Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot!

2 Mózes 20,1-6 Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Ne legyen más istened rajtam kívül! Ne csinálj magadnak semmiféle bálványszobrot azoknak a képmására, amik fenn az égben, lenn a földön vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az ÚR, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is három, sőt négy nemzedéken át, ha gyűlölnek engem.  De irgalmasan bánok ezer nemzedéken át azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat.

Az előbb felolvasott igeszakasz a tízparancsolat része, mindjárt a második versben bemutatkozik Isten, „Én, az ÚR vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.” Ott a Sínai hegy lábánál a Mózes által vezetett nép számára egyértelműen beazonosítható volt az Úr, aki szinte a szemük láttára eddig soha nem tapasztalt tíz csapással sújtotta az Egyiptomi fáraót és népét.

Az Úr, aki hatalmas kézzel kivezette őket az Egyiptomi rabságból. Az Úr, aki minden fizikai törvényszerűséget mellőzve kettéválasztotta a Vörös tengert, hogy száraz lábbal kelhessen át medrében Izrael népe, majd az üldöző Egyiptomi hadseregre engedte a kettéválasztott hatalmas víztömeget. Az üldözők mind egy szálig odavesztek.

Egyiptom földjén szinte rabszolgaként nyomorgatták Izrael népét, emlékezzünk rá, hogy a Fáraó rendelete értelmében minden megszületett fiúgyermeket meg kellett ölni, isteni csoda, hogy Mózes is megmenekült. Milyen hatalmas változás történt a nép életében, a most bemutatkozó Ábrahám, Izsák és Jákób Istene, szinte a tenyerén hordja őket. Tegnap rabszolga, ma Isten szemefénye. Zakariás 2,12b-ben maga a felséges Isten tesz erről bizonyságot: ”Bizony, aki titeket bánt, az a szemem fényét bántja”.

A Biblia Istenének részéről, ehhez hasonló hatalmas áldozatot csak az Újszövetségi időkben tapasztalhattak meg az emberek, amikor egyszülött fia Jézus Krisztus az életét adta a kereszten. Miért? Azért, hogy bűneink nyomorúságos rabságából szabadulásunk lehessen. Abból a rabságból való szabadulásra kínálja fel az egyetlen menekülési lehetőséget, melynek egyenes következménye az örök halál az örök kárhozat lenne.

A bűn rabságából való egyetlen menekülési lehetőség pedig az, ha elfogadod, hogy Jézus Krisztus legyen életed teljhatalmú és egyedüli dicsőséges ura. Mi is ennek a szabadulásnak az igazi lényege? A sátán nyomorult rabszolgájának, aki szellemileg halott állapotban van, bűneinek jogos büntetése az örök kárhozat lenne, de felragyog számára Krisztus az élő Isten fia. Ettől kezdve, már csak rajtam, rajtad múlik, hogy Jézus Krisztus kereszten kifolyt drága vére eltörölje minden bűnödet és akkor Isten gyermeke, Jézus Krisztus örököstársa leszel.

Izrael népe megszabadult az egyiptomi rabságból, mi is megszabadultunk bűneink nyomorúságos rabságából, mit kér ezért cserébe az Úr a világmindenség örökkévaló, hatalmas és dicsőséges ura? 2Mózses 20,3-5a (felolvasni). Tehát kérésének központi gondolata, „Ne legyen más Istened rajtam kívül.” Ha elolvassuk ezt a mondatot a Bibliánkból, egyből feltűnik, hogy felszólító módban, felkiáltó jellel van írva. Isten nem akar osztozni rajtunk senkivel és semmivel. Ezért mondja, ne csinálj magadnak faragott képet, ne legyenek semmiféle újkori bálványaid, ami életedben Isten helyét elfoglalja.

Kudarcba fog fulladni minden más igyekezeted, mellyel a szívedben lévő Isten alakú űrt, rajta kívül bármivel próbálod betölteni. Hiába az irigylésre méltó világi pozíció, hiába a legjobb autó, hiába legszebb ház, hiába a milliárdos bankszámla, hiába a világkörüli hajóút, Krisztus Jézus nélkül mégis üresnek fogod érezni az életed. Minden, amivel életedben nagy igyekezettel Isten hiányát próbálod betölteni, Isten és közted fog állni, mint egy óriási szakadék. Ezt az áthidalhatatlannak tűnő szakadékot, mely Isten és közted áll, egyedül a kereszt tudja áthidalni. Egyedül a golgotai kereszt vezet el életed megváltásához. Jézus Krisztus az egyedüli út az örök élethez, az üdvösségedhez! Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság, az élet”.

Tehát ne csinálj magadnak semmiféle bálványt, ne imádd, és ne tiszteld azokat. Beszélgetések során sokszor elhangzott, Jézus nem mondja azt, hogy a hívő nem lehet gazdag, hiszen Isten áldásának velejárója lehet, nem csak a lelki, hanem az anyagi jólét is. Ez így igaz, most elmondok egy történetet, mely egy őszinte hitű keresztényről szól, akire gazdagon kiáradt Isten áldása.

1920-as években Írországból egy fiatalember hajóra szállt, hogy Amerikában próbáljon szerencsét. Szüleitől otthon megtanulta a szappanfőzés mesterségét. A hosszú hajóúton volt ideje elmélkedni, térdeire ereszkedve ígéretet tett Istennek, Uram ha megáldod életemet, vállalkozásomat, minden jövedelmemből tizedet adok neked. Az új hazájában elkezdett szappant főzni és árusítani, fogadalmához híven minden tizedik centet, majd dollárt missziós célok támogatására fordított. Ezt a fiatalembert úgy hívták, hogy Colgate, az Úr nagyon megáldotta minden vállalkozását. Élete utolsó évtizedeiben már a tizedből élt és a többi jövedelmét fordította misszióra. Üzleti útjai során magán repülőgéppel és helikopterrel közlekedett . 

2Mózes 20,5 „Ne imádd és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!” Ézsaiás 42,8-ban azt mondja az Úr „nem adom dicsőségemet másnak”. Féltőn szerető, mit is rejt e fogalom? Előbb olvastuk, hogy Isten hatalmas kézzel kihozta Izrael népét Egyiptom földjéről. Negyven évig égből hulló mannával táplálta őket, ruha és saru negyven évig nem szakadt le róluk. Utána beviszi őket az Úr a tejjel és mézzel folyó Kánaán földjére, hét népet, melyek nagyobbak és erősebbek náluk, a hatalmukba adja. Mi ez, ha nem Isten szeretetének hatalmas bizonyítéka? Mindezek után közülük némelyek a környező népek bálványisteneihez vonzódnak. Hát nem a hálátlanság tetőfoka ez, hűtlenség Istenük, szabadítójuk iránt.

Most nézzünk egy mai fogalmat, mit is jelent az, hogy féltőn szerető valaki? Vegyünk egy mai, korunkban nagyon gyakran előforduló történetet. Két fiatal, egy fiú és egy leány megismerkednek, mint a mesében, szerelem az első látásra. Számomra öröm látni ilyen felhőtlenül boldog fiatalokat, ilyenkor többször előjött bennem ünneprontó gondolat, mennyi megpróbáltatás jön még az életükbe, vajon mindezt átvészeli-e a szerelmük.

Aztán legtöbbször menetrendszerűen jön eljegyzés, házasság. Az életükben ünnepek után jönnek a hétköznapok a maguk megpróbáltatásaival. Megtapasztalják, hogy a házasságnak nemcsak örömei, hanem kötelezettségei is vannak. Ott van életükben a tehetetlenség érzése, amikor aggódva gyermekük betegágya fölé hajolnak.

Az ifjú férjnek a megélhetésükhöz szükséges javakat elő kell teremteni, dolgozni kell menni. Feleség a kisgyermekkel otthon marad, egyedül érzi magát, úgy érzi erősen beszűkült az élettere, ennél többre vágyik. Sajnos legtöbb ember mindig éppen abban az életszakaszban elégedetlen a helyzetével, amiben éppen van. Pedig Isten igéje szerint „mindennek rendelt ideje van az ég alatt”. Mindig azt kellene teljes szívvel csinálni, ami éppen az aktuális feladatunk.

Aztán ilyenkor jön a képbe a kísértő. Tulajdonképpen többet érdemelsz, önmegvalósításhoz jogod van. Van egy közmondás „a szomszéd kertje mindig zöldebb”. A kísértő mindig kívánatosabbnak tudja láttatni a külső kapcsolatokat. Sok esetben, vagy az ifjú férj, vagy a feleség sajnos külső parázna kapcsolatba bonyolódik.

Mit is jelent ma az, hogy féltőn szerető valaki? Azt mondja a megcsalt házastárs, én minden tőlem telhetőt igyekeztem megtenni érted, én ma is nagyon - nagyon szeretlek. Döntened kell, vagy visszatérsz hozzám, és én megbocsátok, mert szenvedélyesen szeretlek, a továbbiakban pedig soha többé nem leszel hozzám hűtlen. Ha nem akkor elválok tőled, mert nem tudok rajtad mással osztozni, képtelen vagyok rá. Sajnos a válási statisztikák szerint a házasok többsége nem képes az Úr törvénye szerint élni és dönteni. A féltőn szerető, de igazságos Isten hányszor, de hányszor figyelmeztette Izrael népét prófétái által, hűtlen nemzedék, térjetek vissza hozzám. Sajnos nagyon sokszor hiába, pedig az Ő hűségéhez soha nem férhet kétség.

Az Ószövetségi igéket tanulmányozva egy törvényszerűség, (mely végigvonul a Biblián) világossá vált előttem. Ha úgy éltek, azt tették, amit jónak lát az Úr, akkor mindig áldás kísérte az életüket. Ha viszont azt tették, amit rossznak lát az Úr, akkor engedetlenségük következményeként, mindig keserves időszak következett életükben.

Ha valaki bálványaihoz vonzódik és ragaszkodik, a féltőn szerető, de igazságos Isten kénytelen elengedni a szabad akarattal rendelkező embert, aki így önként sétál a sátán csapdájába, rabságába. Viszont Isten igéje az a csalhatatlan útjelző életünkben, amely tévedhetetlenül Jézus Krisztushoz vezet minket, ha őszinte szívvel vágyunk a jelenlétében élni!

Adja az Úr, hogy legyen világos látásunk jelenünkkel, jövőnkkel és a Bibliában leírt Igék üzenetével kapcsolatban. ÁMEN