ApCsel 17,10-15 10A testvérek pedig
még aznap éjjel elküldték Pált Szilásszal együtt Béreába. Amikor megérkeztek,
bementek a zsidók zsinagógájába. 11Ezek nemesebb
lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes készséggel fogadták az igét, és
napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e, amit Pál mond. 12Sokan hittek tehát
közülük, sőt a tekintélyes görög asszonyok és férfiak közül sem kevesen. 13De amint megtudták a
thesszalonikai zsidók, hogy Pál Béreában is hirdeti az Isten igéjét, odajöttek
és ott is fellázították és felizgatták a sokaságot. 14Akkor a testvérek
azonnal továbbküldték Pált, hogy menjen a tengerpartra. Szilász és Timóteus
azonban ott maradt. 15Pált pedig elvitték kísérői egészen Athénig, majd visszatértek
azzal az utasítással, hogy Szilász és Timóteus minél hamarabb menjen hozzá.
Online és a papír
alapú Áhítat című könyvünkben a mai napra kijelölt igeszakasz magyarázatának
ezt a címet adták: Bérea – hasznos képesség, ha valaki kész utánajárni az
igazságnak! Kedves testvéreim, kérdezem tőletek, ha bizalmasan mondanak nekünk
egy elmarasztaló véleményt egy közös ismerősünkről, azt elfogadjuk, tényként
kezeljük, vagy készek vagyunk utánajárni az igazságnak? Tehát, hasznos képesség,
ha valaki kész utánajárni az igazságnak!
Ismertem egy embert,
aki át volt itatva ateizmus és okkultizmus keverékével. Még Isten létezésében
is kétségei voltak. Úgy adódott, hogy egy erősen okkult könyvet olvasott, abban
utalások voltak a Bibliára. Nyitott szívvel és teljes készséggel olvasni kezdte
a Bibliát, hogy úgy igaz-e ahogyan le van írva. Nagyon érdekesnek találta,
Isten kegyelméből megnyílt számára a Biblia. Beismerve hitetlen, kegyelemre
szoruló bűnös állapotát, imádkozott.
Tudjátok kedves
testvéreim, mi a csodálatos ebben? Az, hogy szerető Istenünk nem sértődött meg,
mert őszinte, de nyitott szívvel még a létezését is kétségbe vonta, hanem
szeretettel lehajolt hozzá, bűnben élő, bűntől megnyomorított kételkedőhőz és
megszabadította a Sátán rabságából. Kételkedő kérdésére csodával válaszolt.
Másnap reggelre szívében újjászületve ébredt. Így történt, mert kész volt
utánajárni az igazságnak.
Amíg sok más megtérő
embernél ez a folyamat napokig, hetekig, hónapokig, esetleg évekig is tarthat,
neki, mint őszinte, nyitott szívű kételkedőnek, imájára válaszul egy éjszaka
alatt megadta ezt kegyelmes Istenünk. Felmerülhet a kérdés, miért pont ő,
hiszen nála sokkal jobb emberek is voltak a környezetében. Istenünk nagyon
szereti az őszinte embereket, aki nem önigazultan, magát kozmetikázva akar
Isten elé járulni, hanem úgy ahogy van, bűnös életének minden szennyével
elborítva, mert csak egyedül Isten kegyelmében van és lehet minden reménye.
Egyedül Jézus Krisztus tudja Golgotán kifolyt vérével eltörölni bűneinket.
Bibliánkban van egy
csodálatos példa erre vonatkozóan, amikor Krisztus Jézus a damaszkuszi úton
megszólította és elhívta az igazságra nyitott szívű ifjú Sault. Érdekessége a
történetnek, addig Saul őszintén, teljes szívvel azt hitte magáról, hogy a jó
oldalon áll, ezért hűségesen kételkedés nélkül teljesítette a főpapok
megbízásait.
Egyszerűen
fogalmazva, aki teljes készséggel fogadja az igét, annak megnyílik Isten igéje,
és a lelki szellemi igazságok kitörölhetetlenül beépülhetnek szívébe.
A jeruzsálemi apostoli gyűlés után pár nappal azt mondta Pál
apostol Barnabásnak. „Térjünk vissza, látogassuk meg a testvéreket
valamennyi városban, ahol hirdettük az Úr igéjét, és lássuk, hogy megy a soruk”
(ApCsel 15,36).
Így kezdődött Pál
apostol második nagy misszió útja. Végül Pál Szílással indult a hosszú útra.
Útjuk során voltak Derbében, Lisztrában, majd Isten látomásban megértette
velük, hogy Makedóniába görög földre kell menniük. Görög földön első állomásuk
Filippi római település volt, ahol megbotoztatták, majd börtönbe zárták őket. Ismerjük
csodás szabadulásuk történetét, amely a börtönőr és családja megtérését
eredményezte.
Következő misszió
állomásuk Thesszalonika, ahol néhány zsidó és sok görög megtért, azonban három
szombat után a zsidók elüldözték őket. Így jutottak Béreába, ahol a
zsinagógában nemes lelkű és nyitott szívű zsidókra találtak. Így olvastuk az
alapigénkben, ”Ezek nemesebb lelkűek voltak, mint a thesszalonikaiak, teljes
készséggel fogadták az igét, és napról napra kutatták az Írásokat, hogy igaz-e,
amit Pál mond”. Pál apostolnak őszinte örömet szerzett, hogy a béreaiak
teljes készséggel fogadták Isten Igéjét. (Tudnunk kell, akkor az írott Ige alatt
az Ószövetséget értették.)
Olyan kívánatos
lenne, ha kis hazánk keresztyén gyülekezeteiben az igehirdetést hallgatók teljes
készséggel fogadnák az igét, és napról napra kutatnák az Írásokat, hogy igaz-e,
amit az igehirdető mond. Jobb esetben az igehirdetésnek igetanulmányozót kell
faragni az igehallgatóból. Nagyon - nagyon fontos a ma élő keresztyének
számára, hogy Krisztusnak azt az eredeti üzenetét, amit az Újszövetségben az
apostolokra hagyott, azt semmilyen későbbi kinyilatkoztatás, bizonyságtétel,
vagy prófécia nem írhatja felül, és nem semmisítheti meg.
Kedves testvéreim! A
béreaiak példája álljon előttünk mindig, amikor igehirdetést, tanítást
hallgatunk. Senki tanítását vagy értelmezését ne fogadjuk el automatikusan,
bármilyen szimpatikus is az illető, hanem tanulmányozzuk, kutassuk Isten igéjét
a Bibliát, hogy azzal összhangban van-e a tanítás.
Érdekes, hogy
misszióútjuk során, és ugyanúgy görög földön is első útjuk mindig a zsidók
zsinagógájába vezetett. Először a saját véreiknek vitték volna az örömhírt és
csak utána mentek az előző misszióútjuk során megalakult keresztyén közösségekhez.
Béreaiak kivételével a zsidók szinte minden városból elüldözték a keresztyén
missziómunkásokat. Béreából az utánuk jövő thesszalonikai zsidók üldözték el
őket
Történetünkkel
kapcsolatban felmerült bennem a kérdés: Az emberekben mitől függ, hogy valaki nemeslelkű,
vagy az Istenhez hűséges hívőkkel és Jézus Krisztussal szembeni gyűlölködő?
„Éjféli Kiáltás
misszió” magyarországi vezetője írta le már több mint egy évtizede: Nincs
ellenszenvesebb egy Isten nélkül élő zsidónál, de nincs szeretetre méltóbb
Jézus Krisztust őszintén szerető és elfogadó zsidónál. Az ószövetségi Bibliában,
Istenünk a kiválasztott népe felé szóló ígéreteiben többször hangsúlyozta, „ha
engedelmesen hallgatsz az Úrnak a te Istenednek szavára, akkor áldást bocsátok
rátok”.
Isten felé hűségesen
és engedelmesen szolgáló ember a Szentlélek vezetése és befolyása alatt éli az
életét, és a jó gyümölcs termése jellemző az életére. A Lélek gyümölcse pedig:
szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség,
önmegtartóztatás.
Azok az emberek, akik
nem akarnak hűséggel szolgálni és engedelmeskedni Krisztus Jézusnak, ők automatikusan
a Sátán befolyási övezetében maradnak. Ezeknek az embereknek a Sátán és a
démonai a tanácsadójuk és lelki vezetőjük. Emlékezzünk, Bibliánkban hogyan van
megírva, amikor Jeruzsálemben a római helytartóság udvarán a megkötözött Jézus Pilátus
mellett állt, mit kiáltott a Sátánnak engedelmeskedő tömeg? Gyűlölettől
eltorzult arccal azt ordították kórusban, „feszítsd meg, feszítsd meg”!
Engedetlensége
folytán még a hívő emberben is érvényesülhet a Sátán befolyása. Ez a befolyásolt
életmód miben nyilvánulhat meg?
A Sátán nagyon jól
felismeri a hívő emberek gyenge pontjait, és alattomosan ott támad. A régi és a
mai modern hadviselésben is az ellenfél gyenge pontjait keresik és ott
támadnak. Akik nem fogadják el megváltónak Krisztus Jézust, azokat miért
támadná a gonosz, hiszen azok az övéi, oda szabad bejárása van.
Úgy általában milyen
tényezők lehetnek nekünk hívő embereknek is a gyenge pontjaink? Kapunyitó
tényező alatt azt értem, amikor a bűn, példánkban a túlzott anyagiasság kaput
nyit életünkben a Sátánnak. Sok közül csak egyet - kettőt említek, miért
adózzak tisztességesen, hiszen úgyis sokat elvesz az állam. Miért ne károsítsam
meg a munkaadómat, hiszen más is ezt teszi.
Másik ilyen
kapunyitó tényező lehet a szabadosan értelmezett szexualitás, ide tartozik
pornó függőség is. De sok hívő elbukott már a kísértésnek engedve.
Harmadik kapunyitó
tényező az alkoholhoz való helytelen viszonyulás. Az alkohol ugyan oldja a
feszültséget, de nálam és legtöbb keresztyénnél ugyanezt megteszi az ima. Tapasztalatunk szerint az alkoholfogyasztók
sokszor mondják, hogy jó hatással van az egészségükre. Nekem és a keresztyének
túlnyomó többségének gyógyítónk az ÚR. Alkoholfüggő
keresztyének sokan hivatkoznak kánai menyegzőn történtekre és Timóteus esetére.
Röviden egy kis
kitérővel nézzünk utána a kánai eseményeknek János 2,9-10. „9Amikor a násznagy
megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a
szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, 10és így szólt hozzá:
Minden ember a jó bort kínálja először, és amikor megittasodtak, akkor a
silányabbat: te pedig mostanáig tartogattad a jó bort.”
Nézzünk utána az
eredeti görög nyelven írt Újszövetségi írásokat hogyan értették a korabeli
olvasók. (Biblia magyarázat) „Ókori írók szerint, „jó” (vagy) „a legjobb”)
bornak akkoriban a legédesebb bort tartották, amelyet jelentős mennyiségben,
szabadon fogyaszthattak, és nem kellett semmilyen ártó hatástól,
lerészegedéstől tartaniuk, A silányabb bort és mustot jelentős mennyiségű víz
hozzáadásával kapták, ami bevett gyakorlatnak számított. Feltétlenül észre kell
vennünk, hogy az itt „finom” és „legjobb” szavakkal fordított görög melléknév
(10. vers) nem az „agathosz”, amelynek jelentése „jó”, hanem a „kalosz”, amely
azt jelenti „erkölcsileg” kiváló és hasznos”.
„És amikor
megittasodtak!” Most nézzünk utána, valójában mit javasolt Pál apostol
Timóteusnak (1Timóteus 5,23) „23Ezután ne csak vizet igyál, hanem – gyomrodra és gyakori
gyengélkedésedre való tekintettel – élj egy kevés borral is.”
Timóteusnak
valószínűleg az efezusi vízben megtalálható alkáli (bizonyos ásványi só) só
miatt adódott gondja a gyomrával. Pál azt javasolta ezért neki, fogyasszon egy
kevés bort víz mellé, hogy közömbösítse a káros hatást. Az ókori görög orvosi
feljegyzések szerint gyakran nem alkoholos bort javallottak gyomorbántalmakra,
hanem édes bort, minthogy az jó a gyomornak és az édes bortól nem lesz nehéz az
ember feje. Aki azonban Pál Timóteusnak adott tanácsát idézve próbálja igazolni
az alkoholtartalmú borok puszta élvezeti cikként történő fogyasztását, az
elferdíti az igevers üzenetét.
Alkoholtartalmú ital
az emberi pszihén kaput nyit, és lazítja, tágítja az erkölcsi normákat.
László Gábor testvér
fogalmazta meg egyszer azt a három kísértési formát, amelyikben már sok
lelkipásztor is elbukott. Pénz, szex, és alkohol.
Azt a hívő embert,
aki ilyen kísértéseknek enged, elhagyja a Szentlélek, mert a szándékos bűn és a
Szentlélek egy emberben együtt nem lehet, ha az ilyen ember bűneiből megtér,
akkor Isten kegyelméből újból Szentlélekkel betelt hívő ember lehet.
Tehát a nemeslelkűség Istenhez hűségesen ragaszkodók jellemzője, míg a keresztyének elleni gyűlölet akarva, akaratlanul a Sátán szolgálatában állókból árad.
Pál apostol örömmel fejtegette Isten igéjét, mert azt teljes készséggel fogadták és kutatták a béreaiak és sokan hittek közülük. A Sátán befolyási övezetében élő thesszalonikai zsidók az apostol után mentek Béreába és fellázították, felizgatták a sokaságot, ezért a gyilkos indulatú zsidók elől tovább kellett mennie saját biztonsága érdekében. Látszólag nyert a Sátán, de Béreáben ott maradt egy kis Krisztushívő gyülekezet.
Imádkozzunk, kérjük,
hogy a jóra való készség, nemeslelkűség legyen szívünkben, és Krisztus Jézussal
való kapcsolatunkat pedig a hozzá való hűség, az engedelmesség jellemezze. Szívünkben
ott legyen kitörölhetetlenül a vágy, hogy „teljes készséggel fogadjuk az
igét, és napról napra kutassuk az Írásokat”.
ÁMEN

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése