Lukács
21,25-37 25És jelek lesznek a napban, a holdban és
a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek
a népek tanácstalanságukban. 26Az emberek megdermednek a félelemtől és
annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóoszlopai
megrendülnek. 27És akkor meglátják az Emberfiát eljönni
a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel. 28Amikor pedig ezek elkezdődnek,
egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a
megváltásotok. 29Mondott nekik egy példázatot is:
Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind! 30Amikor látjátok, hogy már kihajtottak,
magatoktól is tudjátok, hogy már közel van a nyár. 31Így
ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az
Isten országa. 32Bizony, mondom nektek: nem múlik el ez
a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz. 33Az ég és a föld elmúlik, de az én
beszédeim nem múlnak el. 34Vigyázzatok
magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a
megélhetés gondjaitól; és hirtelen lepjen meg titeket az a nap, 35mint
valami csapda, mert rá fog törni mindazokra, akik a föld színén laknak. 36Legyetek
tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy legyen erőtök kimenekülni
mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt. 37Nappal a templomban tanított,
éjszakánként pedig az Olajfák hegyére ment, és ott töltötte az éjszakákat.
Adventi időszakban vagyunk. A
felolvasott Igében az örökkévaló, dicsőséges Krisztus üzenete szól hozzánk,
Jézus prófétál az „Emberfia”eljöveteléről. Az emberiség történelmében egy
biztosan bekövetkező, eget, földet megrázó hatalmas esemény lesz, amely
váratlanul és felkészületlenül éri az emberiség nagy részét. Mi Őt várjuk,
valóságosan a várakozási időszakban élünk, nemcsak közvetlen karácsony előtti hetekben.
Olvasva Lukács evangéliuma 21.
fejezetét, a „Nagy megpróbáltatás idejéről” és „Jeruzsálem pusztulásáról”, majd
az „Emberfia eljöveteléről”, olyan érzésünk támad, mintha az időben egymástól
is távoli események - úgy egybemosódnának, bár tudjuk, hogy időben különálló
események lesznek, de a próféciáknál ez jellemző, hogy nem a pontos kronológiai
sorrendet és időpontokat jelzik. Olyan ez, mint amikor a távoli hegyvonulatokat
szemléljük, a köztük lévő távolságokat, völgyeket nem tudjuk pontosan érzékelni.
Jézus Krisztus eljövetelének,
elragadtatásnak az időpontját már többen, többször megjelölték konkrét
időpontként, de mindig csalódniuk kellett. Ezekre a spekulánsokra jellemző,
hogy elfogadják a Bibliát, de gyakran többet akarnak beleolvasni, mint amit az
tartalmaz. (Utána néztem, eddig már 49
be nem teljesült jóslat volt a világ végéről.)
A
próféciáknak nagyon fontos szerepe van a Bibliában, tanulmányozásukat nem
szabad elhanyagolnunk, mert akkor a Biblia szövegének több mint 25%-át
hanyagolnánk el. A Bibliában több mint ezer prófécia található, melyeknek közel
fele időarányosan már beteljesedett. Mivel a próféciák úgy keletkeznek, hogy
próféták akkor megkapják a jövőbe látás, a jövő ismeretének a képességét, ezért
Istentől származó próféciák mind maradéktalanul beteljesednek. Hamis próféták
és az ő próféciáik egészen más kategória, az a hazugságra és megtévesztésre
épül.
Jézus
azt mondja: Máté 24,23-24 „23Akkor, ha valaki ezt mondja nektek:
Íme, itt a Krisztus, vagy amott: ne higgyétek el! 24Mert
hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat
tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is.” Kedves testvérek, akinek mindennapi lelki eledele a Szentírás,
az isten Igéje, azt nem hiszem, hogy könnyen és tartósan félre lehet vezetni,
meg lehetne téveszteni hamis tanításokkal. Olvassuk hagyjuk a Bibliát önmagáért
beszélni!
Lukács 21,25-26 „25És jelek lesznek a napban, a holdban és
a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek
a népek tanácstalanságukban. 26Az emberek megdermednek a félelemtől és
annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóoszlopai
megrendülnek.” Valami
hatalmas, szinte kozmikus szintű katasztrófát, jelenséget sejtet ez a prófécia
„mert az egek tartóoszlopai megrendülnek.”
Olyan furcsa és nem várt, félelmet keltő jelek lesznek a napban, holdban,
csillagokban és itt a földön is, hogy az emberek megdermednek annak sejtésétől,
ami az egész földre, az egész emberiségre vár.
Lukács 21,27
„És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és
dicsőséggel.”
Azt, hogy Jézus Krisztusnak nagy hatalommal és dicsőséggel való megjelenése
milyen reakciókat vált ki az emberekből csak sejthetem. Egy konkrét tényből
következtetni tudok, amikor János apostol meglátja Őt, így írja le: Jelenések 1,17 „Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott”. Belegondoltam,
hogy János apostol, nem azt a Jézust látta meg, akinek szeretett tanítványa
volt három esztendőn keresztül, hanem minden emberi elképzelést felülmúlóan
hatalmas, dicsőséges Krisztust. Ennek az ismeretnek birtokában, nekem Jézus
Krisztussal való kapcsolatomban, még inkább alázatra és helyes önértékelésre
van szükségem.
Aki
részletesen tanulmányozta már a Jelenések könyvét az előtt nem titok, hogy a
jövőben mi vár az emberiségre, ezek az események a Krisztus Jézus második eljövetele
előtt már megkezdődnek. Írások szerint az „Emberfia” a dicsőséges hatalmas
Krisztus megjelenik a felhőben (nem a felhőkön), aki az övéit magával viszi és
beteljesedik megváltásuk. Lesz, aki kétségbe esik, szinte megdermed a
félelemtől, lesz akinek álmai beteljesedése valósul meg azzal, hogy attól
kezdve örökké Krisztussal, az ő oltalmában marad.
Most
röviden, csak dióhéjban vegyük át, azokat az eseményeket, amik az emberiségre
várnak itt a földön. Jelenések könyve
ötödik részében tudósít arról a jövőbeli eseményről, amikor a trónuson ülő
Bárány átveszi a hétpecsétes könyvet. Krisztus a Bárány egyesével töri fel a
hét pecsétet, amikor minden pecsét feltörésekor egy nem várt hatalmas esemény
történik.
Rendelkezésemre
álló korlátozott idő miatt, csak egyet, a hatodik pecsét feltörését említem
meg. Jelenések 6,12-17 „12És láttam, amikor feltörte a hatodik
pecsétet: nagy földrengés támadt, és a nap elsötétült, mint egy fekete
gyászlepel, a hold pedig egészen olyan lett, mint a vér, 13és
az ég csillagai lehullottak a földre, ahogyan a fügefa hullatja éretlen
gyümölcsét, amikor nagy szél rázza; 14az ég is eltűnt, mint egy felgöngyölődő
papírtekercs, minden hegy és sziget elmozdult a helyéről. 15A
föld királyai, a fejedelmek és a vezérek, a gazdagok és a hatalmasok, a szolgák
és a szabadok mind elrejtőztek a barlangokban és a hegyek sziklái között, 16és
így szóltak a hegyekhez és a sziklákhoz: Essetek ránk, és rejtsetek el minket a
királyi trónon ülő arca elől, és a Bárány haragja elől, 17mert
eljött az ő haragjuk nagy napja, és akkor ki állhat meg?” Figyeljük csak meg, itt is, mint
Biblia többi részében a klasszikus keleti képes
beszéd nyelvén van fogalmazva: „13és
az ég csillagai lehullottak a földre, ahogyan a fügefa hullatja éretlen
gyümölcsét, amikor nagy szél rázza.” Mai
nyugati tudományosan hangzó
fogalmazás így kommentálná az eseményt: Óriási méretű meteorraj (mint
hullócsillag) érte el a föld légkörét, becsapódásukat eddig soha nem látott hatalmas
pusztítás követte.
Jelenések könyvében a 8. résztől leírt következő rettenetes
esemény lesz a hét trombitaszó, melyek egyesével mindegyik iszonyatosan
hatalmas csapás lesz a földre és az emberiségre.
Következő
hatalmas eseménysorozatról a Jelenések
16. része tudósít. Az Isten haragja hét poharának a kiöntése egyesével,
melyet olvasva is borzalom tölti el az embert, gondoljunk csak bele, milyen
lesz átélni azoknak, akik nem voltak méltók arra, hogy az „Emberfia” magával
vigye őket.
Az
emberiségnek már ma is rendelkezésére áll az a technikai eszköz, amellyel a
leghitelesebb forrásból információt nyerhetnek földünk jövőjéről, amikor
borzalmas jelek lesznek a napban, a holdban és csillagokban, amikor az egek
tartóoszlopai megrendülnek. Ez az eszköz az okos telefon, elfér egy kis
zsebben, amelyen ma is bárki bármikor olvashatja a jelenések könyvét írott és
hangzó formában. Akkor majd azt olvasva az emberek megdermednek félelmükben.
Valószínűsítem, hogy ma is, de akkorra biztosan sokkal több okos telefon lesz
az emberek birtokában, mint Biblia.
De
könyörgöm, miért kell erre az időpontra várni, amikor egy mai döntéssel át
lehet adni a Golgotai hősnek, Jézus Krisztusnak az életedet. Ha ez megtörténik,
akkor békésen várod megváltásod napját, felemeled a fejed és magabiztosan
felegyenesedsz.
Az,
hogy Jézus Krisztus visszajön hatalommal és dicsőséggel, nem kétséges. Viszont
a másik fontos kérdés, hogy ez mikor lesz. Talán első hallásra furcsának
találhatjuk, hogy Jézus azt mondja: Máté 24,36-37
„Azt a napot pedig és azt az órát senki
nem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül. Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az
Ember fia eljövetele is”. Legvalószínűbbnek az a magyarázat tűnik, hogy a
mennyből földre érkezett Jézus (itt–tartózkodásának idejére) „megüresítette
magát, emberekhez hasonlóvá lett”, ezért mondta akkor, hogy csak az Atya tudja.
Feltámadása után biztosan újból a teljes mennyei tudás birtokosa lett.
Van
még a felolvasott Igében egy könnyen félreérthető részlet. Lukács 21,32 32Bizony,
mondom nektek: nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz. Sokat vitatott kérdés ez, mikor fog
Jézus eljönni. Bizony nem könnyű eldönteni, hogy a „mindez” Jeruzsálem
pusztulására, vagy Jézus Krisztus második eljövetelére vonatkoznak-e, mivel ez
a két esemény összefonódik ebben a fejezetben. A görög „genea” szónak az
Újtestamentumban két jelentése van:
náció (nemzet) és generáció (nemzedék). Ebből adódóan kétféle magyarázat
létezik.
Első magyarázat. Jézus Jeruzsálem pusztulásáról beszél és
kijelenti, hogy az ő kortársai még megérik ezt az eseményt. A 70-es években
bekövetkezett nemzeti katasztrófát Jézus kortársai valóban megérhették. De, van
itt egy bökkenő, a közvetlen szövegkörnyezet határozottan Jézus második visszajöveteléről
szól (Márk 13,26 és 30).
Második magyarázat. Ha viszont a második eljövetelére
gondol Jézus, akkor nehézség támad, hogy az ő kortársai nem érték meg az
eseményt. Tehát vagy Jézus tévedett (ami lehetetlen), vagy nem generációt
mondott, hanem nációt, ami nemzetet jelent. Ebből egyenesen következik, bár sok
megpróbáltatáson kell átmennie a választott népnek, a maradékot Isten mégis
megtartja. Mi már tudjuk, hogy Isten választott népe Izrael földjén újból nép
és történelmi „nemzet” lett. Tehát ez a nemzet meg fogja tapasztalni Jézus
Krisztus az „Emberfia” hatalommal és dicsőséggel való eljövetelét.
Lukács 21,33 „Az
ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.” Korunkban
tapasztalhatjuk, hogy igazságnak mondott megállapítások devalválódnak, kiderül
róluk, jobbik esetben, csak részigazság, vagy egyes emberek, csoportok a maguk
nézőpontját kiáltották ki igazságnak. Ezzel ellentétben Jézus Krisztus
kijelentése abszolút, vagyis vitathatatlanul örök igazság. Hiszen ő maga mondja
magáról János 14,6 „Én vagyok az út, az igazság és az élet;
senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam”. Tehát ebből egyenesen
következik, hogy nincs más, az Atyához vezető út és igazság, csak egyedül
Krisztus Jézus.
Számunkra,
akik várva várjuk e napot, egy idő nélküli végtelenbe nyúló vágyott öröklét
kezdetét jelenti majd, amikor örömmel megállhatunk az Emberfia előtt, aki eljön
értünk a felhőben. Lukács 21,34-36 „34Vigyázzatok
magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a
megélhetés gondjaitól; és hirtelen lepjen meg titeket az a nap, 35mint
valami csapda, mert rá fog törni mindazokra, akik a föld színén laknak. 36Legyetek
tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy legyen erőtök kimenekülni
mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.” ÁMEN
Joó István
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése