Egy vak gyógyítása Bétsaidában!

 

Márk 8,22-26 22Amikor Bétsaidába érkeztek, egy vakot vittek hozzá, és kérték, hogy érintse meg. 23Ő pedig a vakot kézen fogva kivezette a faluból, azután szemére köpve rátette kezét, és megkérdezte: Látsz-e valamit? 24Az felnézett, és így szólt: Látom az embereket, amint jönnek-mennek, de mintha fákat látnék. 25Azután Jézus ismét rátette a kezét a szemére, ő pedig körülnézett, és meggyógyult, tisztán látott mindent. 26Jézus ekkor hazaküldte őt, és azt mondta: Még a faluba se menj be!

Igehirdetés hangfelvétele:

https://drive.google.com/file/d/15qQj5Zv7sX3cpi2tgpheCFinQO7kfBLq/view?usp=sharing

Nem tudjuk mi volt a közvetlen indítékuk azoknak az embereknek, akik ott Bétsaidában Jézushoz vitték a vak embert. Lehet, hogy iránta való féltő szeretet volt az indíték, mint amikor a tetőt megbontva leeresztették Jézus elé a bénát, és ő meggyógyította. Elképzelhető, hogy csak azért vitték oda, hogy valami csodát lássanak Jézustól a „vándor gyógyítótól”.

Ez a Bétsaidai eset az egyetlen példa, amikor Jézus fokozatosan gyógyít és arra tanít, hogy nem minden gyógyulás következik be azonnal. Olykor nehezen értjük meg a fokozatos gyógyulást, mégis őszintén megoszthatjuk helyzetünket, szükségeinket azokkal, akiben bízhatunk.

Isten Igéje világosan kijelenti, hogy mindenki szellemileg vaknak születik, és szüksége van arra, hogy szemünk megnyíljon az igazságra. Jézus gyógyító csodáiról való beszámoló elég egyszerű ahhoz, hogy egy gyermek is megértse. Jézus csodás gyógyításainak szem és fültanúi voltak a farizeusok és írástudók is, mégis nyilvánvalóvá válik a vallási vezetők lelki vaksága és a tanítványok átmeneti vaksága is. Jézus így feddi a tanítványait „Van szemetek, mégsem láttok? Van fületek, mégsem hallotok? És nem emlékeztek,” Márk 8,18. Bevallom e tekintetben egy csöppet sem érzem magam különbnek Jézus akkori tanítványainál, szükségem van arra, hogy szemgyógyító írt adjon Jézus, hogy lássak.

Kedves igehallgató gyülekezet, van egy csodálatosan jó hírem, Jézus Krisztus lelki vakságot is gyógyít. Aki fizikailag vak az tudja, hogy nem lát. A lelki vak azonban legtöbbször képtelen felismerni a valóságot, sőt meg van győződve, hogy saját látásmódja a helyes és egyedül hiteles. Ha a lelki vakság irigységgel és rosszindulattal jár együtt, ez a legveszélyesebb párosítás, azonnali gyógymódra van szüksége.  

Én már személyesen hallottam olyan megnyilatkozást, mikor Jézusnak engedelmeskedőket ketyósoknak, Krisztus gyülekezetét tébolydának nevezték. Enyhébb változat, ha azon csodálkozik valaki, hogyan tudnak az emberek szó szerint hinni a Bibliában, abban a jézusos mesében.

A Bétsaidai vakot más emberek vitték Jézushoz. Jézus gyógyításának eredménye az első lépcsőben korlátozott látás. Majd amikor ez az ember felismerte korlátozott látását, következett Jézus újbóli érintése és teljes látást kapott. De sokan vannak, akik Jézus első érintése után saját lelki látásukat a legtökéletesebbnek hiszik. Miről ismerhetem fel, hogy korlátozott a lelki látásom? Ha sokszor keveredem olyan szituációba, amikor lelki látásmódomból fakadóan úgy reagálok, úgy nyilatkozom, úgy cselekszem, hogy azt legtöbbször meg kell bánnom.

Mi a gyógymód a korlátozott lelki látásra? Jézus újbóli érintése, mely a Szentlélek befolyásában, vezetésében nyilvánulhat meg.

A vak embert mások vitték Jézushoz. Imakarjainkon vigyük drága Urunkhoz Krisztus Jézushoz azokat, akikért felelősséget érzünk, akiknek szükségük van Jézus első, érintésére a gyógyulásért, vagy a korlátozott lelki látásmódból való gyógyulásért. Imakarjaidon vittél már valakit Jézus Krisztushoz, mert testi és lelki gyógyulásra volt szüksége?

Tegnapi nap Máté 7,31-ben olvashattunk a süketnéma meggyógyításáról. Krisztus Jézus nem csak testi betegségeket gyógyított, hanem a lelkeket is gyógyította, emlékezzünk a gadarai megszállottra, gyógyulása után azonnal követni akarta Jézust.

Drága testvérem, barátom, ha Jézus a lelkedet gyógyítja, akkor szavaidból is élet fog áradni.

Belegondoltam milyen rossz lehetett süketnémának. Nem hallott, nem hallotta Jézus tanítását és ezért nem is tudta elmondani, továbbadni. Abban a korban az írás – olvasás tudása kevesek kiváltsága volt. Aki írni, olvasni tudott annak rangja volt, azt írástudónak is nevezték. Drága testvérem hálás vagy Istennek azért a csodálatos kiváltságért, hogy hallhatod a szél zúgását, a madarak csicsergését látod a kék eget, olvashatod Isten Igéjét és azért, hogy Jézus Krisztus lelked gyógyításával egyben a tested gyógyulását is akarja végezni benned?

A lelkileg süket ember nem hallja, nem is érti Isten Igéjét, ezért nincs is mit elmondani, továbbadni az embereknek. Lelkileg nem látja, nem érti az evangélium mélyebb összefüggéseit, az örömhír lényegét, ezért nem tudja, de nem is akarja megosztani az emberekkel. Van, aki nagyon jól ismeri a Bibliát, de magára mégsem tudja, vagy nem engedi alkalmazni a Biblia igazságait.

Azok az emberek, akik ezt a vak embert Jézushoz vitték, arra emlékeztetnek minket, hogy nekünk is hasonló felelősségünk van abban, hogy másokat is Jézushoz vezessünk.

Imakarjaidon, vagy kézen fogva vittél már valakit Jézus Krisztushoz, mert testi és lelki gyógyulásra volt szüksége? Ha a kórház intenzív osztályára kerül valaki, vagy szerettei közül valaki, akkor biztosan kitartóan képesek vagyunk imádkozni gyógyulásért. De, miért nem készülünk erre előre, minta hogyan Dániel is tette? Dánielről tudjuk, hogy naponta háromszor kitárta emeleti szobájának ablakait és térden állva imádkozott és dicsőítette Istenét, ahogyan azelőtt is szokta.

„Ekkor a (perzsa) király parancsára előhozták Dánielt, és az oroszlánok vermébe dobták. De a király ezt mondta Dánielnek: A te Istened, akit állhatatosan tisztelsz, szabadítson meg téged! 

Pirkadatkor aztán fölkelt gyorsan a király, és az oroszlánok verméhez sietett. Amikor odaért a veremhez, szomorú hangon kiáltott […]: Dániel, aki az élő Isten szolgája vagy! A te Istened, akit olyan állhatatosan tisztelsz, meg tudott-e menteni az oroszlánoktól? 

Dániel így felelt a királynak: Király, örökké élj! Az én Istenem elküldte angyalát, és az bezárta az oroszlánok száját, úgyhogy nem bántottak engem. Mert ő ártatlannak talált engem, és téged sem bántottalak meg, ó, király, semmivel. 

Erre a király nagyon megörült, és megparancsolta, hogy húzzák ki Dánielt a veremből.
Ki is húzták Dánielt a veremből, és egyetlen sérülést sem találtak rajta, mert hitt Istenében.” (Dániel 6:11–12, 17, 20–24)

Az Áhítat című könyvünkben a mai napra a lap alján van egy idézet George MacDonaldtól: „Nem nincs menekvés. Nincs olyan mennyország, amelybe csipetnyi pokol keveredik; nem dönthetünk úgy, hogy megtartunk valamennyit az ördögből a szívünkben vagy a zsebünkben. Le a sátánnal szőröstől bőröstül!” Mindenképp választanod kell, vagy az egyik, vagy a másik!

Ha elfogadtad Istennek Jézus Krisztusban felkínált kegyelmét és őszinte megtérésben volt részed, akkor újjászülettél és egy teljesen új értékrend jellemzi az életedet. Az új értékrend egy teljesen új életcélok kitűzésével és megvalósításával jár együtt, nem a régi folytatása. Ha a világi értékrend egy részét, szórakozását, erkölcsét megtartjuk a szívünkben akkor a menyországba akarjuk a „csipetnyi” pokolt magunkkal vinni. Ez így nem működik! Ismeritek a közmondást: „Egy seggel két lovat nem lehet megülni”. Krisztus Jézus a szívek és vesék vizsgálója, őt nem lehet megvezetni, megtéveszteni.

Vizsgáljuk meg mindennapi életünk gyakorlatában, milyen arányban van életünkben a világ erkölcsromboló hatása (mely a médiákból árad), az Istennel csendességben töltött idővel?

Szommer Hajnalka írta „Áhítatunkban” a felolvasott alapigénkkel kapcsolatosan a mai elmélkedést. A bevezető vastagbetűs sora így hangzik: „Azért mert nem tudsz valakit kiemelni a szakadékból, ne taszítsd még mélyebbre”. Ha nem tudunk valakin segíteni, legalább ne ártsunk neki.

Kedves Testvéreim, legyünk hálásak a végtelenül bölcs, hatalmas és szerető Istenünknek a lehetőségért, hogy Jézus Krisztusban gyermekei lehetünk. A gonosznak az a célja, hogy sebeinket nyalogatva keseregjünk a magunk helyzetén. Gondoljuk csak végig, ami nekünk keserűségre ad okot, azt hány ember irigylésre méltó helyzetnek értékeli. Akivel azt közli az orvosa, hogy végstádiumú daganata van, az irigyel bennünket és szívesen cserélne velünk.

Adjunk hálát és dicsőítsük a szerető Istenünket mindenkor, mindenért! ÁMEN.