Telegónia, (hullámgenetika)
Érdekes és egyben igen
elgondolkoztató összeállítást mellékelünk, mely „Telegonia” címen az öröklődés
egy általánosságban ismeretlen, mégis tudományosan igazolható vonalára hívja
fel a figyelmet. Külön érdekessége ennek az összeállításnak, hogy ez az Egyház
erkölcsi tanításának genetikai igazolását adja. Első olvasásra hihetetlennek
tűnik, mert viszonylag új, általánosságban nem ismert tudományos
megfigyelésekre alapozódik. Azonban az a tény, hogy a 19. század elejétől ez a
„telegonia” már az állattenyésztésben jól ismert jelenség, az inkább
megerősíteni látszik azt, hogy a „hullámgenetikát” az ember esetében is igen
komolyan kellene vennünk. Az erkölcsi nevelés mellett gyermekeinkkel a
keresztény etikának ezt a tudományos alátámasztást is meg kell ismertetnünk.
Telegonia
(hullámgenetika)
A fiatalok szexuális
nevelése folyamán nem térnek ki egy fontos, az öröklődést nagyban befolyásoló
jelenségre, a telegoniára. Megjegyzem, hogy telegoniával foglalkozó magyar
nyelvű irodalmat csak elvétve találni. (Az internetes Google kereső 3550
találatából csak 6 a magyar nyelvű, és a hat közül 5 lexikonokban található
szócikk.)
A telegonia („tele” –
távoli, messzi, „goneia” – születés, keletkezés) azt jelenti, hogy, az utód
örökölheti a nőstény előző szexuális partnerei tulajdonságait is. Az utód
tulajdonságaira legerősebben hat az anyja első szexuális partnere. Elsősorban ő
alapozza meg az utód tulajdonságait és nem az utód fizikai apja. Ha figyelembe
vesszük, hogy az első szexuális kapcsolat gyakran a szórakozás utáni alkoholos
vagy narkós állapotban történik, akkor sejthetjük, hogy milyen lesz az utód
„minősége”. Ha egy józan életű és egészséges fiatal családban beteges gyerek
születik, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy ez egy régi vidám buli
visszhangja.
Kell-e tudni erről a jelenségről a fiataloknak?
Természetesen! Ugyanúgy,
mint ahogy a dohányzók is tisztában vannak a dohányzás káros hatásával, a
fiataloknak is ismerniük kell a telegonia hatását. A telegoniára, mint jelenségre, először
Angliában figyeltek fel több mint 150 évvel ezelőtt. A lótenyésztők
elhatározták, hogy a lovak fizikai tulajdonságainak javítása céljából a lovakat
zebrákkal keresztezik. A kísérletet többször is megismételték, de fogamzás nem
történt. Ma már tudjuk, hogy miért, de akkor még nem ismerték a kromoszómák
inkompatibilitásának elvét. Később, amikor már ezek a kísérletek szinte
feledésbe mentek, néhány, a kísérletben részvevő kanca csíkos utódot hozott világra
a hímlovaktól. A tudományos világ meg volt döbbenve. Ezt a jelenséget
telegoniának kezdték nevezni. Akkor még nem ismerték a telegonia mechanizmusát.
(Megjegyezzük, hogy még ma sincs egyértelműen elfogadott magyarázata.) A
tapasztalt állattenyésztők azonban nem csodálkoztak ezen, mivel ismerték a
telegonia gyakorlati hatását. Ők már régóta, a telegonia (megfigyeléseken
alapuló) hatásait figyelembe véve igyekeztek megóvni az állataik
fajtisztaságát. Az ebtenyésztők már régóta tudják, hogy ha egy fajtiszta
szukának legalább egy kapcsolata volt nem fajtiszta kannal, akkor később ez a
szuka már nem hoz világra fajtiszta utódokat. A fajtiszta kutyáknál nagyon
szigorú a szelekció. A tenyésztők több nemzedékre visszamenőleg vezetik a
törzskönyveket, ezért itt jól megfigyelhető a telegonia mechanizmusa. Hasonlóan
jól dokumentált a galambtenyésztés is. A XIX. században Flint, Felix Le-Dantek
és más tudósok különböző állatokkal kísérleteztek és megerősítették ezt a
fenomént. Le-Dantek ezt az „Individuum, evolúció, örökölhetőség és
neodarwinisták” című könyvének „Telegonia, avagy az első hím hatása”
fejezetében írta le.
A XIX. század második
felében a tudósokat az kezdte érdekelni, hogy érvényes-e a telegonia az
emberekre is. Intenzív fiziológiai, antropológiai és statisztikai kutatások
kezdődtek. Még kísérleteket is hajtottak végre. A tudomány válasza erre a
kérdésre az lett, hogy „a telegonia az embereknél is megfigyelhető”. A XX.
század 60-as éveiben a tudósok már azt is tudták, hogy az embereknél a
telegonia hatása erőteljesebben mutatkozik meg, mint az állatoknál. Ezt azzal
magyarázzák, hogy az embereknél egy fogamzásra sokkal több szexuális kapcsolat
jut, mint az állatoknál.
A XX. század 90-es éveiben
egy új tudományos irányzat jelent meg, a hullámgenetika, amelynek alapján a
telegónia megmagyarázható. A hullámgenetikát P.P.Garjaev fejlesztette ki, és az
elméletét a „Волновая генетика ( Hullámgenetika)” című könyvében írta le. (P.P.
Garjaev a biológiai tudományok doktora, az Orosz Tudomá- nyos Akadémia Fizikai
és Műszaki Problémák Intézetének munkatársa.) Több éven át a DNS molekulákat
tanulmányozta a lézer spektroszkópiai módszer alkalmazásával. A lézer fotonok,
miután átjutottak a DNS oldaton, „leírják”, rögzítik az információt a
molekulákról. Az információ számítógépes feldolgozása után az spektrumok
formában jelenik meg a monitoron. 1985-ben Garjaev egyszer a műszerből kivette
a DNS molekulákkal tele kémcsövet és figyelmetlenségből egy üres kémcsövet tett
a műszerbe. Észrevéve a tévedést, ki akarta cserélni az üres kémcsövet, amikor
meglátta, hogy olyan spektrumjelek jelentek meg a monitoron, amelyek a DNS
spektrumára hasonlítottak (igaz alacsonyabb intenzitásúak). Úgy tűnt, mintha a
lézersugár áthaladt volna valamilyen láthatatlan struktúrán, amely a DNS
molekulákról tartalmazott információt. Így fedeztek fel egy szenzációs
effektust – a DNS eltávolítása után a műszerben megmarad a DNS nyoma, egy
„fantom-DNS”. Ez a DNS nyom még sokáig megfigyelhető. Garjaev további kutatásai
egy új tudományos irányzathoz vezettek, amelyet hullámgenetikának neveznek.
Garjaev kísérletei azt is sejtetik, hogy a kromoszómában tárolt információ nem
elegendő egy élő szervezett kialakulásához és fejlődéséhez. A DNS, mint egy antenna,
állandóan kell, hogy kapjon ,,külső” információt, hullámalakú parancsokat,
amelyeknek ismeretlen a forrása. Ugyanúgy a DNS is képes kibocsátani
hullámalakú információt.
A hullámgenetika
megmagyarázza a telegonia mechanizmusát (igaz csak hipotetikusan), mivel egy
szexuális kapcsolatnál figyelembe veszi a hullám jellegű kölcsönhatásokat is.
Furcsa helyzet alakult ki: a telegoniáról főleg az állattenyésztők tudnak, de
az emberek nagy része előtt gyakorlatilag máig ismeretlen. A telegoniát egy
rizikó faktornak kell tekinteni, mivel nem mindegy, hogy egy nőnek kik voltak a
házasság előtti partnerei mielőtt a férjétől világra hozná a gyermekét. Ezt már
a XIX. század végén felismerte a tudomány.
Igaz, később a „szexuális
forradalom” korszakában a médiából eltűnt a telegonia említése. Ellenkezőleg, a
média nagy része azt sugalmazza, hogy a modern embernek legfontosabb a szabad
szex, és aki másképp gondolkodik, például elfogadja a keresztény etikát, az
maradi és nem érti az élet örömeit. A hiperszexualitás a nyugati civilizáció
elválaszthatatlan tulajdonsága lett, amit erőteljesen serkent a reklám, a film,
a divat, a zene és bizonyos játékok. Jelenleg a pornó és szexipar a nyugati
gazdaság jól jövedelmező ágává vált. Úgy tűnik, hogy a szexuális szabadság
ideológusai ki akarják törölni az emberek tudatából a szégyent, mint fogalmat,
ami az első lépés ahhoz, hogy embert állati szintre süllyesszen.
Garjaev akadémikus: „Egy
nő első (férfi) szexuális partnere a nő genetikai kódjában hagyja a hullám
„autográfját”, mintha aláírná magát a nő genomjában. És ez a férfira
vonatkozóan is igaz. Ez a hullámprogram később kifejti hatását az embrió
testére és lelkére. Jelképesen úgy fogalmazhatunk, hogy a jövendőbeli apa
öröklődési anyaga „téglácskákra” lesz bontva, s azok egy olyan „építkezésen”
kerülnek felhasználásra, amelyen az „épület” tervrajzát az első férfi partner
készítette. Ez a verzió a tudomány mai állása szerint csupán hipotézis, de
eléggé valósághűen magyarázza a telegonia paradoxont”. Minél több kapcsolata
volt egy anyának a gyermeke születése előtt, annál erősebben szennyeződik a
kromoszómája. Eredményként a gyerek, aki a „testi” apjától örökli a kromoszóma
készletének felét, a „telegoniai apjaitól” örökölheti a mezőszintű szervezési
struktúrát. Mivel a „telegoniai apák” mezőszintű genetikai információi
ellentmondhatnak egymásnak, a gyerek fizikai és szellemi „felépítésére”
alkalmazott információs modulok ellentétes parancsokat hordozhatnak. Ez,
például, a szervek aszimmetriájában nyilvánulhat meg. Az egyik leggyakoribb
aszimmetria a scoliosis (a gerinc oldalirányú görbülete).
A XX. század végére a
tudósok megértették, hogy a fogamzáshoz szükséges információ csak egy része
tárolódik a kromoszómákban, a maradék információ mezőszerű struktúrákban
tárolódik. Ezt több nyugat-európai országban genetikai módszerekkel vizsgálták.
Érdekes kísérleteket végeztek Franciaországban. A férjek beleegyezésével három
családban donorok által megtermékenyítették a feleségeket. A megszületett
gyerekek a férjekre jobban hasonlítottak, mint a donorokra. Ebben az esetben a
férjek „autográfjai” erősebbeknek bizonyultak, ami összhangban van a
telegoniával. Ivan Klimov így ír le egy telegoniával kapcsolatos esetet:
„Amerikában nem olyan ritka eset, amikor fehér szülök családjában fekete gyerek
születik. De a Robert és Doroty Laster-ék esete nem azért került az újságok
első oldalára, mert családjukban fekete gyerek született, hanem azért, mert a
feleség és a férj egyidejűleg beperelte egymást. A férj a felesége hűtlensége
miatt el akart válni. A feleség pedig a férjétől jelentős anyagi kárpótlást
követelt, mivel állítása szerint ő nem csalta meg a férjét. Az orvos szakértők
a nőnek adtak igazat, mivel a telegonia hatására ilyen esetek előfordulhatnak.
Doroty eskü alatt elmondta, hogy a házassága előtt volt egy néger szeretője, de
miután férjhez ment, hű volt a férjéhez. Végül a házaspár kibékült”.
A Szovjetunióban a 20.
század 60-as éveiben kezdtek foglalkozni a telegoniával. 1958-ban a
Világifjúsági Találkozót Moszkvában tartották. Senki sem csodálkozott, amikor
kilenc hónap múlva több moszkvai lánynak fekete gyereke született. De már az
furcsa volt, amikor pár év múlva néhány moszkvai fiatal családban fekete
gyerekek születtek. Kiderült, hogy a VIT idején ezek az anyák még nem voltak
férjnél és az első szexuális kapcsolatuk „afrikai vendéggel” történt, és a
néhány év múlva a fehér férjtől született gyerek fekete lett.
A rendszerváltozás után
Oroszországban teret kapott a szexuális szabadság, a nők 98%-ának már házassága
előtt is volt szexuális kapcsolata. Minden 1000 született gyerekből 174-nek van
valamilyen genetikai betegsége. Ilyen nagyarányú megbetegedést nem lehet csupán
környezetszennyeződéssel és szociális tényezőkkel magyarázni. Sok fiatal
feleség „ajándékozza meg” férjét házasságelőtti kapcsolatai láthatatlan gyümölcseivel
– narkós, homoszexuális, pszichiátriai kezelésre szoruló, szellemileg fejletlen
utódokkal. Az elemzők megjegyzik, hogy szexuálisan legaktívabbak azok a
felelőtlen egyének, akik nem rendelkeznek komoly életcélokkal, és előnyben
részesítik a szüntelen mulatozásokat, orgiákat, a munkát, tanulást, a sportot
viszont igyekeznek mellőzni.
A telegonia „bünteti”
azokat, akik figyelem kívül hagyják az öröklődés törvényeit. Ha egy nő életében
az első férfi szellemi vagy fizikai „paraméterei” nem voltak kifogástalanok,
akkor nem számíthat ideális utódokra, bármilyenek is legyenek a férje
„paraméterei”. Sok példa támasztja alá a hanyatló utódok kapcsolatát a társadalom
erkölcstelenségével. Ez az egyik oka annak, hogy a született gyerekeknél korán
jelennek meg olyan tünetek, mint az elmezavar, idegzavar, fejletlenség, vagy
Down-kór. A mai statisztikai adatok szerint csak minden negyedik gyerek
születik egészségesen.
Több híres családban a
telegonia hatása feltételezhetően megfigyelhető. Például, Nagy Katalin orosz
cárnő, aki szexuálisan rendkívül aktív volt, gyengeelméjű gyereket szült. A
történelem azt a törvényszerűséget igazolja, hogy azok a népek, amelyeknél elterjedt
az erkölcstelenség, fokozatosan legyengültek, elveszítették függetlenségüket,
majd csendben eltűntek a történelem „porondjáról”. Ezeknél a népeknél nem
születhettek zseniális egyének, így szürke tehetségtelen tömeggé váltak. Ez
történik lassan, fokozatosan, nemzedékről nemzedékre. Egy ilyen nép hanyatlása
a következő séma szerint történik: Tömeges prostitúció –> szexuális
eltévelyedések –> pszichiátriai rendellenességek –> képtelenség nemzeni
egészséges gyerekeket.
Egy nép testi, szellemi
egészsége visszaállításának az egyik fontos tényezője a nemzet magas erkölcsi mércéjének
visszaállítása. Ezért érthető, hogy miért áll ki a vallás az erkölcsösség
szükségszerűsége mellett. Kelet-Európában és Oroszországban sokan könnyen
elfogadták példaképként a „civilizált” Nyugatot. Mint ismeretes, a szexuális
szabadság terén USA az élenjárók között van. Ez várható is, hiszen ott, ahol az
embert már gyerekkorától körülveszi az erkölcstelenség kultusza, nem is lehet
mást várni. Az eredmény sajnálatos. A fiatal nemzedék intellektuális fejlődése
távolról sem megfelelő, kreativitásuk alacsony. A lakosságnak majdnem a fele
nem képes megírni egy levelet. 40 millió amerikai felnőtt nem képes megszámolni
mennyi pénzt költött vásárlásra a szupermarketben, megérteni azt a szöveget,
amelyet egy egyszerű nyomtatvány tartalmaz. Ezzel kapcsolatosan megjelent egy –
szemantikai analfabétaságnak nevezett – új fogalom, ami azt jelenti, hogy
valaki a szöveget képes elolvasni, de a tartalmát már nem érti meg. Kinsey,
híres amerikai orvos szerint „körülbelül 37 millió amerikai pszichiátriai
kezelésre szorul. A kórházi ágyak több mint a felét lelki betegségekben
szenvedők foglalják el. A többi beteg az utcákon szaladgál”. A narkósok számát
az USA-ban 55 millióra becsülik. Az USA kénytelen a „szürke állományt”
külföldről (Európából, Oroszországból, Indiából, Kínából) pótolni, mivel nem
képes magát tanárokkal, tudósokkal, szakemberekkel ellátni.
Wilkinson
egy érdekes összehasonlítást végzett. Azt elemezte, hogy milyen jellegzetes
problémák voltak az amerikai iskolákban az 1940-es és az 1990-es években.
1940-ben a következő problémák
voltak a leggyakoribbak:
–
beszélgetés az órákon
–
rágógumizás
–
zaj, futkározás a folyosókon
–
nem megfelelő öltözködés
– szemetelés.
A 90-es évek amerikai iskolájának problémái:
–
alkohol és narkó fogyasztása
–
nemi erőszak, másfajta erőszak
–
állapotosság
– öngyilkosság, lopás.
Ezzel kapcsolatban meg
kell említenünk, hogy néha mi is hallhatunk olyat, miszerint a szülők nehezen
tudnak dönteni, vajon melyik iskolába írassák be gyermeküket; a kérdés az,
melyik iskolában narkóznak kevesebben. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt az volt az
alapvető kérdés, hogy melyik iskolában „erősebb” a matematika vagy az angol
nyelv oktatása.
Egy másik tanulmány
összehasonlítja két – Amerikába bevándorolt – család tagjainak a „minőségét”.
Adatok a C. Lombrozo (1836 –1909, olasz pszichiáter) a „Zsenialitás és
megtébolyodás” című könyvéből: az egyik bevándorló – M. Dnuks, ateista,
alkoholista egyén volt. Adatok vannak 560 utódjáról.
Közülük:
–
300 gyerek korán meghalt
–
150 bűnöző
–
17 gyilkos
–
100 alkoholista
–
90 prostituált
– 280 komoly betegségben (vakság, idiotizmus,
tuberkulózis) szenvedtek. Ez a család több mint 1 250 000 dollárba került az
államnak.
A másik bevándorló –
Jonatan Edwars puritán prédikátor, amelynek 1394 utódja ismert.
Azok között:
– 65 professzor
–
1 állami kincstári igazgató
–
3 szenátor
–
3 kormányzó
–
295-en egyetemet, főiskolát végeztek
–
30 bíró
–
100 jogász
–
2 dékán
–
56 orvos
–
75 tiszt
–
100 ismert misszionárius
– 80 hivatalnok – írók,
tanárok is voltak.
C. Lombrozo sok ember genealógiáját tanulmányozta és
kimutatta, hogy a szülők pozitív jellemzői (különösen intellektuális
tulajdonságai) sokkal kisebb mértékben öröklődnek, mint a negatívak. Sőt, a
negatív tulajdonságok, beleértve a betegségeket is, erőteljesebb formákban
öröklődnek. C. Lombrozo azt írja, hogy két évszázad alatt sok híres család
teljesen eltűnt. Így 487 berni burzsoá családból csak 168 maradt meg.
Több példa mutatható arra
is, hogy az erkölcstelenség hatására nem teljes értékű utódok születnek. Ezért
biztosra vehető, hogy egy nép egészségének visszaállításához vezető út egyik
feltétele – az erkölcsi normák visszaállítása. Ha egy állam nem képes megoldani
ezt a problémát, akkor nem számíthat arra, hogy társadalmának sikerül kijutnia
a globális krízisből. A „nagypolitika” is figyelembe veszi az ellenséges nemzet
szellemi gyengülésének lehetőségét, mint stratégiájának fontos elemét.
1945-ben, még a második világháború befejezése ellőt, Allen W. Dulles ismert
amerikai politikus (aki a 1953–1961 években a CIA igazgatója volt), fellépett
az USA kongresszusában és a „hidegháború” elveiről beszélt. Többek között azt
mondta: „Miután véget ér a háború, mindent, amivel rendelkezünk, arra kell
használnunk, hogy tévútra vezessük, bolonddá tegyük az orosz népet. Amikor
Oroszországban megkezdődik a káosz, a szellemi értékeiket csendesen becseréljük
hamis értékekre, és rákényszerítjük őket, hogy higgyenek ezekben az értékekben.
Ha ezt elérjük, akkor szinte biztos, hogy lépésről lépésre lejátszódik a
legengedetlenebb nép tragédiája, az öntudatának végleges és visszaállíthatatlan
elvesztése. Az irodalom, a színház, a filmek mind a legalacsonyabb emberi
érzelmeket fogják ábrázolni és dicsőíteni. Olyan alkotókat fogunk támogatni,
akik az emberek tudatába betáplálják a szex kultuszát, az erőszakot, a
szadizmust, az árulást, szóval minden fajta erkölcstelenséget”. Tehát a
Szovjetunió elleni tervekben A. Dulles nagyon fontosnak tartotta a szovjet
társadalom szellemi, erkölcsi állapotának megrendítését. E gondolatokat A.
Dulles bővebben „Az USA háború-utáni doktrínája a Szovjetunió ellen” című
könyvében részletezte. Néhány idézet a könyvből, amelyek illusztrálják az
irányelveket: – „Mi képesek vagyunk megváltoztatni az emberek tudatát. Káoszt
teremtünk az agyukban, majd hamis irányba vezetjük az emberek értékrendjét” –
„Az ember tudatába bevéssük a szex kultuszát, az erőszakot, a szadizmust, az
árulási hajlamot, és mindenféle erkölcstelenséget” – „Nevetségessé kell tenni a
becsületességet. Ügyesen, csendesen támogatni fogjuk a szemtelenséget, a
hazugságot, az alkoholizmust, a kábítószer fogyasztást, az árulást, az
egymástól való állati félelmet, a gyűlöletet” – „Kiírtjuk a nép szellemi
gyökereit, és megsemmisítjük az erkölcs alapjait”. „ … és ezt gyerek- és
ifjúkortól kell kezdeni. Az ifjúságból cinikus kozmopolitákat fogunk faragni.”
A szerző valóban egyértelműen megfogalmazta, hogy milyen irányban kell kezdeni
a Szovjetunió lerombolását.
Kiegészítés
S. Csecsanicsev (Szent-Pétervár) írja : „Artur Minnhreim, a Svéd Molekuláris
Biológiai Intézet igazgatója kijelentette, hogy az Intézet munkatársai
összehasonlították ugyanazon embereknek különböző életperiódusaiban vizsgált
DNS-eit. Kiderült, hogy a nő DNS-e szülés után megváltozik. A további kutatások
azt mutatták, hogy a nő DNS-ébe a gyerek apjának génjei kerültek. Ha egy nő nem
lett terhes, petesejtjébe még akkor is beépülnek előző partnereinek DNS láncai,
s azok később az utódhoz kerülnek az igazi apa génjeivel együtt”. Egy moszkvai
orvos véleménye: ”A klinikai megfigyelések azt mutatják, hogy ha egy nő első szexuális kapcsolata
alkoholistával, narkóssal, vagy pszichikailag beteg férfivel történt, még akkor
is, ha nem lett tőle terhes, a később született gyerekei akkor hasonló
rendellenességeket jelző hajlammal jöttek világra. A mai merkantilis
világban a fiataloknak tudniuk kell, hogy a „szüzesség” nagy genetikai érték.
Ezért, ha egy lánynak a barátnők azt mondják, hogy „szűznek maradni nem divat,
mert ez a maradiságnak a jele”, akkor azt ők irigységből mondják, és
végeredményben sok évre el akarják rontani a barátnő jövőjét. De ha az „eset”
már megtörtént, nem kell elkeseredni. Ha a lány nem folytatja ezt az életmódot,
a telegonia hatása nála évente 20–30%-kal csökkenhet”.
Barabas V. (az
orvostudományok doktora, professzor) a „Жизнь вечная” újságnak adott
interjújából, „Az elődjeink ösztönösen betartották a genetika elemi szabályát:
a nő első szexuális kapcsolatának nagy hatása van az immunrendszerére és a
szervezetbe olyan hormonok és erősen ható fermentumok kerülnek, amelyek megváltoztatják
az öröklődés mechanizmusát. A szüzesség és a hűség – a családi boldogságnak, a
nép genetikai egészségének az alapja…”. Az Oroszországban kikiáltott „szexuális
forradalomnak” az a tragikus jellemzője, hogy az emberek gondolatait,
érzelmeit, akaratait primitív, állati szintre süllyesztik. A tudósok azt írják,
hogy a genetikai degradálódás erkölcsi degradálódással jár együtt. Csökken a
lakosság munkaaktivitása, nő az öngyilkosságok, bűncselekmények száma, több és
több antiszociális egyén található a társadalomban. A genetikának az a
megállapítása, hogy a debilis személy erkölcsileg degradált és mást nem is
lehet elvárni tőle, igaz. De a legtöbb tudós nem meri (meggyőződése mellett sem
meri) kijelenteni, hogy: az erkölcsi degradálódás maga után vonja a genetikai
degradálódást.
Nyugodtan kijelenthetjük,
hogy amikor az őseink elvárták a menyasszonytól a szüzességet, az nem középkori
előítélet volt. A keresztény egyház is kezdettől fogva egyértelműen int
bennünket: „Ne paráználkodj!” Az intelem betartása garancia arra, hogy
megmaradjon a nép genetikai állománya, hogy a genetikai betegségektől megóvja a
népet, és hogy ne következzen be a nemzet degradálódása. A vallás üldözésével,
az úgynevezett „szabad szerelem” – és különösen a jelenlegi „szexuális forradalom”–
kikiáltása után, elkezdődött az orosz nép genetikai degradálódása. A spanyol
„Komba” folyóiratból: „A nyugatról jött szexuális forradalom Oroszországban
hipertrófiás formákban nyilvánul meg, … ott lemondanak bármilyen erkölcsi
megszorításokról és kritériumokról. Ez az ottani tömeges kicsapongás annál
inkább meglepő, hogy egy olyan országban történik, ahol hetven évig jelen volt
a kommunista puritánizmus, ahol évszázadokon át is jellemző volt az erkölcsi
tisztaság, ill. önmegtartózkodás”. Az orosz család jelenleg kegyetlen krízisbe
került. A szex terén Oroszország már a Szodoma és Gomora korszakára hasonlít.
Minden negyedik gyerek házasságon kívül születik. Sok anya kijelenti, hogy nem
is tudja ki a gyermeke apja. Eredményként minden tízedik gyerek torzszülött.
Elég megemlíteni, hogy Moszkvában és Szent-Péterváron csak 3,5-5% gyereknek
nincs a normáltól fizikai vagy pszichiátriai eltérése. Valaki megkérdezheti,
hogy miért ezt hozzuk összefüggésbe az erkölcs romlásával, hiszen léteznek más
tényezők is – szociális, ökológiai, stb. De más tényezők, az alkoholizmus
kivételével, nem járnak ilyen ijesztő genetikai következménnyel. Ami a „részeg”
fogamzást illeti, gyakorlatilag a házasságon kívüli kapcsolatokra jellemző.
Még egy figyelemre méltó
tény. A legnagyobb születési arány, a legalacsonyabb gyerekhalálozás, és ahol
gyakorlatilag nincsenek örökletes betegségek – ez Kalmükföld, Karacsaj, Cserkesz,
Kabard köztársaságok (ezek Oroszország elmaradott régiói). Ezekben a régiókban
a népi hagyomány, a vallási elvek révén gyakorlatilag nincsenek házasság előtti
és kívüli kapcsolatok. Mi legyen a teendő? Habozás nélkül visszatérni az orosz
nép erkölcsi hagyományaihoz. Minden fiatal férfi tudtára kell adni, hogy a házassága egy erkölcsileg alacsony szintű
lánnyal veszélyt jelent a születendő gyerekei számára. Egy ilyen nőtől ne
várjon száz százalékosan egészséges gyereket. A médiának ezt kellene
hangsúlyoznia, és nem azt, hogy „a nő csak egy szabad nőstény”, ha tényleg
érdekli a médiát az ország jövője.
Különös jelentősége lehet
a nép erkölcsi megmentésében az Egyháznak. Köztudott az emberiség szomorú
tapasztalata: a térképekről is régen eltűntek azok az államok, amelyekben
elterjedt az erkölcstelenség. Azok a népek, amelyek határtalan szexuális
szabadságot gyakoroltak, nagyobb és nagyobb mértékben szaporították az
oligafréneket, a gyengeelméjűséget. A következmény: hanyatlásnak indultak és
eltűntek. Nincsenek már a Földön a samnisok, az etruszkok. Nincs a valamikor
hatalmas Római Birodalom, amely a tömeges orgiákban agonizált. A Krisztus utáni
időszakban 15 római császárból 13 homoszexuális volt. Hol vannak már a
valamikor olyan híres népek, mint hettiták, aztékok és mások? Az emlékük csak
az illetlen jeleneteket ábrázoló falfestményekben maradt meg. Nincs–e itt az
ideje nekünk is okulni a történelemből? Mert már a szakadék szélén állunk!
Sztolbov, «Петербургские
новости», 1995, №31: „A második világháború derekán a németek a megszállt
Szovjetunió területéről sok százezer fiatalt vittek ki kényszermunkára Németországba.
Egy német orvos, aki vizsgálta a fiatalok egészségi állapotát, megállapította,
hogy a lányok 90% még szűz. Ezt az információt annyira fontosnak tartotta, hogy
értesítette az ország vezetőségét. Az orvosnak az volt a véleménye, hogy nehéz
legyőzni egy olyan népet, amelynek az erkölcse magas szinten van”. Berszenjeva
T.A. (Берсенева Т. А.): „Генетические последствия неупорядоченных половых
отношений на последующие поколения” („A rendezetlen szexuális kapcsolatok
genetikai hatása a következő nemzedékekre”) „…ha egy népben elterjednek a
szexuális eltévelyedések, amelyek társadalmilag is támogatást kapnak, akkor ez
a nép az elfajulás útjára lépett. A szexuális eltévelyedések állandó
ismétlődése, szokássá válása lelkileg eltorzítja az embert. Ez kihat úgy a
szellemi és pszichés, mint a fizikai szférákra. A negatív szokások genetikai
szinten rögződnek és nemzedékről nemzedékre átadódnak. Ha ezt a láncot nem
szakítják meg az életmód lényeges megváltoztatásával, akkor az a nép
elfajulásra van ítélve.” A modern tudományos kutatások alátámasztják őseink
erkölcsi törvényeit, amelyeknek alapja a keresztény etika volt. A fiataloknak
lehetőséget kell adni arra, hogy megismerjék e kutatások eredményeit, hogy
helyesen tudják megalkotni reproduktív magatartásuknak modelljét”.
Stella Maris Alapítvány
Tengernek Csillaga c. folyóirat melléklete Budapest, 2010.
www.tengernekcsillaga.hu
„SOLI DEO GLORIA”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése