott életű, győzelmes keresztyén életet élő vezető felrázó beszédét kellett hallanom; egy Szent Szellemmel teljes író könyvének kellett figyelmeztetnie, vagy nekem kellett valamilyen nehéz keresztyén szolgálatot végeznem, amire imádságban kellett felkészülnöm, máris magával ragadott; egy időre „jól voltam”, Istent nagyon közel éreztem magamhoz, hívő életem, pedig tartalmas lett. Sohasem tartott azonban sokáig. Hol a kísértéssel szembeni egyetlen kudarc miatt, hol meg azért múltak el a legnagyszerűbb időszakok is, mert fokozatosan lejtőre kerültem, és újra valahol lent találtam magam. Pedig a keresztyénnek életveszélyes hely bármelyik alacsonyabb szint. Ezt az ördög újra és újra be is bizonyította nekem.

Úgy gondoltam, hogy én is élhetnék folyamatosan az Istennel való szoros közösség magasabb szintjén, ahogyan másoknál láttam, de nem tudtam megvalósítani. Ezek az emberek természetesen kivételek voltak; az általam ismert keresztyének között mindenképpen kisebbséget képviselték. Csakhogy én is ehhez a kisebbséghez akartam tartozni. Miért ne tartoznánk bele mindnyájan, hogy ez lehessen a többség?

Keresztyén életem második nagy hibája az volt, amit szintén világosan láttam, hogy nem tudtam ellenállni a rám törő bűnnek. Bizonyos területen nem vívtam győzedelmes harcot. Ha azonban Jézus Krisztus nem jelent egyet a győzelemmel, mire jó a keresztyén hitem és bizonyságtételem? Nem a tökéletességet kerestem. Hittem, hogy Isten bizonyos területeken a bizonytalanság és ritka győzelmek helyett, amelyet átütő erejű és megalázó vereségek szakítottak meg, képessé tud tenni állandó győzelemre, sőt mindig is meg tudja adni a győzelmes életet. Imádkoztam szabadulásért, méghozzá nagyon komolyan; a szabadítás mégsem jött el.

Életem harmadik egyértelmű hiányossága a Szent Szellem átütő meggyőző erejének hiánya volt, Aki csodálatos változást hozhat mások életében. Mindig nagyon sok szolgálatom volt, tulajdonképpen már 15 éves korom óta. Mindent szabályszerűen végeztem – ebben nem volt hiba. Erre bárki képes. Személyes szolgálatot is végeztem – tulajdonképpen a legnehezebb szolgálatot; négyszemközt beszélgettem emberekkel, hogy adják át életüket a Megváltónak! Csak gyümölcsöt nem láttam sohasem! Nagyritkán természetesen láttam valamit, amiből később gyümölcs is lehet, de nem sokat. Nem láttam olyan életeket, amelyeket Jézus Krisztus vehetett a kezébe (birtokba), amelyek teljesen megváltoztak, nem láttam olyan embereket, akik Krisztusért kezdtek égni a munkám nyomán. Ezt meggyőződésem szerint látnom kellett volna. Mások láthatták munkájuk eredményét, én miért nem láthattam? A régi mondással biztattam magam (amelyet az ördög oly gyakran felhasznál), hogy nem kell látnom az eredményt; hogy az Úrra kell bíznom, ha egyszer a magam részét megtettem. De ez nem elégített ki, és időnként nagyon elszomorodtam keresztyén szolgálatom eredménytelensége miatt.

Körülbelül egy éve hallottam különböző forrásokból, hogy olyan emberek, akikre felnéztem, mert Isten annyira megáldotta szolgálatukat, úgy látják Jézus Krisztust, ahogyan én sohasem láttam, úgy látják, ami felülmúlja mindazt, amit én Jézus krisztusról tudtam, nagyobb, mélyebb látás volt. Először még a gondolatára is felháborodtam. Hogyan ismerheti bárki is jobban Jézus Krisztust, mint én? (Egyszerűen csak le akarom leplezni előttetek bűntől megnyomorított gondolkodásom és szívem vakságát és önteltségét.) Hittem Jézus Krisztusban, imádtam benne Isten Fiát, aki egyenlő Istennel. Befogadtam, Megváltóm húsz éve. Hiszem, hogy egyedül benne van örök életem, törekszem Őt szolgálni, neki adtam az egész életemet. Az Ő segítségét és vezetését kérem állandóan, hiszem, hogy egyedül benne van reménységem. Jézus Krisztus ügyéért harcolok, amikor a The Sunday School Times-ban istenségéről közlök cikksorozatot, amelyben a világ legnagyobb bibliatudósai tesznek bizonyságot arról, hogy Jézus Krisztus a Biblia szerint miért Isten. Ennyi mindent tettem; hogyan lehet valakinek több vagy nagyobb ismerete Jézus Krisztusról, mint nekem? Azzal tisztában voltam, hogy sokkal jobban kell szolgálnom, mint eddig tettem; de azt nem akartam elismerni, hogy jobban meg kell ismernem.

Mégis állandóan hallottam a híreket, ráadásul olyan helyekről, amelyekre oda kellett figyelnem. Egy nagyhatású igehirdetőtől az Efézus 4,12-13-ról hallottam egy prédikációt: „A Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és az Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, arra a nagykorúságra , amelyben elérjük Krisztus teljességét”; és miközben hallgattam, megdöbbentem  a csodálkozástól. Nem tudtam követni. Ilyen mélységekig én sohasem jutottam el. Jézus Krisztusról beszélt, Jézus Krisztust állította elém, de el kellett ismernem, hogy egy számomra eddig teljesen ismeretlen Jézus Krisztust. Azon az estén nem voltam képes megmondani, hogy igaza van-e vagy nincs; de ha igaza van, akkor én tévedtem.

Később ugyanennek az igehirdetőnek egy másik beszédét is olvastam, amelynek címe „Hogyan látta Pál az Úr Jézus Krisztust”. Miközben olvastam, ugyanaz a kényelmetlen érzésem támadt, hogy az igehirdető és Pál olyan Krisztusról beszél, akit én nem ismerek. Lehet, hogy igazuk van? Ha igen, hogyan juthatnák el ugyanarra az ismeretre?

Egyszer egy másik hívő testvérrel ismerkedtem meg, akinek lelkigondozói munkáját az Úr gazdagon megáldotta. Megtudtam tőle, hogy keresztyén életében azt tartja legnagyobb dolognak, hogy állandóan az Úr Jézus jelenlétének tudatában él. Elmondta, hogy semmi sem ad neki annyi biztonságot, mint az a tudat, hogy Jézus Krisztus állandóan ott van mellette; és ez valóság, független az érzéseitől, független bukásaitól és független attól a véleménytől, hogy az Úr Jézusnak hogyan kellene jelét adni jelenlétének. Azt is elmondta, hogy gondolatai állandóan Jézus Krisztus körül forognak. Amikor gondolatai szabadok más dolgoktól, rögtön Jézus Krisztus felé fordulnak; ha egyedül van akár az utcán, akár máshol, hangosan beszélget Jézus Krisztussal, annyira magától értetődően és természetesen, mint a barátaival. Ennyire valóságos volt neki az Úr Jézus jelenléte.

Néhány hónappal később Edinburgban voltam, ahol a világmissziós konferencián vettem részt. Ott fedeztem fel, hogy az egyik olyan igehirdető fog férfiakhoz szólni vasárnap délután a keresztyén élet erőforrásairól, akinek az írásai olyan nagy segítségemre voltak. Kíváncsian mentem meghallgatni. Azt vártam, hogy egy sor gyakorlati dolgot sorol fel, amelyek megerősítik a keresztyén életünket; tudtam, hogy szükségem van rá. Bevezető szavai azonban ráébresztettek tévedésemre, szívem pedig új örömmel telt meg. Körülbelül a következőket mondta:

Barátaim, a keresztyén élet erőforrása Jézus Krisztus.

Ez volt minden. De ez elég is volt. Még nem fogtam fel; de ezek az emberek ezt próbálták előttem megvilágítani. Később, amikor személyes problémáimról és nehézségeimről beszéltem az igehirdetővel, komolyan és egyszerűen így szólt: Trumbull testvér Jézus Krisztus sokkal többet tudna értünk tenni, ha hitben sokkal bátrabban lépnénk előre.

Mielőtt elutaztam Angliából, még egyszer szembe kellett néznem egy gondolattal, amit egyszerűen képtelen voltam felfogni, szembenézni egy olyan Krisztussal, akit még nem ismertem. Egy igehirdetést hallgattam, amelyet egy barátom tartott egy júniusi vasárnap este londoni gyülekezetében. A Filippi 1,21-ről beszélt: „Mert nekem az élet Krisztus.” A téma ugyanaz volt – azt az életet tárta elénk, ami maga Krisztus, Krisztus az egész élet és az egyedüli élet. Semmit sem értettem mindabból, amit elmondott, de homályosan felfogtam, hogy semmi sem az enyém abból, amiről az igehirdető beszél. Újra el akartam olvasni az igehirdetést, amikor elbúcsúztam, magammal vittem a kéziratot.

Augusztus közepe táján nagy belső válságba kerültem. Egy ifjúsági missziói konferencián vettem részt, és olyan egyhetes munka várt rám, amiről tudtam, hogy semmiképpen nem vagyok rá alkalmas. A megelőző néhány hét nem hullámhegyet, hanem hullámvölgyet jelentett, mindazzal a vereségtudattal, kudarccal és bukással, ami az ilyen időszakokkal együtt jár.

Az első este egy misszionárius beszélt az élet vizéről. Elmondta, hogy Jézus Krisztus szándéka és célja az, hogy minden követője az élő, áradó víz forrása legyen mások számára, de nemcsak időszakonként, nem megszakításokkal, hanem állandóan és akadálytalanul áradjon ez a folyam. Hiszen Jézus Krisztus megígérte – mondta – és azt az igét idézte, hogy: „Aki hisz énbennem, élő víznek folyamai áradnak annak belsejéből.” Elmondta, hogy egyeseknek milyen kevés van ebből a vízből, hiszen kis vödörrel és csak időnként merítenek belőle, mint Indiában az öntözőcsatornák vízkerekei, amelyek állandóan nyikorognak és csikorognak; míg mások életében állandóan életadóan, bőségesen árad, és senki sem tudja megállítani. Beszélt egy keleten élő apró, idős bennszülött asszonyról, akinek csodálatos bizonyságtevő szolgálata mindnyájunkat megszégyenített, akik hallgattuk. Pedig ez az asszony csak egy éve ismerte Jézus Krisztust.

Másnap vasárnap reggel egyedül voltam a szobámban, és imádkoztam. Arra kértem Istent, hogy mutasson kivezető utat.  Ha Jézus Krisztust meg lehet ismerni úgy, ahogyan én nem ismerem, de ismernem kellett volna, akkor engem is ajándékozzon meg vele. Hiszen ez volt a titkuk azoknak az embereknek, akiket láttam és hallgattam, és ez az ismeret minden eddiginél többet ért, de bennem nem volt meg. Nálam volt a hallott igehirdetés: „Nekem az élet Krisztus”. Felálltam a térdeimről és elővettem a kéziratot. Utána újra imádkoztam. Isten pedig türelmében, megbocsátó szeretetében megajándékozott azzal, amit kértem. Új Krisztust kaptam tőle, teljesen új Krisztust értettem és ismertem meg, aki most már az enyém volt.

Mi változott meg? Nehéz szavakkal kifejezni, mégis annyira új, annyira kézzelfogható és csodálatos és csodákat tesz életemben és mások életében is.

Először is életemben először értettem meg, hogy sok olyan újszövetségi kifejezés, mint Krisztus tibennetek, és ti Krisztusban, és a túláradó élet Krisztusban szó szerint értendő, valóságos, csodálatos tény, nem puszta hasonlat. Most élettel telt meg a János 15. része, az Efézus 3,14-21 és a Galáta 2,20 vagy a Filippi 1,21 is.

Megpróbálom megmagyarázni, mi történt: mindig tudtam, hogy Jézus Krisztus a Megváltóm; de úgy tekintettem rá, mint távoli megváltóra, aki valahol rajtam kívül végezte megváltó munkáját; aki kész odajönni hozzám és mellém állni, mindenben segíteni, amiben szükségem van rá, erőt és üdvösséget ad. Most azonban végre többet tudtam ennél. Végre megértettem, hogy Jézus Krisztus valóságosan és szó szerint bennem él; sőt Övé lett az életem, eggyé tette önmagával, testemet, értelmemet és szellememet, miközben megmaradt a saját személyiségem, szabad akaratom és teljes erkölcsi felelősségem. Ez jobb annál, mintha az embernek segítsége vagy távoli megváltója van; most Jézus Krisztus, Isten Fia az életem. Ez egyben azt is jelentette, hogy soha többé nem kell külön kérnem a segítségét; egyszerűen csak azt kell kérnem tőle, hogy végezze a munkáját, tegye meg akaratát bennem, velem és rajtam keresztül. Testem, értelmem, akaratom és szellemem is az övé és nem pusztán csak az övé, hanem szó szerint része; csak azt kérte, hogy ismerjem el, hogy „Megfeszíttettem Krisztussal, élek, de többé nem én, hanem Krisztus él bennem”. Jézus Krisztus önmagát tette életemmé, nemcsak jelképesen, hanem szó szerint. Ez valóságos tény, olyan valóság, mint ahogy azt az íróasztalt fából készítették, amelyen most a kezem nyugszik. Hiszen „testetek krisztus tagja” és „Krisztus teste vagytok”.

Csoda-e, hogy Pál ujjongó örömmel és elragadtatással és elragadtatással tudta mondani, hogy „nekem az élet Krisztus”? Nem azt mondta, ahogyan én tévedésből gondoltam, hogy „nekem az élet az, hogy Krisztushoz hasonlítsak”, sem „nekem az élet az, hogy Krisztus segít”, sem pedig, hogy „nekem az élet az, ha Krisztust szolgálhatom.” Nem, mindezen túltett azzal a bátor, nagyszerű és titokzatos kijelentéssel, hogy „nekem az élet Krisztus.” Eddig soha nem értettem ezt a verset. Hála annak, hogy Krisztus most megajándékozott önmagával, kezdtem bepillantani ennek az igének a csodálatos jelentésébe.

Ezért tudom, hogy van győzelmes élet; hogy ez a Jézus Krisztus élete; és a mi életünk is ilyen lehet, csak kérnünk kell tőle. Ha teljesen, feltétel nélkül átadjuk magunkat neki, az akaratunkat az Ő akaratának, hogy Ő legyen Urunk és Megváltónk, és beengedjük az életünkbe, elfoglalhatja, eláraszthat, betölthet önmagával „Isten minden teljességéig.”

Mi lett a következménye? Felismerésem vajon csak elméletben értette meg velem jobban Jézus Krisztus lényét, jobban érdekelt, vagy nagyobb békességet adott? Ha csak ennyit jelentett volna, ma nem sokat mondhatnék nektek. Nem, teljesen újjá lett, alapjaiban megváltozott életet jelentett kívül – belül. Tudjátok, ha valaki Krisztusban van, akkor az új teremtés lett.

Ne gondoljátok, hogy hibás, túlzó elméletet hirdetek, hogyha valaki élete teljességeként befogadja Krisztust, soha többet nem követ el bűnt. Ha Krisztus az életünk, még mindig megmarad a szabad akaratunk. Ezzel a szabad akarattal pedig szembeszegülhetünk Krisztussal. Az én életem is ismeri az ellenszegülés bűnét azóta a felismerés óta is, amiről beszélek. De azóta tudom, hogy, hogy a bukás után az újrakezdés természetfölötti, csodálatos, azonnali és teljes lehet. Megtanultam, hogy mióta Krisztusra bíztam az életemet, nem kell harcolnom a bűn ellen, hanem teljesen szabad vagyok hatalmától, sőt még a bűn vágyától is. Megtanultam, hogy ez a szabadság több mindennél és töretlenül megmarad, csak egyszerűen el kell ismernem, hogy Jézus Krisztus megtisztít és uralkodik bennem.

Az Úr csodálatosan megoldotta ezt a három problémát vagy bajt, amiről a bevezetőben beszéltem.

Azóta olyan közösségem van Istennel, amely teljesen más és végtelenül jobb mindennél, amit annak előtte ismertem.

Mióta Jézus Krisztustól kértem és kaptam szabadságot, teljesen újfajta győzelmet ismertem meg, olyan győzelmet, amely a szabadság győzelme a ránk támadó bűn fölött, a régi bűnök fölött, amelyek fojtogattak és tönkretettek.

Végül pedig a szolgálatban tapasztalt áldások a menny olyan örömével ajándékoztak meg, amiről nem is hittem, hogy a földön ilyesmi is lehetséges. Hat legjobb barátom, legtöbbjük érett keresztyén, szintén tapasztalta, hogy Jézus Krisztus teljesen újjátette az életét, mert ugyanúgy rábízták az életüket az Úrra és befogadták Isten teljességét. Ketten közülük, egy édesanya és a fia, egy 25 éves fiatal üzletember. Egy másik egy nagy Philadelphiai cég vezérigazgatója. Bár évek óta áldott életű, aktív Keresztyén volt, most engedte, hogy Jézus Krisztus munkálkodjon rajta keresztül sok kollégája és képviselője életében az egész országban. Egy hetvenen felüli ősz hajú férfi békességet talált az életben, és olyan örömöt az imádkozásban, amiről már rég régen lemondott, hiszen elérhetetlennek tartotta. Az élet tele van azoknak a csodáknak a bizonyítékaival, hogy Jézus Krisztus mit tud és akar tenni mások életében egy olyan emberen keresztül, aki átadja a kulcsot, hogy az Úr lakhasson benne teljesen.

Jézus Krisztus nemcsak segíteni akar; az életünk akar lenni. Nem akarja, hogy érte munkálkodjunk. Rajtunk keresztül akar munkálkodni, ahogy kézbe vesszük a ceruzát, hogy írjunk vele, sőt mintha egyik ujja lennénk a kezén.

Ha életünk nemcsak Jézus Krisztusé, hanem maga Krisztus, akkor győzelmes élet lesz; mert az Úr nem szenved vereséget. A győzelmes élet pedig gyümölcstermő élet, szolgáló élet. Hiszen életünknek mindenképpen csak kis és teljesen negatív részét kell legyőznünk; ha Jézus Krisztus az életünk, természetünkben és szolgálatunkban is gyümölcsöt kell teremnünk. „Önmagát meg nem tagadhatja”, és „nem azért jött, hogy Őt szolgálják, hanem, hogy Ő szolgáljon másoknak.” Szolgálatunk teljesen más lesz, ha engedjük, hogy Jézus Krisztus rajtunk keresztül szolgáljon másokat és ebben a munkában felhasználhasson. Ez a gyümölcstermés és szolgálat állandó és folyamatos szolgálat, csak hit által lehetséges. Cselekedeteink az Ő bennünk levő életének a következményei; nem a feltétele, vagy a titka, vagy az oka.

Két feltétele van annak, hogy így fogadhassuk be Jézus Krisztust, mint az élet teljességét, természetesen ezután, ha befogadtuk a Megváltót, aki kiontott vérével megszabadított bűnünktől és annak következményeitől, hiszen helyettesünk és bűneink hordozója volt.

Első, ha teljesen és feltétel nélkül átadjuk életünket Jézus krisztusnak, Urunknak mindenben, amik vagyunk és amink van, és kimondjuk Isten előtt, hogy készek vagyunk vállalni teljes akaratát egész életünkben, kerül, amibe kerül.

Második, ha elhisszük, hogy teljesen megszabadított a bűn törvényétől (Róma 8,2), nem majd egyszer, hanem már megtette. Minden a második lépéstől függ, a döntéstől hitben. A hit minden érzés vagy bizonyíték nélkül is bízik Istenben. Hiszen Isten Igéje szavahihetőbb, jobb és hatalmasabb minden bizonyítéknál. Ha kell vak, hideg hittel ki kell mondanunk: Tudom, hogy az Úr Jézus betölti minden szükségemet (még a hitem hiányosságait is), mert kegyelme elég nekem.

Ne felejtsd el, hogy Jézus Krisztus nagyobb minden áldásánál, több minden tőle kapott hatalomnál, győzelemnél vagy szolgálatnál. Jézus Krisztus adja az erőt, de Jézus Krisztus több az erőnél. Isten benne adja nekünk a legtöbbet, Jézus Krisztus a legjobbat akarja adni, önmagát, ha teljesen lemondunk önmagunkról és átadjuk magunkat neki, többé már nem mi élünk, hanem Jézus Krisztus él bennünk. Kész vagy-e így befogadni?

EVANGÉLIUMI KIADÓ

"SOLI DEO GLORIA"

Önvizsgálatra hív!

Pál apostol Korinthusiakhoz írt első levele 11,26-30 Mert valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e poharat, az Úr halálát hirdessétek, amíg eljön.  Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy nem becsüli meg az Úr testét, ítéletet eszik és iszik önmagának. Ezért erőtlenek és betegek közöttetek sokan, és ezért halnak meg annyian.

Ritka eset, amikor ez az igeszakasz nem úrvacsorázó gyülekezet előtt hangzik el, hanem igehirdetés aktuális üzeneteként. Pál apostol az úrvacsorai szereztetésű igéket nem azzal a céllal írta, hogy a gyülekezet úrvacsorai alkalmának ünnepélyességét tovább fokozza. Éppen ellenkezőleg. Azért kellett leírnia, hogy feltárja, megszüntesse az úrvacsora teljes elhagyásához vezető folyamatokat.

A korinthusi gyülekezetben egészen odáig fajultak az események, hogy közösségük lelkülete alkalmatlanná vált az úrvacsora vételére. Minden úrvacsora egyben ünnepi alkalom is, hiszen annak a hatalmas Krisztusnak vagyunk vendégei, akit az idős János apostol amint meglátott, a lába elé esett, mint valami halott. (Jel. 1,17).

Ézsaiás 1,13C „Nem tűröm együtt a bűnt és az ünneplést!”

Korinthusban a szeretetvendégségek során gyakorolták az úrvacsorázást. A szeretetvendégségeken a gazdagok dőzsöltek, lerészegedtek, a szegények pedig éheztek. Ez úgy jöhetett létre a gyakorlatban, hogy mindenki a maga által vitt ételt és italt, egymást meg sem várva fogyasztotta az úrvacsorának nevezett alkalmakon.  A korinthusiak úgy gondolták, hogy lelki és szociális okok miatt, inkább szüneteltetik az úrvacsorát.

Pál apostol szerint nem az úrvacsora elhagyása jelenti a megoldást, hanem az úrvacsorát gátló lelkület felszámolása. Az úrvacsorát pedig folytatni kell. 1 Kor. 11,17-ben az Apostol így kezdi: „Amikor a következőkre rátérek, nem dicsérhetlek titeket, mivel nem javatokra, hanem károtokra jöttök össze.”  

Pál apostol, nem a megszüntetett helytelen gyakorlat visszaállítását tűzte ki célul, hanem számára legfontosabbat, az úrvacsorázó gyülekezet lelkületének mielőbbi helyreállítását. Ha a gyülekezet lelki élete Jézus Krisztusban megerősödött, következő cél már az úrvacsora újbóli elkezdése.

Különösen nagy hangsúlyt fektet arra a tényre, hogy a nem megfelelő lelkülettel vett úrvacsora óriási veszélyt rejt magában. Hasonlóan nagy veszély, amikor valaki közömbös és képmutató jelenlétével próbálja az életét rendezettnek mutatni.

Az úrvacsora, mint gyakorolt cselekmény önmagában nem oldja meg a személy, vagy a gyülekezet lelki problémáit. A rossz illeszkedés esetén az úrvacsora önmagában még nem segít, sőt a méltatlan hozzájárulásnak súlyos következményei lehetnek (1 Kor. 11,29-30) A Károli fordítás „halnak meg számosan” helyett így írja: „alusznak sokan”, itt lelki halálról van szó. (Jel. 3,1C) „Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.”

Ugyanaz az úrvacsora lehet a kegyelemnek, vagy a még nagyobb ítéletnek is a forrása! Mint ahogyan a magasfeszültségű áram is lehet produktív erőnek, vagy megbénító, halálos veszedelemnek is a forrása. Attól függ, ki hogyan közeledik hozzá. Lehet vele élni, és lehet vele visszaélni. És íme, az úrvacsorával való visszaélésnek ilyen rettentő következményei lehetnek egy gyülekezetben, hogy sok az erőtlen a beteg, és lelki halottak sokan. Kívánom Testvérek, hogy mi mindig tiszta szívvel járuljunk az úrvacsorához, és az erősítő, megújító, ébresztő és gyógyító hatással legyen ránk.

Csakis az úrvacsorázó ember Jézus Krisztushoz való viszonyulása dönti el, hogy áldássá, vagy ítéletté lesz számára az úrvacsora. 1 Kor. 11,27 „Azért, aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr poharát, vétkezik az Úr teste és vére ellen.”

Mit is jelent ebben az esetben a méltatlanság? Méltatlanság esete áll fenn, ha Jézus Krisztus és az úrvacsorázó között nincs megfelelő kapcsolódási pont, nincs megfelelő illeszkedési felület. Nézzük meg az imaházunk bejárati ajtajának keretét és az ajtó lapját. Ha nem lenne jó az illeszkedési felület, nem lehetne becsukni, vagyis használhatatlan lenne. Ha nincs illeszkedés, akkor nem tud összecsukódni, csak összeütközés, deformálódás van. Minden ember szívében van egy Krisztus alakú űr. Azt maradéktalanul egyedül csak a drága Megváltónk tudja betölteni. Hiába próbáljuk Jézus helyét a világ értékeivel pótolni, az nem illeszkedik, nem tudja sohasem betölteni Jézus helyét.

Az Úr Jézushoz és az általa felkínált kegyelemhez nem az illeszkedik jól, aki kiváló és bűntelen embernek tartja magát. Ellenkezőleg, csakis a kegyelemre szoruló ember.

Aki méltatlanul járul az Úr asztalához, annak nem úgy általában a bűnei okozzák a méltatlanságát, hanem csakis a dédelgetett, rendezetlen bűnei. Azok a bűnei, amelyekhez foggal-körömmel ragaszkodik. Az általa megszokottá vált és környezetében talán dicséretre méltónak ítélt bűnei miatt lehet valaki méltatlanná. Aki igazként járul Jézushoz, az méltatlanul megy, bár a mások bűneit, hiányosságait meglátja, a magáéról mit sem akar tudni. Csak annyit vizsgálj mindig magadban a hitéleteddel kapcsolatban, hogy valódi meggyőződésből teszed-e azt, amit teszel! Mert ami nem hitből fakad, az bűn.

A következő fontos tanítás ebben az igeszakaszban: Nem lehet semlegesen úrvacsorázni! Ezen a téren nincs középút. Nincs olyan, hogy nem használ, de nem is árt az úrvacsorázás. Az, vagy használ, vagy pedig a mögötte lévő lelkület komoly veszélyeket rejt magában.

Aki méltatlanul, tehát nem megfelelő illeszkedéssel járul Krisztushoz, az szembekerül vele, mert igaznak bűntelennek tartja magát. Bántó lenne számára a kegyelemre szorultságnak még a megemlítése is.

Ha jó az illeszkedésünk Jézus Krisztushoz, ha kegyelemre szorulunk, akkor az úrvacsorázás tartalmas, áldást hozó és nem pusztán mechanikus cselekedet lesz számunkra.

Vizsgálja meg azért az ember önmagát, hangzik felénk is Pál apostol felszólítása. Ezután csak egyetlen lehetőséget említ az apostol: „úgy egyék abból a kenyérből, és úgy igyék abból a pohárból.” Az apostol itt felszólító igealakot használ, amely a magyar fordításban nem tűnik ki.

Sokszor megfáradunk, lusták vagyunk, elgyengülünk. Pedig az úrvacsorával való élés számunkra óriási hitbeli előrelépést jelenthet, mint ahogyan a méltatlanul élés súlyos lemaradással jár. A kérdés most az, mennyire felkészülten nyújtom ki a kezem a jegyek felé? Önvizsgálatra hív az Úr! (1Kor 11,28) Vizsgálja meg azért az ember önmagát ….!

Néhány alapvető dolog, amire feltétlenül oda kell figyelnünk, amikor önvizsgálatot tartunk.

-         Hogyan viszonyulunk Jézus Krisztus kereszthalálához? Megvallottuk-e bűneinket? Minden elkövetett bűnünkre bocsánatot nyertünk-e? Krisztus békessége betölt-e bennünket? (A békességünknek és békétlenségünknek jelzés értéke van.)

-         Hogyan viszonyulunk Isten Igéjéhez? Az Igéhez igazodik-e életünk? Törekszünk-e arra és megtettünk-e mindent azért, hogy megtartsuk Isten rendelkezéseit? Van-e abszolút tekintélye Isten Igéjének az életünkben?

-         A Szentlélek irányítása alatt van-e életünk? Halljuk-e a Lélek szavát? Engedelmeskedünk-e neki?

-         Milyen a kapcsolatom a gyülekezettel? Amennyiben rajtunk áll békességben vagyunk-e mindenkivel? Élő tagjai vagyunk-e a gyülekezetnek?

A kegyelemre szoruló ember miután ette a kenyeret, itta a poharat, az Úr halálát és dicsőséges feltámadását hirdeti. Az úr halálát csak az tudja hirdetni, aki átélte, akinek ebből a halálból származik az örök élete Galáta 2,20 „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem;”

Úgy emlékezzünk az úr Jézus halálára, hogy közben ő nem halott állapotban van, hanem él és uralkodik a menny dicsőségében. Odafordulunk a meghalt, és feltámadott Jézus Krisztushoz, hogy immár becsaphatatlan bizonyossággal ellenőrizni tudja szívünk felkészültségét.

Amikor az úrvacsorai alkalom áldásaiban részesülünk, közben odaadja szolgálati parancsát, hogy az Úr halálának hirdetésével a bűnbocsánatról szóló kegyelmet továbbadjuk, hirdessük. Erre azonban csak azok képesek, akik átélik a kereszt bűntől szabadító erejét. Engedjünk szabad teret életünkben az Úr Jézusnak, hogy kérésünkkel, felhatalmazásunkkal, áldásosan tudjon munkálkodni gyümölcstermő életünkben.  ÁMEN

Forrásanyag: Dr. Almásy Tibor „Pál Apostol korinthusiakhoz írott első levele” c. könyvéből.

Nyári István „Fedetlen arccal” c. könyvéből.

„SOLI DEO GLORIA”

A teremtő ereje meggyógyít!

Bevezetés

Az orvostudomány álláspontja szerint sokféle gyógyíthatatlan betegség létezik. Ilyenek a rák egyes formái, az ízületi gyulladás, a szívbetegség és az AIDS, hogy csak néhányat említsünk.

Ez a könyvecske természetfeletti segítséget nyújthat minden gyógyíthatatlan betegséggel küszködő embernek. Isten Igéje természetfeletti. A mennyei gyógyszeres kezelés egyik módja, hogy hitet gyakorolva kimondjuk Isten Igéjét. A többi már az embereken múlik: bizalommal szedik-e az isteni orvosságot, vagy sem.

Ez a könyv azzal a céllal íródott, hogy föltárja az Isten Igéjében rejlő elveket, megtanítson arra, hogy miként működhetsz együtt azokkal, és alkalmazhasd ezeket az elveket a gyógyulásod érdekében. Sokan szeretnének meggyógyulni manapság, ám addig beszélnek a betegségről és a szenvedésről, mígnem rögzítik magukban e valóságok képét. Gondolataikkal és szavaikkal élénk lenyomatot teremtenek, és annak korlátai között élnek. A következő fejezetek megtanítanak arra, hogyan vetheted össze ezt a lenyomatot Isten Igéjével.

1. fejezet

Az élet vagy a halál építőkövei

A szavaid építőelemek, amelyekből fölépíted életedet és jövődet. A szavaid képezik életed alapköveit, és hogy milyen korlátok közé kényszerítve éled az életedet, azt a saját szavaiddal határozod meg. Az élethelyzetek, a körülmények és az életfeltételek mind megváltozhatnak, de a szavaid segítségével végérvényesen rögzítheted is azokat.

A következő cikk 1991-ben jelent meg a Reader’s Digest augusztusi számában A beteg jobban tudja címmel:

„Ön kitűnő, jó, megfelelő vagy rossz egészségi állapotban van?” Hogy ki milyen választ ad erre a kérdésre, az – az újabb kutatások szerint – figyelemre méltó módon előrevetíti a következő négy év folyamán az életben maradás esélyeit.

Több mint kétezer-nyolcszáz hatvanöt éves vagy annál idősebb férfin és nőn végeztek vizsgálatokat, és úgy találták, hogy azoknál, akik rosszra értékelik egészségi állapotukat, az elhalálozás valószínűsége négy-ötször nagyobb a következő négy év folyamán, mint azok esetében, akik bevallásuk szerint kiváló egészségnek örvendenek. Ez még abban az esetben is beigazolódott, amikor a vizsgálatok szerint a válaszadók nagyjából hasonló egészségi állapotban voltak.

Ezeket az eredményeket öt másik nagyszabású kísérlet is megerősíti, amelyeket összesen huszonháromezer emberen végeztek el. A legfrissebb tanulmány társszerzői – Ellen Idler, a Rutgers Egyetem szociológusa, valamint Stanislav Kasl, a Yale Egyetem orvosi karán dolgozó járványkutató – ezen vizsgálatok alapján is hasonló következtetéseket vontak le.

Azok az emberek, akik a rossz egészségi állapot képét alakították ki magukban, rossz egészségről panaszkodnak. Még ha egyébként jól is vannak, úgy tűnik, haláluk napjáig annak a képnek a realitását élik meg, amelyet önmagukról alkottak. Mindezt a Példabeszédek 18:21 is alátámasztja: Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen ki-ki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.

Amit hiszel és szólsz, az nem csupán a testedre lesz hatással, hanem az immunrendszeredre is.

A szavaid vagy áldást, vagy átkot jelentenek a számodra.

Ezt Jézus így fejezte ki: A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája (Lukács 6:45).

Isten Igéjének tanulmányozása során meggyőződtem arról, hogy a szavainkkal jó vagy rossz irányba befolyásolhatjuk immunrendszerünket (lásd Jakab 3:2–7).

Kimondott szavaid alapvetően fontosak az egészséged és a jó közérzeted szempontjából. Úgy hiszem, bizonyos betegségekből mindaddig nem lehet meggyógyulni, amíg az ember meg nem tanul az egészség nyelvén szólni úgy, hogy azt a test megértse. Amikor a tulajdon száddal Isten Igéjét szólod, magadba oltod azt. A tested számára ez jelenti az egészség nyelvét.

Ha Isten Igéjét folyamatosan vallod hittel, azzal olyan természetfeletti kenetet építesz be az immunrendszeredbe, ami magától értetődő módon képes a betegségek kiküszöbölésére.

Isten építőkövei

Hogy miért hiszek ebben ilyen erősen? Íme, néhány a sok bibliai ok közül:

Mihelyt valamit elgondolsz, sikerül az néked, és a te utaidon világosság fénylik. Jób 22:28

A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre. Példabeszédek 18:7

Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: „Kelj fel és ugorjál a tengerbe!”, és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz néki, amit mondott. Márk 11:23

Az embernek elméje gondolja meg az ő útját; de az Úr igazgatja annak járását. Példabeszédek 16:9

A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.

Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen ki-ki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. Példabeszédek 18:20–21

A nyelv is tűz, a gonoszságnak összessége. Úgy van a nyelv a mi tagjaink között, hogy megszeplősíti az egész testet, és lángba borítja életünk folyását, maga is lángba boríttatván a gyehennától. Jakab 3:6

Aki megőrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól. Példabeszédek 21:23

Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze- és közelvalóknak

– így szól az Úr –, én meggyógyítom őt! Ézsaiás 57:19

Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el. Példabeszédek 10:11

...az igazaknak pedig szája megszabadítja őket. Példabeszédek 12:5

Az ő szájának gyümölcséből elégedik meg a férfi jóval... Példabeszédek 12:13

...a bölcseknek nyelve orvosság. Példabeszédek 12:17

Aki megőrzi az ő száját, megtartja önmagát... Példabeszédek 13:3

...a bölcseknek pedig beszédük megtartja őket. Példabeszédek 14:3

A nyelv szelídsége életnek fája; az abban való hamisság pedig a léleknek gyötrelme. Példabeszédek 15:4

A bölcsek nyelve beszél jó tudományt... Példabeszédek 15:2

A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt. Példabeszédek 16:23

Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek. Példabeszédek 16:24

E néhány hivatkozásból is láthatod: Isten Igéje sok mindent kijelent a szavakról, illetve a rád és az egészségedre gyakorolt hatásukról.

2. fejezet

Isten szellemi orvossággal gyógyít

Az orvostudomány fizikai eszközökkel gyógyít: gyógyszert  juttat a szervezetbe. Isten gyógymódja azonban szellemi – az emberi szellemen keresztül hat (lásd 1Korinthus 2:9–12).

Mint a 107. zsoltár 20. verse mondja: Isten kiküldte Igéjét, és meggyógyította őket.

Érdemes megfigyelni: itt nem azt olvassuk, hogy kibocsátotta szavát gyógyításra, hanem hogy kiküldte Igéjét és GYÓGYÍTOTT. Az Úr szemszögéből nézve ez elvégzett dolog. Isten nem személyválogató. Ő a Szavába vetett HITET tiszteli.

Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédeimre hajtsad füledet. Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben. Mert életük ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testüknek egészség. Példabeszédek 4:20–22

Először is figyeljük meg: Isten Igéje ÉLET. EGÉSZSÉG is, vagyis gyógyszer egész testünk számára.

Isten Igéje MEGGYÓGYÍTJA A TESTEDET, ám ezt szellemi eszközök segítségével teszi. A gyógyulás az emberi szellembe lép be az Ige által. Mihelyt ott megfogant, a fizikai testet is átjárja.

Ahogy bevennéd a gyógyszert, hogy természetes eszközzel elősegítsd a fizikai gyógyulásod, ugyanúgy Isten Igéjét BE KELL FOGADNOD a szellemedbe a gyógyulásra vonatkozóan, hogy természetfeletti módon gyógyulást nyerj.

A beoltott Ige

Isten Igéje TÖKÉLETES SZELLEMI TÖRVÉNY (lásd Zsoltár 19:8), amellett TERMÉ SZETFELETTI GYÓGYSZER. Szellemi orvosság lévén az emberi szellemen keresztül hat, de minden más gyógyszerhez hasonlóan, rendszeresen kell szedni.

SZÓLNOD KELL ISTEN IGÉJÉT személyes körülményeidre, helyzetedre vonatkozóan – ezt senki más nem teheti meg helyetted. A Jakab 1:21 így int bennünket: szelídséggel fogadjátok a beoltott Igét, amely megtarthatja a ti lelketeket. Mihelyt Isten Igéje beoltódott a szellemedbe, a szervezetedben is gyógyító hatást fejt ki.

Jézus ezt mondta: Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek (János 15:7). Amikor Isten Igéje beoltódik a szellemedbe, vagyis betölti azt, a részeddé válik. Többé nem lehet elválasztani tőled! Az Ige már nem csupán egy gondolat benned, már nem csak az, amit hangoztatsz, hanem TE MAGAD!

AZ IGE TESTTÉ LETT. Amikor Isten gyógyulást kijelentő Szava gyökeret ver a testedben, a betegség fölé nő, és gyógyulás lesz az eredménye.

Az a kép, amelyet az Ige hoz létre benned, a szellemvilágban már realitás. Amikor szívből szólod az Igét, a hit tartalmat ad Isten ígéreteinek. A hit naponta alakítja világodat. Jézus nagyon világosan megmondta: A jó ember az ő szívének jó kincseiből hozza elő a jókat... (Máté 12:35).

Mózes első könyvében láthatod: valahányszor Isten szólt, teremtés történt! A hitet szavak hordozzák! Az univerzumot Isten szava formálta meg (lásd Zsidó 11:3). Szavak nélkül semmilyen szinten sem történt volna teremtés. Szavaiddal képeket teremtesz magadban, s végül e képek valóságát éled majd meg.

Valahányszor hittel szólsz, erősebb képet teremtesz magadban. Ha gyógyulásra vágysz, tudd meg: a gyógyulás képét Isten Igéje hozza létre, és azzal, hogy szüntelenül megerősíted, egy hullámhosszon vagy vele. Végül azután Isten Igéje tökéletessé formálja azt a képet, te pedig jó bőrben kezded látni magadat. Amikor az Ige beoltódik a lényedbe, isteni élettel tölt fel (lásd János 6:63; Róma 8:11).

A realitást a hit teremti meg.

Erre a Márk 5:25–28-ban láthatunk példát, ahol a vérfolyásos asszony így szólt: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok. Így beszélt mindaddig, amíg GYÓGYULT ÁLLAPOTBAN NEM LÁTTA ÖNMAGÁT!

Ez a nő abban reménykedett, hogy miközben átfurakodik a tömegen, meggyógyul. Az Amplified Bible (a Biblia egyik angol nyelvű, magyarázó fordítása) így fejezi ki, amit tett: „Mert ezt mondogatta: »ha csak megérintem a köntösét, meggyógyulok«.”

Ez a cél lebegett a szeme előtt, de NEM ÉREZTE MAGÁT EGÉSZSÉGESNEK, és NEM IS LÁTSZOTT ANNAK. Mégis a reményt hitből fakadó szavakkal éltette magában: „Meg fogok gyógyulni! MEG FOGOK gyógyulni! Meg fogok... MEG FOGOK...”

Biztosra veszem, hogy ott bujkált benne a gondolat: „NA, ÉS MIKOR?” „Egyáltalán nem nézel ki jobban, és EGYÁLTALÁN NEM IS VAGY JOBBAN!”

Ekkor az emberi okoskodásra azzal felelt, hogy közelebbről meghatározta a dolgot: „Amikor megérintem a ruháját, meggyógyulok.”

REMÉNYSÉGÉT HITE LEKÉPEZÉSÉVEL táplálta. Gyógyulása birtokbavételéhez személyes kapcsolódási pontot létesített. Szavai behatoltak a szellemébe, és kezdett úgy tekinteni önmagára, mint aki már jól van. Annak a „rosszabbodik az állapotom” féle képnek – amelyet a kétségbeesés és a vereségérzet hozott létre benne – félre kellett állnia a szájából áradó, hittel átitatott szavak útjából.

Amikor megérintette az Úr ruháját, az a hit érintése volt. Ilyen módon pedig az Istennel kötött szövetség és a Jézuson levő KENET érvényesülése iránti igényét fejezte ki.

Ahogy beszélt, azzal a hitét nyilvánította ki. Amikor viszont meg is tette, amit mondott – megérintette Jézus ruháját –, a szívében lévő hit a reménysége ÉLTETŐ ELEMÉVÉ vált, és a szavai beteljesültek.

A reményt a hit tölti meg tartalommal

Figyeld meg: ez az asszony a hite révén támasztott igényt arra, hogy a Jézuson levő gyógyító kenet működésbe lépjen. A hite adott tartalmat annak, amit remélt, és gyógyulás történt a TESTÉBEN.

A hit a remélt dolgok valósága (Zsidó 11:1). A remény fontos, de mindaddig nincs

valóságtartalma, amíg fel nem töltik hittel. A REMÉNY önmagában csupán célkitűzés. Az asszony REMÉLTE, hogy meggyógyul, ám NEM A REMÉNY GYÓGYÍTOTTA MEG!

Reménységét a HIT realizálta.

Gyógyulását a hit alapozta meg és eszközölte ki. Bár a gyógyulás az Istennel kötött szövetség folytán a rendelkezésére állt, igényelnie kellett. Figyeljük meg Jézus szavait: „Minden lehetséges a hívőnek” (Márk 9:23)... „Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok...” (Lukács 17:6)...  „Aki hisz a Fiúban, örök élete van” (János 3:36)... „Ha valaki azt mondja..., meglesz neki...” (Márk 11: 23–24). Egy alapvető bibliai elvről van szó: HIGGYÜNK A MÉG NEM NYILVÁNVALÓ DOLGOKBAN, ÉS TARTSUNK RÁJUK IGÉNYT!

Nagyon világos, amit Jézus az asszony helyzetével kapcsolatban mondott: Leányom, A TE HITED MEGTARTOTT [MEGGYÓGYÍTOTT] TÉGED... (Márk 5:34). Ha Isten Igéjébe vetett hitednek hangot adsz, az téged is képes meggyógyítani.

3. fejezet

Isten Igéje gyógyszer

A Példabeszédek 4:22 szerint Isten Igéje az egész testünk számára orvosság. A

leghatékonyabb gyógyszerről van szó, ami csak manapság hozzáférhető, amellett képes arra, hogy káros mellékhatások nélkül gyógyítson.

A 107. zsoltár 20. versében azt olvassuk, hogy Isten kibocsátotta a Szavát, és gyógyított...  Az Ézsaiás 53: 4–6 és az 1Péter 2:24 szerint a gyógyulásunk elvégzett dolog Istennél. Azért miénk a gyógyulás, mert az része Jézus Krisztus engesztelő áldozatának (lásd Ézsaiás 53:4–6).

Amikor Isten Igéjét megvalljuk, beterjesztjük igényünket a gyógyulásra, amely már a miénk, csak még nem nyilvánult meg a testünkben.

Nem, én nem ellenzem az orvosi kezelést vagy a gyógyszerek használatát. Azonban ne csupán az orvosokra és a gyógyszerekre támaszkodj az egészséged megőrzése érdekében. Olyan betegségekről is tudunk, amelyekkel szemben az orvostudomány tehetetlen. Ha úgy érzed, hogy orvoshoz kell fordulnod, tedd azt! Az orvosi segítség minden évben sok-sok életet ment meg. Ma ismerünk olyan gyógyszereket, amelyek jótékony módon elősegítik a testben lejátszódó gyógyulási folyamatokat.

Ha gyógyszereket szedsz, azt is hittel tedd! Mondd ezt: „Hiszem, hogy Jézus nevében meggyógyulok!” Nem az emberek által föltalált gyógyszerek fognak meggyógyítani, bár általában nem is akadályozzák a gyógyulást. Tény azonban, hogy egyes ma használatos gyógyszereknek annyi a káros mellékhatásuk, hogy szinte rosszabbak, mint maga a betegség. Járj utána, hogy milyen gyógyszerekre van szükséged! A legtöbb gyógyszer enyhíti a tüneteket, miközben alkalmazhatod a gyógyulással és egészséggel kapcsolatos isteni elveket.

Nem ajánlom, hogy kidobd a gyógyszeredet, és kizárólag a megvallásra hagyatkozz, hacsak az Úr így nem vezet. Időbe telik, míg megújítod gondolkodásmódodat, és megtanulsz hinni Isten Igéjében, s hittel szólni azt. Ám amiről szüntelenül beszélsz, végül a lényed részévé válik. Isten a Szava által gondoskodott a gyógyulásunkról, így igaz. Ugyanakkor meg kell tanulnunk, hogy miként segíthetjük elő a gyógyulást azáltal, hogy Isten Igéjét mindennap aktív szókincsünk részeként alkalmazzuk.

Hiszem, ha megfelelő tanítást kapsz, és a hitedet gyakorlatba ülteted, felnövekedhetsz arra a szintre, ahol hétköznapi dolog lesz számodra, hogy Isten Igéjén keresztül gyógyulást vegyél.

Csakhogy ez nem máról holnapra lesz így. Időre van szükség a hited fejlődéséhez, ezért ha az életed múlik azon, hogy az orvosok szavát megfogadva azonnali műtétnek vesd alá magadat – más szavakkal, ha a betegség lépéselőnyben van a hiteddel szemben –, azt tanácsolom, feküdj be a műtétre, és higgy abban, hogy az Úr gyors felépülést ad. Használd a józan eszedet, ne művelj ostobaságot szellemi kevélységből, miközben még hitnek is mondod azt!

Időbe telik, míg a fent leírt elvek működéséhez szükséges hit kifejlődik, tehát ne törődj vele, ha valaki helyteleníti, hogy te orvoshoz fordulsz, vagy beleegyeztél abba, hogy operációt hajtsanak végre rajtad. Fogalmazhatunk így is: a hited szintjén mozogj, de ne maradj ott örökké! Tarts ki Isten Szava mellett, míg ki nem bontakozik az Ige gyógyító erejébe vetett hit a szívedben!

Isten beszéde teremtő erő – az szólította életre a világegyetemet. Az Ige a te világodban is változást hozhat. A betegség vízióját a gyógyulás és egészség képévé fordíthatja benned.

Nem könnyű megvalósítani ezeket az elveket; fegyelemre és elkötelezettségre van szükség hozzá. Az nem elég hatékony, ha csupán elolvassuk a megvallásokat. Arra bátorítalak, hogy mindennap kétszer vagy háromszor hangosan mondd ki az Igét a testedre vonatkozóan!

Hatalommal gyakorold a megvallást! Nem szükséges mások előtt végezni, hiszen a kimondott szavaid a te javadat fogják szolgálni.

Rossz és jó hírek

Talán az orvosok a szemedbe mondták: számodra már nincsen emberi segítség. Isten Igéjéből azonban mindig természetfeletti REMÉNYT meríthetsz:

...az Úrhoz kiáltottak szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket. Kibocsátotta az

Ő szavát, és meggyógyította őket, és kimentette őket az ő vermeikből. Zsoltár 107:19–20

Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem. Ézsaiás 55:11

Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze- és közelvalóknak – így szól az Úr –, én meggyógyítom őt! Ézsaiás 57:19

Küldjük vissza Istenhez a Szavát!

Isten kijelentette, hogy Igéje nem tér vissza hozzá dolgavégezetlenül. Mi úgy térítjük vissza a Szavát, hogy HANGOT ADUNK annak, Ő pedig megteremti ajkunk gyümölcsét. Isten Igéjének megvallása az Úrral való közösség gyakorlásának egyik módja, s ugyanakkor a hitünket is növeli. Arra ösztönözlek, hogy az alábbi biblikus megvallásokat naponta háromszor hangosan mondd ki meggyőződéssel! Ne „próba-szerencse” alapon közelítsd meg az egészet, hanem tedd gyakorlattá, hogy rendszeresen beveszed Isten orvosságát, ahogyan bármi más gyógyszerrel tennéd! Akkor ÉLET lesz számodra, és EGÉSZSÉG a testednek!

4. fejezet

Isten gyógyszere

Naponta háromszor valljuk meg az alábbi igazságokat, míg hit nem keletkezik a szívben, utána naponta egyszer a hit fenntartásához. Ha a körülmények rosszabbodnak, emeljük a dózist kétszeresére. Nincsenek káros mellékhatások! (Ezek nem pontos bibliai idézetek, hanem a feltüntetett igehelyek által megfogalmazott megvallások)

* * *

Jézus az életem Ura. Semmilyen betegségnek és kórságnak sincs hatalma fölöttem. Bűnbocsánatot kaptam, szabad vagyok a BŰNTŐL és a BŰNTUDATTÓL. Meghaltam a bűnnek, és élek az igazságnak. (Kolosse 1:21–22)

* * *

SZABAD vagyok a meg nem bocsátástól és a viszálytól. Megbocsátok másoknak, ahogy Krisztus is megbocsátott nekem, mert a Szent Szellem kiárasztotta szívemben Isten szeretetét. (Máté 6:12; Róma 5:5)

* * *

Jézus a testében hordozta el a bűneimet, ezért meghaltam a bűnnek, és Istennek élek. Az Ő sebeiben meggyógyultam, és egészséges vagyok. (1Péter 2:24; Róma 6:11; 2Korinthus 5:21)

* * *

Jézus elszenvedte a betegségeimet, és elviselte a fájdalmaimat. Ezért semmi kórságnak és fájdalomnak nem adok helyet. Isten kibocsátotta Szavát, és meggyógyított engem. (Zsoltár 107:20)

* * *

Atyám, a Te Szavad miatt győztes vagyok. A Bárány vérével és a bizonyságtételem beszéde által legyőzöm a világot, a bűnös természetet és az ördögöt. (1János 4:4; Jelenések 12:11)

* * *

Te bővölködő életet adtál nekem. Igéden keresztül elfogadom ezt az életet, és az szétárad minden szervemben, gyógyulást és egészséget hozva. (János 10:10; 6:63)

* *

Mennyei Atyám, én figyelek arra, amit mondasz. Fülemet a beszédedhez fordítom, és nem engedem, hogy a tekintetem elkalandozzon róla. Szívemben őrzöm Igédet, mert élet az a számomra, és az egész testemnek egészség. (Példabeszédek 4:20–22)

* * *

Ahogy Mózessel Isten vele volt, ugyanúgy velem is velem van. A látásom nem homályosodik el, és az életerőm sem fogyatkozik meg. Szemeim áldottak, mert látnak, és áldottak a füleim is, mert hallanak. (5Mózes 34:7)

* * *

Semmilyen gonosz dolog nem történik velem, és semmi csapás nem éri az otthonomat, mert Te az angyalaidnak parancsoltál felőlem, hogy vigyázzanak rám. Minden utamban ők őriznek engem. Élet, gyógyulás és egészség az osztályrészem. (Zsoltár 91:10–11; Példabeszédek 12:27)

* * *

Jézus magára vette az erőtlenségemet, és hordozta a betegségeimet. Ezért nem vagyok hajlandó behódolni a betegségnek; nem uralkodhat a testemben. Isten élete szétárad bennem, és minden porcikámnak gyógyulást hoz. (Máté 8:17; János 6:63)

* * *

Jézus megváltott engem az átoktól. A Galata 3:13 igazsága járja át a vérkeringésemet. Eljut testem minden sejtjéhez helyreállítva az életet és az egészséget. (Márk 11:23; Lukács 17:6)

* * *

Az 1Péter 2:24 élete valóság a testemben, és minden sejtemet megeleveníti.

* * *

Testemet átadom az Úrnak, mert az az élő Isten TEMPLOMA. Isten bennem él, és az Ő ÉLETE átitatja a SZELLEMEMET, a LELKEMET és a TESTEMET, ezért mindennap Isten teljessége tölt el engem. (Róma 12: 1–2; János 14:20)

* * *

Testem a SZENT SZELLEM temploma. Ezért megkövetelem a testemtől, hogy jó kémiai anyagokat szabadítson fel! A testem vegyi háztartása tökéletes. Hasnyálmirigyem megfelelő mennyiségű inzulint választ ki – amennyi az élethez és az egészséghez szükséges. (1Korinthus 6:19)

* * *

Mennyei Atyám, Te a Szavad által életet osztottál meg velem. Ez az élet minden egyes légvétellel és minden KIMONDOTT szavammal egyre inkább helyreállítja az egészségemet. (Márk 11:23; János 6:63)

* * *

Amit nem Isten ültetett el a testemben, az szétoszlik és gyökerestől kipusztul belőle, a Jézus nevében! Lényem minden szövetét az 1Péter 2:24 igazsága járja át, és Isten élete duzzad bennem! (Márk 11:23; János 6:63)

Daganat, tumor és ízületi gyulladás

Jézus átokká lett értem, ezért a testemben nem lehet daganat és tumor. Isten bennem levő élete megsemmisíti a daganatot és a tumort; erőm és egészségem visszatért. (Máté 16:19; János 14:13; Márk 11:23)

* * *

A daganatnak és a tumornak nincs joga a testemhez. Ezek a múlthoz tartoznak, mert én megszabadultam a sötétség hatalma alól. (Kolossé 1:13–14)

* * *

Testem minden szerve és szövete abban a tökéletes rendben működik, amelyre Isten megteremtette. Jézus nevében megtiltom, hogy a testemben bármi rosszul működjék! (1Mózes 1:28.31)

* * *

Atyám, a Te Igéd a részemmé vált, szétárad a vérkeringésemmel. Testem minden sejtjéhez eljut, felépíti és helyreállítja a testemet. A Te Igéd testté lett, mert kiküldted, és az meggyógyított engem. (Jakab 1:21; Zsoltár 107:20; Példabeszédek 13:3)

* * *

Igéd megnyilvánul a testemben, és eltünteti a daganatokat. Az ízületi gyulladás már a múlté. Jézus nevében megkövetelem a csontjaimtól és az ízületeimtől, hogy normálisan működjenek! (Márk 11:23; Máté 17:20)

* * *

Mennyei Atyám, ahogy hittel kimondom a Te Szavadat, a Krisztus Jézusban lévő Élet Szelleme megszabadít engem a bűn és a halál törvényétől. Minden sejtet a Te Életed energizál a testemben. (Róma 8:2)

* * *

Ízületi gyulladás, TÁVOZNOD kell! A betegségeknek MENEKÜLNIÜK KELL! Nem lehetnek bennem tumoros betegségek, mert Isten Szelleme van rajtam, és Isten Igéje bennem. Nem vehet rajtam erőt a betegség, a félelem és a szorongás, mert én Isten Igéjét vallom. (Márk 11:23)

Szív és vér

Köszönöm Atyám, hogy erős szívem van. Szívem az élet ritmusával ver. Vérem valamennyi sejtemhez az élet és az egészség helyreállítását viszi túlcsordulóan. (Példabeszédek 12:13; 14:30)

* * *

A vérnyomásom 120/80. Isten élete ott van a véremben, és minden olyantól megtisztítja a verőereimet, ami nem az életet szolgálja. (Márk 11:23)

* * *

A szívverésem normális. Az élet ritmusával lüktet, egész testemben isteni életet küld szét, és teljesen HELYREÁLLÍTJA AZ ÉLETET ÉS az EGÉSZSÉGET. (János 17:23; Efézus 2:22)

* * *

Erős szívem van. Minden dobbanással élettel telíti a testemet, és megtisztít a betegségtől és a fájdalomtól. (2Mózes 23:25; Márk 11:23)

* * *

Megparancsolom a vérsejtjeimnek, hogy pusztítsanak el minden csírát és vírust, amelyek a testemben próbálnak megtelepedni! Jézus nevében megparancsolom minden sejtemnek, hogy normálisan működjék! (Róma 5:17; Lukács 17:6)

* * *

Minden sejt, amely nem az életet és az egészséget segíti elő a testemben, szakadjon el a tápláló forrásától! Immunrendszerem nem engedi, hogy a testemben rákos daganat legyen, a Jézus nevében. (Lukács 17:6; Márk 11:23)

* * *

Megszabadultam a törvény átkától, ezért szívem az élet ritmusával dobban. Isten Igéjének élete és Szelleme árad rajtam keresztül, és megtisztítja a véremet minden betegségtől és szennyező anyagtól. (Példabeszédek 4:20–23)

Artériák és sejtek

Az artériáim nem szűkülnek be, és nem záródnak el, a Jézus nevében. Verőereim, tiszták és rugalmasak vagytok, úgy működtök, ahogy azt Isten a teremtésben megtervezte! (Lukács 17:6; Márk 11:23; Ézsaiás 55:11; Jakab 3:2–5)

* * *

A Krisztus Jézusban levő Élet Szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől, ezért nem engedem, hogy a bűn, a betegség és a halál uralkodjon fölöttem. (Róma 8:2; 6:13–14)

* * *

Ugyanaz a Szellem, aki Jézust feltámasztotta a halálból, bennem él, az artériáimon keresztül élettel tölt el, és szétküldi a gyógyulást az egész testemben. (Róma 8:11)

* * *

Jézus nevében megtiltom a testemnek, hogy bármi módon becsapják! Testem, a védelmi vonalaidat semmilyen vírus vagy kórokozó sem játszhatja ki! Semmilyen módon nem fogsz az élet és az egészség kárára működni! A testemben minden sejt az életet és az egészséget tartja fenn. (Máté 12:25.35a)

Immunrendszer

Az immunrendszerem mindennap erősebb és erősebb. Életet szólok az immunrendszeremhez.

Megtiltom, hogy bármilyen zavar következzen be az immunrendszeremben! Ugyanaz a Szellem, aki feltámasztotta Krisztust a halálból, bennem él, és megújítja az immunrendszeremet Isten élete és bölcsessége által, amely megőrzi testem életét és egészségét.

Egészséges csontok és csontvelő

Most a csontjaimhoz és az ízületeimhez szólok. Jézus nevében azt mondom, hogy normálisan működtök! Csontjaim és ízületeim semmilyen betegség előtt nem hajolnak meg, mert az 1Péter 2:24 igazságában lévő Élet Szelleme ÉLETTEL és EGÉSZSÉGGEL itatja át testemnek valamennyi csontját és ízületét.

* * *

Atyám, igényt tartok rá, hogy a csontjaim tökéletes velőt termeljenek. A csontvelőtől pedig megkövetelem, hogy tiszta vért állítson elő, amely kivédi a betegség támadását. Csontjaim az átok minden következményét visszautasítják! (Példabeszédek 16:24)

* * *

Az ízületeimtől elvárom a tökéletes működést. Nem fognak fájni, nem duzzadhatnak meg. Az ízületeim semmi előtt nem hajolnak meg, ami károsítaná vagy tönkretenné normális működésüket. (Példabeszédek 17:22)

Szerezz érvényt az életnek!

Teljes hittel és hatalommal valld meg az alábbiakat, ahányszor csak szükséges az egészség és az élet fenntartásához!

Testem, a hit Igéjét szólom hozzád! Megkívánom, hogy valamennyi belső szerv tökéletes munkát végezzen, mert a SZENT SZELLEM temploma vagy; ezért az Úr Jézus Krisztus nevében és az Ő szent Igéjének hatalmával felszólítalak: gyógyulj meg, és légy egészséges! Jézus nevében! (Példabeszédek 12:17)

* * *

Atyám, én ellenállok az ellenségnek, bármilyen formában is tör ellenem. Elvárom a testemtől, hogy erős és egészséges legyen, és Igéddel rá is kényszerítem erre. Megtagadom az átkot, hogy ebben a testben az élet jusson érvényre. (Jakab 4:7)

* * *

Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem Isten cselekedeteit. (Zsoltár 118:17)

* * *

Minden bűnömet megbocsátottad, minden betegségemet meggyógyítottad, megváltottad életemet a pusztulástól, betöltötted számat javaiddal, és mint a sasok, megfiatalodtam. (Zsoltár 103:3–5)

* * *

Uram, Te megáldottad az ételemet és a vizemet, és elvetted tőlem a betegséget. Ezért jó egészségben élem le a rendelt időmet a földön. (2Mózes 23:25–26)

5. fejezet

Értsd meg az elvet!

Most, hogy végigmentél a fenti megvallásokon, nézzük meg azt az elvet, amely kulcs lehet számodra abban, hogy az isteni gondviselésben gyógyulás formájában részesülj.

A gyógyulásod és az egészséged szempontjából valószínűleg nincs fontosabb a NEM LÉTEZŐK ELŐSZÓLÍTÁSÁNAK elvénél. A Róma 4: 17–22-ben láthatjuk: Ábrahám teljes meggyőződésre jutott a tekintetben, hogy Isten megteszi, amit ígért. Mégpedig úgy jutott el a teljes meggyőződésre, hogy a nem látható dolgokról úgy beszélt, mintha azok lennének.

A Róma 4:17-ben értesülünk erről: (Amint meg van írva, hogy sok nép atyjává tettelek téged) az előtt az Isten előtt, akiben hitt, aki a holtakat megeleveníti, és azokat, amelyek nincsenek, előszólítja mint meglevőket. Pál itt a Teremtés könyvének 17. fejezetére utal. Megfigyelheted: Isten már akkor népek atyjának nevezte Ábrámot, amikor az ígéret gyermeke még meg sem született; és arra tanította Ábrámot, hogy ő is ugyanígy tegyen.

Az Úr Ábrám nevét Ábrahámra változtatta, ami azt jelenti: népek vagy sokaság atyja. Ezt az eszközt használta Ábrahám meggyőzéséhez, hogy előszólítsa, amivel kézzelfoghatóan még nem rendelkezett. Ezt Isten alapozta meg ígéret által, de Ábrahámnak kellett életre hívnia Isten Igéjébe vetett hittel.

Valahányszor így szólt: „én vagyok Ábrahám”, ezzel a még nem nyilvánvaló dolgokat hirdette.

Ábrahám nem tagadta, hogy öreg. Nem hajtogatta fűnek-fának: „nem vagyok én öreg” – hiszen az volt. Ezt viszont igenis mondta: „Ábrahám vagyok” (népek atyja). Isten ezzel a módszerrel segítette a magáról alkotott kép megváltoztatásában, és ez teljes meggyőződésre juttatta.

Ezt az elvet Pál az 1Korinthus 1: 27–28-ban is megvilágítja: Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket; és a világ nemteleneit és megvetettjeit választotta ki magának az Isten, és a semmiket, hogy a valamiket megsemmisítse.

Más szavakkal: Isten láthatatlan szellemi erőket használ a látható, természetes dolgok hatálytalanítására. Ez az a bibliai elv, amikor a nem létezőket úgy kezelik, mintha léteznének.

A 2Korinthus 4:13-ban azután Pál a következőt állítja: Mivelhogy pedig a hitnek mibennünk is ugyanaz a szelleme van meg, amint írva van: „Hittem, és azért szóltam”; hiszünk mi is, és azért szólunk.

Pál itt Dávidot idézi, amikor ezt mondja: Hittem, és azért szóltam... A 118. zsoltár 17. versében Dávid szavai így hangzanak: Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úrnak cselekedeteit!

Ha Isten gyógyító munkájáról van szó, ez alapvető elv. Azt kell állítanunk magunkról, amit Isten Igéje kijelent, függetlenül a körülményektől és attól, hogy ezt mennyire érezzük reálisnak.

A Róma 10:6–8-ban Pál azt állítja: A hitből való igazság pedig így szól... Közel hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van...

Figyeld meg: az Ige először a szádban van, és csak azután a szívedben. Miközben szólod Isten Igéjét, az beoltódik a szívedbe. A hited szempontjából semmi sem fontosabb annál, mint a saját hangodon hallani a kijelentést, amit Isten mondott rólad. Isten Igéjének kimondása jó módszer arra, hogy előszólítsd azokat a dolgokat, amiket Ő megígért, de még nem birtokolsz kézzelfoghatóan.

Amikor ezt a módszert követed, egyesek talán úgy vélik majd, hogy te nem számolsz a realitásokkal. Ez egyáltalán nem így van. Te csupán megállapítod: amit Isten a gyógyulásról mondott, igaz, még akkor is, ha a testedben még nem realizálódott. Nem a betegség meglétét tagadod, hanem azt, hogy joga van a testedben létezni, minthogy az Úr megváltott téged a törvény átkától és a sötétség hatalmától (lásd Galata 3:13; Kolosse 1:13).

Ő minden mást is megadott neked, ami az istenfélő élethez szükséges. Mindezek a javak hozzád tartoznak (lásd 2Péter 1:3–4). Ha beteg vagy, és vallást teszel arról, hogy Jézussebeiben meggyógyultál, igényt támasztasz arra, amit Isten már megadott neked, noha még nem kézzelfogható.

Ez az isteni módszere annak, hogy a nem létezőkről úgy beszéljünk, mintha léteznének, mígnem végül valóban előttünk állnak. Némelyek félreértették ezt az elvet, és ők a létezőket kezelik úgy, mintha nem léteznének, azaz letagadják a realitást. Csakhogy abban nincs erő, ha tagadod, hogy betegségben szenvedsz. Az erőt az szabadítja fel, ha igényled a gyógyulást és az egészséget, úgy hogy hittel alkalmazod Isten Igéjét.

Ha beteg vagy, nem tagadod ezt a tényt, de nem is akarod folyton hangoztatni, mert az stabilizálná a jelenlegi helyzetedet. Egészségi állapotodon nem a betegség semmibevétele fog javítani. Ám ha hittel szólod Isten Igéjét, igényt tartasz arra, hogy Isten ígérete megnyilvánuljon a testedben. Ez teljes meggyőződésre vezet majd, és gyógyulás lesz az eredménye.

Ha betegen azt vallod, hogy meggyógyultál, egyesek azt mondják, hazudsz. De nem, te csupán jogot formálsz a gyógyulásra, amelyről Isten már gondoskodott – akkor is, ha a testedben még nem nyilvánult meg. Amit valójában ilyenkor teszel, az az hogy Isten gyógyszerét használod.

Senkit sem próbálsz győzködni arról, hogy nem vagy beteg, hanem csak azt állítod, hogy amit Isten a Bibliában mondott, az a jelenlegi állapotodtól függetlenül tény. Az Ige kijelenti: akinek [Jézus] sebeiben gyógyultatok meg (1Péter 2:24). Vedd észre: ami Istent illeti, Ő múlt időt használ, noha a gyógyulásod még nem látható.

A Lukács 17:5–6 és a Márk 11:23 értelmében úgy nyilatkozol a testedről, hogy jó egészségnek örvend. A tested pedig hall téged, és engedelmeskedik a szavadnak, ha hiszel, és nem kételkedsz a szívedben. A szavaid nagyobb hatást gyakorolnak a testedre, mint bárki máséi. A tested öngyógyító képességgel teremtetett, és ha minden megfelelően működik, ezt alkalmazni is fogja. Egyes betegségek hátterében a szervezet kémiai egyensúlyának fölborulása áll, de tudnunk kell: az agynak az a része, amely a beszédközpontot tartalmazza, a test kémiai anyagainak kiválasztását is ellenőrzi. Ez újabb megvilágításba helyezi Jézusnak a Márk 11:23-ban mondott szavait: ...meglesz néki, amit mondott.

Arról beszélj, amit akarsz!

A hiba, amit oly sok keresztény elkövet, az hogy a látható dolgokról beszélnek, mégpedig úgy, ahogy a körülmények éppen állnak. Eközben megerősítik a pillanatnyi helyzetüket, állapotukat a szívükben, a gondolatvilágukban, és a testükben is.

Sok évvel ezelőtt olvastam egy cikket egy hölgyről, aki több hónapon keresztül egyfolytában lázas volt. Fizikai állapotát tekintve az orvosok semmi rendelleneset nem találtak. Alaposan kikérdezték, és felfedezték, hogy amikor valami felzaklatta, mindig ezt mondta: „Mindjárt meggyulladok!” Naponta többször is használta a kifejezést. Bár a doktorok nem voltak biztosak benne, hogy ennek bármi köze lenne az állapotához, megkérték, hogy szokjon le róla. Néhány héten belül a nő testhőmérséklete normális lett.

Hányszor mondtál ilyesmit: „kiütést kapok ettől a kajától”, „megöl ez a hátfájás”, „ezek a gyerekek halálra idegesítenek” vagy „most kapom el a náthát”? A szavaiddal utasításokat adsz a tested számára, és az immunrendszered végül végrehajtja az instrukcióidat.

Isten módszere ezzel szemben az, hogy pozitív dolgokra támassz igényt, még ha pillanatnyilag nem is tükrözik a realitást. Addig szólongasd őket, míg meg nem jelennek az életedben. Istenadta jogodban áll hatalmat gyakorolni a tulajdon tested fölött. A Róma 8:13-ban Pál ezt mondja: „...ha test szerint éltek, meghaltok; de ha a test cselekedeteit a Szellemmel megöldökölitek, éltek”. A tested szeretne a látható állapotok szerint beszélni a dolgokról, de a szellemed – ha megfelelő képzést kapott – Isten Igéjével összhangban kíván nyilatkozni róluk.

Tested reagálni fog az emberi szellem kívánságára.

Ha Isten beszédével táplálod a szellemedet, az majd megköveteli a testtől, hogy az Igéhez igazodjon.

Ha testedzést folytatsz, számítasz rá, hogy a tested több energiát fejt ki. A szíved gyorsabban ver, s a több vér több oxigént szállít a sejtekhez – a tested természetes módon reagál az akaratodnak megfelelően. Ám a döntést még az előtt kell meghoznod, hogy reagálna rá. Még a kutyád vagy a macskád is engedelmeskedik a parancsodnak. Mennyivel inkább meg fog felelni a tested azoknak az elvárásaidnak, amelyeket Isten Szavának kimondása által támasztasz vele szemben! Igazság szerint bármit is mondasz, valamilyen módon reagál rá a tested, és utána vagy jobban, vagy rosszabbul leszel. Gondosan válogasd meg tehát a szavaidat!

Néhány évvel ezelőtt megjelent egy cikk a louisianai Shreveportban, a Times nevezetű helyi újságban, egy idegsebész tollából. Az írás címe a következő volt: „Szóljon a testéhez, hogy elkerülje a betegségeket!” Ez az ember egy általa elmegyakorlatnak nevezett módszert alkalmazott, amelyhez hozzátartozott, hogy szó szerint megmondjuk a testünknek, mit tegyen.

Olyan példákat említett, hogy a cukorbeteg utasítsa inzulin kiválasztására a hasnyálmirigyét, vagy a magas vérnyomásban szenvedő személyek naponta többször mondják ki: a vérnyomásom 120/80.

„Teljesen egyre megy – állította az orvos –, hogy a páciens tudja-e, hol van a hasnyálmirigye vagy hogy mit jelent a 120/80. A szervezete ugyanis pontosan tudja.”

A Márk 11:23 több igazságot rejt magában, mint amennyivel a legtöbben tisztában vannak. Birtokba veheted, amit hittel kimondasz, de a legtöbb ember arról beszél, amije már megvan. Isten úgy teremtette meg az ember testét, hogy örökké éljen, de a bűn elhozta számára a betegség és a halál átkát. Az emberi testtől elválaszthatatlan képesség az öngyógyítás, de a gyógyulási folyamatot egyes gyógyszerek és vegyi anyagok is elősegítik, ha a helytelen kémiai egyensúly és bizonyos szervek nem megfelelő működése okozza a bajt. A ma hozzáférhető leghatékonyabb orvosság azonban – az eredeti gyógyszer – Isten Igéje.

Az emberi testet maga az Ige teremtette, s egyben Isten beszéde az az eredeti gyógyszer, amelyet Ő egy meghatározott célból – hogy gyógyulás történjen – elküldött (lásd Zsoltár 107:20).

Az orvostudomány felfedezése szerint a Márk 11:23-ban foglalt elv valóban működik, a fizikai gyógyulásra vonatkozóan is.

A Lukács 17:6-ban Jézus szavai egyértelműek: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok íme ez eperfának: „Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe!” – és engedne néktek.

Jézus itt nem annyira szó szerint vett fákról beszél, hanem problémákról, amelyekkel az életben szembekerülünk. Akár a vérnyomásodat mondod 120/80-nak, akár azt vallod, hogy a hasnyálmirigyed megfelelő mennyiségű inzulint termel, valaki mindig akad, aki hazugsággal vádoljon téged, mert nincs tisztában a hit működési elveivel. Tehát nem szükséges mások előtt gyakorolnod a megvallást – tedd akkor, amikor egyedül imádkozol, és közösségben vagy az Úrral!

Ne feledd: ha megbetegedtél, mondd azt magadról, hogy jól vagy, mert így szólítod elő azt, amid még nincs meg. Ha gyakorlatba ülteted ezt az elvet, és életmóddá teszed, akkor a tested teljesíteni fogja a hitben támasztott, azaz Isten szent Igéjének tekintélyén alapuló elvárásaidat.

Nem, nem azért fog megtörténni, mert te mondod, de a megvallásod szükséges hozzá, hogy megtörténjen. A kimondás által ülteted el azt a magot, amire szükséged van. Isten kimondott Igéje szellemi életet közvetít a fizikai tested számára (lásd János 6:63), mert az Ő Szava romolhatatlan mag, és ami belőle származik, az tükrözi a természetét.

Arra ösztönözlek, hogy létesíts napi kapcsolatot Istennel, szakíts erre időt! Tedd gyakorlattá, hogy az Igén elmélkedsz, miközben szólod is a testednek. Naponta két-három alkalommal tedd ezt! Azokon a területeken, ahol a legtöbb problémával küszködsz, kettőzd meg a megvallás adagodat! Imádkozz az Igével a tested fölött! Nyilvánítsd igaznak – míg teljes meggyőződésre nem jutsz afelől, hogy valóban igaz! A tested válaszol majd a hangodra; s még sokkal inkább felelni fog az Istennek hittel kimondott Szavára.

Nyomtatható PDF változat az alábbi linken megnyitható:

https://drive.google.com/file/d/1SAMCF6JU1cl9kE8C5AhPqiUGNwGNYDid/view?usp=sharing

Charles Capps

A Teremtő ereje meggyógyít

Fordította: Szöllősi Tibor és Dezsényi István

Amana 7 Kiadó

„SOLI DEO GLORIA”