Emberekkel való beszélgetések során
többször feltettem már a kérdést, mi tart vissza attól, hogy Istennek Jézus
Krisztusban felkínált kegyelmét elfogadd? Nagyon sokféle választ kaptam már,
egyik válasz különösen érdekes volt egy ötvenes férfitől. Gyermekkoromban egy
katolikus pap felpofozott. Megtudhatom miért kaptad a pofont? Hát azért, mert
imádkoztam. És mit imádkoztál? Iskolai napközis menzán spenótfőzelék volt és
ebéd előtt úgy imádkoztam, „Kérlek Jézus légy vendégem, edd meg amit adtál
nékem. Ámen”. Pont fölöttem állt a pap és kaptam is egy nagy pofont. Hát, hogy
őszinte legyek, nem csodálkozom, hogy elszakadt nála a cérna.
Kérdéseimre a legtöbb válasz ez volt,
miért engedte meg Isten? Miért halt meg balesetben 16 éves Hugom? Miért engedte
meg Isten, hogy meghaljon az édesanyám, gyermekem, és még sorolhatnám az
érveket. Ilyenkor gyakran feltettem a kérdést, az elveszített hozzátartozód
Isten útján járt? Nem! Ha valakinek nem tetszik Istennek való engedelmesség, nem
Isten útját, hanem a saját maga által választott utat járja, akkor lényegében
elutasítja Isten vezetését, oltalmát és áldását?
A Bibliában több helyen van egyértelmű
utalás arra, hogy e világ fejedelme a Sátán. Jézus Krisztus azt mondja a
Sátánról: János 10,10 „A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és
pusztítson: én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek.” Aki
nem fogadja el Istennek Jézus Krisztusban felkínált kegyelmét, az továbbra is a
Sátán befolyása alatt létezik, végeredményben annak rabszolgája marad.
Ne
mindig Istent hibáztassuk azért, ha nehéz helyzetbe kerülünk, a bajok,
nehézségek bűneink következményei. És az általunk elkövetett vétkek gyakran
okoznak kárt másoknak is.
Egy
zsidó példázat jól szemlélteti ezt: „Egyszer több ember is utazott egy
csónakban. Az egyik utas egyszer csak elkezdett lyukat fúrni a csónak aljába. A
többiek felháborodva kérdezték: Mit csinálsz te ott?! A férfi így felelt: Mi
közötök hozzá? Végül is az én ülésem alatt fúrom a lyukat.” Az egyik vétkéért a
többieknek is szenvedniük kell.
Miért engedte meg Isten? Isten jót
akart neked adni! De te a magad választotta úton jártál, melynek következménye
mindaz, ami veled történt.
Ha jól belegondolunk, nem igazán az a
rossz, ha meghalunk, mert minden embernek egyszer el kell távozni a földi
létből. Hívő ember számára a halál egy újnak a kezdete. A valódi rossz az, ha
nincs örök életünk. Halálunk órájában visszavonhatatlanul lezárul az a
lehetőség, (ami a mai modern navigációs rendszereknek úttervezésnél már része),
hogy újra tervezzük életünk útját.
Példabeszédek 14,12 „Van út, mely
helyesnek látszik az ember előtt, de vége a halálra menő út.” Bibliát, a biblia
Istenét elfogadó, ismerő embereknek van egy óriási előnyük a többséggel szemben,
mégpedig az, hogy kezükben van a leghitelesebb útikönyv, mely tökéletes
biztonsággal célba vezeti őket, ha nem térnek le Isten útjáról. Minden kétséget
kizáróan, tökéletesen meg vagyok győződve, bár a Bibliát különböző korokban
több ember jegyezte le, de egyedül a világmindenség Teremtője, a végtelenül
bölcs és hatalmas Isten a szerzője. Isten numerikus kézjegye cáfolhatatlanul
ott a van az eredeti nyelven írott Biblia szövegén. Bámulatra méltó új
felfedezések!
Péter apostol a jeruzsálemi nagytanács
előtt mondja Jézus Krisztusról, Ap. csel 4,12 „és nincsen üdvösség senki
másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által
üdvözülhetnénk.”
Felteszek most két kérdést. Mit
nyerhetsz, ha Isten útján jársz? Mindent! Mit veszíthetsz, ha a magad útján
jársz? Mindent!
5Mózes 30,15 „Lásd, én ma eléd adtam
az életet és a jót, de a halált és a rosszat is”. Válaszd hát az életet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése