Márk 5,25-34 „25Egy asszony pedig, aki tizenkét éve
vérfolyásos volt, 26sok orvostól sokat szenvedett, és
mindenét rájuk költötte ugyan, mégsem látta semmi hasznát, hanem még rosszabbul
lett; 27amikor hallott Jézusról, eljött, és a
sokaságban hátulról megérintette a ruháját, 28mert így gondolkodott: Ha megérintem
akár csak a ruháját is, meggyógyulok. 29És azonnal elapadt a vérzés forrása, és
érezte testében, hogy meggyógyult bajából. 30Jézus azonnal észrevette, hogy erő
áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: Ki érintette meg a
ruhámat? 31Tanítványai így feleltek: Látod, hogyan
tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: Ki érintett meg engem? 32Jézus körülnézett, hogy lássa, ki tette
ezt. 33Az asszony pedig, mivel tudta, mi
történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a
teljes igazságot. 34Ő pedig ezt mondta neki: Leányom, a
hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy
egészséges!”
Kedves
igehallgató gyülekezet! A mai igehirdetésünk alapjául felolvasott (Márk
5,25-34) igeszakasz központi üzenete: Gyógyulás hit által!
Hogy
milyen ehhez a személyes hozzáállásom? Elmondom nektek: „Filippi 3,13-14” „13Testvéreim, én nem gondolom magamról,
hogy már elértem, 14de egyet teszek: ami mögöttem van, azt
elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél
felé, Isten mennyei elhívásának Krisztus Jézusban adott jutalmáért.”
Emlékezünk
a Bibliában megírt esetre, amikor a tanítványok nem tudták kiűzni a holdkóros
fiúból az ördögöt. Jézus így dorgálta őket: Máté 17,17 „Ó hitetlen és
elfajult nemzedék”, majd a 20. versben így feddi őket: „kishitűségetek
miatt”. És még mit mond nekik erről Jézus? …. Ez a fajta nem távozik el
csak imádságra és böjtre. (Ezzel csak az a baj, hogy megjegyzésként oda van
írva a lap alján, ez a vers a „legrégebbi kéziratokban nem található”, tehát
akkor marad a hit és imádság).
25”Egy asszony pedig, aki tizenkét éve
vérfolyásos volt, 26sok orvostól sokat szenvedett, és mindenét rájuk költötte
ugyan, mégsem látta semmi hasznát, hanem még rosszabbul lett”.
Manapság
is nagyon sok beteg ugyanezt elmondhatná saját állapotáról, mert vannak
betegségek, amelyekre élete végéig drága gyógyszereket kell szedni, de soha nem
gyógyul ki belőle, mert úgy általában a gyógyszer csak elnyomja a tüneteket.
Alapigénk
26. versében azt olvastuk „sok orvostól sokat szenvedett”. Családunkba
került egy gyógyszerész, és beszélgetésünk során elmondta, van olyan beteg, aki
25 féle gyógyszert szed. Ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy testi, lelki
rendellenességekkel foglalkozó különböző szakorvosok külön, külön mind írnak
fel gyógyszereket, lehetséges, hogy ezek nagy része a gyógyszer mellékhatások
miatt vált szükségessé.
Azt
mondják, hogy korunkban nagyon fejlett az orvostudomány. Bizonyos területeken
hatalmas eredményeket értek el, például a védőoltásokkal, életmentő,
helyreállító műtétekkel, a penicillin alkalmazásával stb. életeket tudtak és
tudnak menteni. Ennek ellenére még bőven vannak olyan betegségek, ahol az
orvostudomány csődöt mond. Bizonyos betegségeknél csak a betegek szenvedését
tudják meghosszabbítani.
Erről
az asszonyról keveset tudhatunk, annak ellenére, hogy János evangéliuma
kivételével mindhárom evangélium szinte ugyanazokkal a szavakkal tudósít róla.
Nem tudhatjuk az asszony nevét, sem a nemzetiségét, sem a korát, csak a
„vérfolyásos asszony” néven van nevezve, aki tizenkét éve szenved a
betegségétől, de mindent megtesz a gyógyulásáért.
Gondoljunk
csak bele, ez az asszony nem adta fel, lehetőségei szerint mindent megtett
azért, hogy meggyógyuljon és újra egészséges legyen. De milyen lehetőségei
voltak akkoriban a beteg embereknek? Kuruzslók, orvosok és három évig Jézus
Krisztus.
„26sok orvostól sokat szenvedett, és
mindenét rájuk költötte ugyan, mégsem látta semmi hasznát, hanem még rosszabbul
lett” (Márk
5,26); Ez a szegény asszony szinte teljesen reménytelen helyzetbe
került, mindenét az orvosokra költötte, akiktől az ígéreteken kívül csak
szenvedést kapott, semmit sem javult, sőt súlyosbodott az állapota. Ekkor jött
életébe egy reménysugár, valamelyik ismerősétől hallott egy csodatévő rabbiról,
aki már sok reménytelen helyzetben élő beteget meggyógyított, azt is
rebesgetik, hogy ő Jézus az eljövendő Messiás.
„27amikor hallott Jézusról, eljött, és a
sokaságban hátulról megérintette a ruháját, 28mert így gondolkodott: Ha megérintem
akár csak a ruháját is, meggyógyulok. 29És azonnal elapadt a vérzés forrása, és
érezte testében, hogy meggyógyult bajából”. (Márk 5,27-29)
Ez a
történet teljesen egyedülálló Jézus gyógyító csodáinak leírásaiban, mert Jézus
tudtán, akaratán kívül, csupán a gyógyulni vágyó asszony hite mozgósította
Jézusból kiáradó csodás gyógyító erőt.
Márk 6,56-ban is olvashatunk még arról,
hogy Jézus ruhájának szegélyét érintők mind meggyógyultak. De figyeljük csak,
hogyan történt ez. „Ahova csak bement, falvakba, városokba vagy tanyákra,
letették a tereken a betegeket, és kérték őt, hogy azok legalább a ruhája
szegélyét érinthessék; és akik csak megérintették, meggyógyultak.” Ezekben
az esetekben Jézus tudtával, beleegyező akaratával, de az emberek hitével történtek
a csodás gyógyulások. A hit csodálatos megnyilvánulása, ha csak megérintem,
meggyógyulok!
Velem
együtt mi, akik esetleg különböző betegségekkel terhelten éljük az életünket,
hajlamosak vagyunk kishitűen azt gondolni és mondani, hogy jó, de mindez Jézus
személyes jelenlétében, és a gyógyulni vágyóknak valami hatalmas hite által
történt. Ezek a szűklátókörű, évtizedek óta beidegződött gondolatok engem is
szinte gúzsbakötnek, de mindent megteszek, hogy megszabaduljak tőle.
A Szentírásból
tudjuk, hogy Jézus Krisztus feltámadása után még negyven napig egy-egy alkalomra
a tanítványaival volt. Búcsúbeszédében kiadta nekik az egyértelmű missziós
parancsot. Bátorításul azt is mondta nekik, „megtartva mindazt, amit én
parancsoltam nektek, és íme én veletek vagyok minden napon a világ
végezetéig” (Máté 28,20), aztán felment a mennybe. (Galáta 2,20. János 15,1-5)
Ígérete szerint Jézus bennünk van, és testünk a Szentlélek temploma!
Tehát
az egyik akadályt abban látjuk, hogy Jézus már személyesen nincs jelen. A másik
akadály is bennünk van, amikor azt gondolom és mondom, én nem kaptam olyan nagy
hitet.
Kedves
testvéreim, barátaim, lenne egy kérdésem hozzátok, ki az, aki úgy érzi, hogy
van legalább egy mustármagnyi hite? ……. Ez nagyon szuper!!!!!
„5Az apostolok így szóltak az Úrhoz:
Növeld a hitünket! 6Az Úr ezt válaszolta: Ha akkora hitetek
volna, mint egy mustármag, és így szólnátok ehhez a vadfügefához: Szakadj ki
gyökerestől, és gyökerezz meg a tengerben – az engedelmeskedne nektek.” (Lukács 17,5-6)
Tehát
a másik akadály is bennem van, amikor azt gondolom, én nem kaptam olyan nagy
hitet.
Mindez
a kifogásunk hatalmas tévedésből és ismerethiányból fakad! Vágyunk arra, hogy
ugyanolyan mértékű hitünk legyen, mint Péter apostolnak? Drága testvéreim, a
Bibliát olvasva, értelmezve van egy jó hírem. Olvassuk fel együtt 2Péter 1,1
versét: „Simon Péter, Jézus Krisztus szolgája és apostola mindazoknak, akik
velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk,
Jézus Krisztus igazsága által”. Péter apostol Jézus Krisztus igazságosságát
is hangsúlyozza, mert nem úgy adja a hitet, hogy egyeseknek nagy hitet ad, a
másoknak pedig kicsi hitet.
Most
felolvasom ugyanezt a Csia fordításból 2Péter 1,1 „Simon Péter, a Krisztus
Jézus rabszolgája és apostola írja e levelet azoknak, akik Istenünknek és a
megmentő Krisztus Jézusnak igazságosságába vetett ugyanolyan értékű hitet
nyertek el.” Dicsőség ezért Istennek!
Tehát
Igénkből világosságában kiderül, hogy ugyanolyan értékű hitet kaptunk, ezt
ahhoz tudnám hasonlítani, amikor az üzemi konyhán sorban álltunk az ebédért és
volt egy aránylag nagy szedőkanál és azzal mindenki egy merőkanálnyi ugyanolyan
mértékű levest kapott.
Akik
valóban újjászülettek, azok „ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk
és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus igazsága által” írja Péter apostol. (2Péter
1,1)
Ti is tudjátok, hogy bennünket is,
hitelődeink hite és Istenhez való hűségük alapján hívőknek neveznek. Ha teljes
szívemmel bízom szerető Istenben, ha feltétel nélkül rá merem bízni az életem,
akkor azt is elhiszem, hogy a teljes Biblia, Mózes első könyvétől, a Jelenések
könyve 22. fejezetével bezárólag Isten Igéje, annak igazságához nem férhet
készség.
Amely
ígéreteket Jézus Krisztus tett az akkori és későbbi tanítványainak, az is örök
igazság, csak a benne való őszinte bizalmunk hiánya és hitetlenségünk
akadályozza annak kiteljesedését. Ez rám is ugyanúgy vonatkozik! ”Bizony,
bizony, mondom nektek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én
teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz” (János 14,12). Kedves
testvéreim, ha valaki valójában újjászületett, az új teremtés, Igénk tanítása
szerint ugyanolyan mértékű hitet kapott, mint Péter apostol. Isten által
kiosztott lelki ajándékok, úgynevezett talentumok már különbözőek lehetnek, a
kapott hit mértéke ugyanolyan.
Kedves
testvéreim, imáink gyakran arról szólnak, hogy Isten tegyen valamit, pedig
élnünk kell azzal a sok jóval, ami már bennünk van, amivel mennyei Atyánk
megáldott bennünket az ő szeretett fiában Krisztus Jézusban. Isten kegyelméből
megnyílt előttem az Efezus 1,3 Ige és én ezt elhiszem: (Csia) „Áldott a mi
Urunknak, a Krisztus Jézusnak Istene és Atyja, ki a Krisztusban a mennyeiekben
található minden szellemi áldással megáldott minket, …..”. Hiszitek ezt?
Bennem
is az utóbbi időben kezd összeállni mind világosabban, hogy biblikus értelemben
van gyógyulás hit által. Gondolatainknak és kimondott szavainknak sokkal
nagyobb hatalma van fölöttünk, mint gondolnánk, mind pozitív, mind negatív
vonatkozásban.
20Amit mond az ember, annak a
gyümölcséből fog jóllakni a teste, és amit a beszéde terem, azzal kell
jóllaknia. 21Élet és halál van a nyelv hatalmában,
amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi. (Példabeszédek 18,20-21) Gondoljunk
csak bele, ha az orvos azt mondja, maximum fél éve van még hátra. Ha Isten
gyógyító hatalmáról, az ő Igéje alapján élő hittel nem vagyunk meggyőződve,
akkor minden gondolatunk akörül forog, amit az orvos mondott, és így testünk a
gondolataink és kimondott szavaink csapdájába esik.
Leányunknak
egy jósnő azt mondta, hogy úgy fog járni, mint az anyósa. Attól fogva nem
tudott szabadulni ettől a gondolattól, és szavai, gondolatai, testében
betegséget teremtettek. Egyedüli vigaszom az volt gyászunkban, hogy betegsége legutolsó
szakaszában elfogadta Istennek Jézus Krisztusban felkínált kegyelmét.
Hitből
való gyógyulásunkban lehet kivétel, ilyenek a megengedett próbák, ennek
általában gyógyulás a vége. A másik, amikor kiszabott életutunk a végéhez ér! Kérjük
Urunkat, hogy jelentse ki ezt számunkra. Jöjjünk bizalommal Urunkhoz és mondjuk
neki, „szólj Uram, mert hallja a te szolgád”, akkor békességgel
feltudunk készülni a vele való találkozásra.
Ha testben, lélekben gyógyulást
szeretnénk, nem kell mást tennünk, mint hűséggel szoros kapcsolatban maradni
Krisztussal. Tőle kérjük szükségleteink betöltését, és bízzunk benne, ígéretei
legyenek útjelzők életünkben, mert hittel tudjuk, hogy mindig, mindenben a
javunkat akarja, még akkor is, ha letöbbször ez nem egyezik vágyainkkal és
kívánságainkkal. ÁMEN

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése