A juhok hallgatnak pásztoruk hangjára!

 

János 10,1-6 1Bizony, bizony, mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; 2de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora. 3Neki ajtót nyit az őr, és a juhok hallgatnak a hangjára, a maga juhait pedig nevükön szólítja és kivezeti. 4Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját. 5Idegent pedig nem követnek, hanem elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik. 6Ezt a példázatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik.

Igehirdetés hangfelvétele.

https://drive.google.com/file/d/1DzGw1v0qP0SshRHn5GI_Pn3ik_DzIZVF/view?usp=sharing

Csak érintőlegesen kívánom megemlíteni, 2026-ban június 21-én, ma van Apák napja. Újabb szokás szerint június harmadik vasárnapján ünnepelhetjük az apukákat és nagyapákat.

Ez a nap nem nagyszabású ünnep, inkább meghitt, családi alkalom: ilyenkor az édesapákat, nagypapákat, nevelőapákat és az apai szerepben jelen lévő családtagokat szokás köszönteni.

Honnan ered az apák napja?

Az apák napja modern hagyománya az Egyesült Államokból indult: a kezdeményezést Sonora Smart Dodd nevéhez kötik, aki szerette volna, ha az apák is külön ünnepnapot kapnak. Az ötlet mögött személyes családi történet állt, hiszen édesapja egyedül nevelte fel gyermekeit, ezért Dodd fontosnak tartotta az apai gondoskodás és felelősség elismerését.

A mai igehirdetésünk alapjául felolvasott igékhez megfogalmazott központi gondolat: A juhok hallgatnak pásztoruk hangjára!

János 10,1-2 „Bizony, bizony, mondom nektek: aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló; de aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora.”

Kedves igehallgató gyülekezet, a mindennapok gyakorlatából tudjuk, ha valaki hozzánk jön, akkor csönget a kapunál felszerelt csengőn, ha nincs kapu akkor az ajtón kopog, vagy csönget. Rossz szándékú ember pedig arról világosan felismerhető, ha átugrik a kerítésen és az ablakon, vagy egyéb más módon próbál bahatolni az épületbe. Az ilyen rossz szándékú embert úgy jellemzi az Úr Jézus, hogy az tolvaj és rabló.

Biblia magyarázatban találtam az alábbi elmélkedést:

„Jézus „pásztoros” illusztrációja hétköznapi módon és közérthetően mutatta be a Mester és tanítványai közötti ideális kapcsolat természetét. Fontos hangsúlyozni, hogy világosan megfogalmazta a példázatban közölt legfontosabb igazságot: ő a jó pásztor! Elmélkedésünk közben kérdezhetjük: Mit jelent hallgatni a pásztorra?

Hallani. Egyáltalán hallunk valamit, amit ő mond nekünk? Ezt mondja Dávid a Zsoltárok 38,14.  „De én meg sem hallom, mintha süket volnék, olyan vagyok...”

Megkülönböztetni a hangokat. A jó pásztor név szerint ismeri a nyáját alkotó bárányokat, ezért a báránynak is ismernie kell személyesen a gazdáját. Modern életvitelünk, az internet világa rengeteg információt, üzenetet, hangot juttat el fülünkbe, gondolatainkba. Vajon Jézus Krisztus szelíd hangját a Szentlélek által képesek vagyunk kiszűrni az idegen, csalafinta zajok közül?

Megérteni a hallottakat. Képességeinkkel készek vagyunk értelmezni pásztor Urunk instrukcióit? Megértjük, hogy a „nem” nem, az „igen” igen?

Elfogadni és cselekedni a hallottakat. Nemcsak hallani, hanem hallgatni rá. Vágyainkkal, szándékainkkal, terveinkkel felvértezve akarunk-e engedelmeskedni bátorításának, figyelmeztetésének? Követjük őt egyre hűségesebben”? (Eddig a Biblia magyarázat.)

A juhok hallgatnak pásztoruk hangjára!

Ezt elolvasva rögtön két kérdés is felmerült bennem. Az első, hallom-e a „jó pásztor”, Jézus Krisztus hangját? Ha a világ, a média harsány hangjához szokott a szívem és fülem, akkor a jó pásztor szelíd hangját nehéz meghallani, nehéz kiszűrni a zavaró hangok közül. Az idősebbek átélték, hogy ifjúkorunkban a „Szabad Európa” és „Amerika hangja” rádióadók adásait a kommunista rendszer szándékosan zavarta, nehogy a „jó hír” eljusson a megtévesztő ideológiai eszmék által elnyomott milliókhoz. A Sátánnak hasonló a módszere, bármi áron zavarni, elferdíteni az evangélium igazságát.

Szerető Istenünk az egyetlen, aki fiában Krisztus Jézusban kiáradó kegyelme által a javunkat akarja és ezt a Szentlélek gyakorlati vezetésében, ha kell minden nap kinyilvánítja számunkra.

Jó pásztor Jézus Krisztus nemcsak füllel hallható hangján akar vezetni minket, hanem egyéb más módokon is. Vezethet bennünket, csak a szívünkkel érthető, hallható szelíd hangjával a lelkiismeretünk által is.

Ószövetségi időkben már határozottan szólt törvénykönyvében, az írott Igéje által. Rendszeresen szólt, bátorított, feddett a próféták által. Olyan ritka eset is előfordult, amikor Bálám szamara emberi szóval közvetítette Isten dorgálását.

Aztán volt egy időszak, amikor Malakiás próféta után Isten 400 évig hallgatott, ez idő alatt a prófétákon keresztül nem adott kijelentést a bűnökkel megterhelt emberek felé. Ekkor szinte csak egyetlen csatornán áradhatott Isten kijelentett szava, üzenete, és ez az írott Ige.

A Biblia az, amely ma is korlátlanul a rendelkezésünkre áll. Nap mint nap kezünkbe vehetjük és számunkra megnyílt Igéjével közvetlenül szól hozzánk az ÚR. De sok keresztyén van manapság is, akinek szívében ott van a vágy, hogy közvetlenül megtapasztalja Isten kijelentését, hogy csodák történjenek általa, és ezáltal valami nagynak érezze magát. Van, aki már évek óta keresztyén közösségi alkalmakon vesz részt, de még nem olvasta végig Isten Igéjét a Bibliát. Vannak olyan keresztyén ismerőseim, akik a hozzájuk szóló rendszeres szellemi kijelentéseket Isten írott Igéje fölé helyezik, pedig a szellemi kijelentéseknek egyetlen szűrője van, mégpedig Isten Igéje a Biblia.

Az elmúlt héten olvashattuk reggeli elmélkedésünk alapjául a Zsoltárok 119,16 Igét. A zsoltáros ebben kifejezi mennyire szereti Istent, ezért olvassa Igéjét, elmélkedik róla és imádkozik. A zsoltárból megtudhatjuk, hogy csak annyira növekedhetünk az Istentől kapott kegyelemben (meg nem érdemelt jóindulatban, segítségben és áldásban) és igazságban (a képességben, hogy helyesen éljünk, rendezett kapcsolatban vele), amennyire az Isten Igéje iránti szeretet növekszik bennünk. ISMÉTLEM! csak annyira ….

Napjainkban több milliárd ember él lelkében megnyomorítva a bűn és a Sátán rabságában. A legszomorúbb az egészben az, hogy sokan fel sem ismerik nyomorult, kárhozatba sodródó állapotukat. E világ fejedelme elhiteti velük harsány hangján, hogy az igazi szabadság az, hogy korlátok nélkül mindent megtehetsz, amihez csak kedved van. Szerinte a házasságtörés valami izgalmas dolog, homoszexuális kapcsolat az embernek elemi joga. Mindezt félmeztelenül kifejezni a Pride felvonuláson ez csak egy jó buli.

Jogosan felmerül a második fontos kérdés, ha hallom Jézus Krisztus hangját, feltétel nélkül engedelmeskedem-e neki? Ha valakiben igazán bízunk, akkor hajlandóak vagyunk engedelmeskedni kéréseinek, vagy parancsainak. Ha nem bízunk benne, akkor százszor is meggondoljuk, hogy rá bízzuk az életünk vezetését, irányítását.

Ifjú korunkban kötelező olvasmányunk volt Jókai Mórnak a „Kőszívű ember fiai” című regénye. Az 1948-49-es forradalom és szabadságharcban való aktív részvételükért az Osztrák elnyomó rendszer bíróság elé idézte a két idősebb Baradlay testvért. Németből tévesen fordított név alapján a legfiatalabb testvér Baradlay Jenő kapta kézhez az idézést, pedig ő nem vett részt a harcokban. Jenő a bátyja nevében, helyette ment el a törvényszékre, magára vállalta vádiratban felsorolt bűnöket és ezért halálra ítélték. Ez még emberileg talán érthető, hogy a legifjabb Baradlay fiú a családos bátyja bűneit magára vállalva meghalt helyette. De kérdezem, egy rakás bűnös ember megmentéséért melyikünk adná az életét? Pedig Jézus a jó pásztor ezt tette!

János 10,11 „Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért”. Krisztus Jézusnak a világtörténelemben egyedülálló önfeláldozó szeretetét, emberi értelemmel a maga igazi valójában szinte lehetetlen átérezni és felfogni. Sámuel próféta így jellemzi az igaz Istent: 2Sámuel 22,26 „A hűségeshez hűséges vagy, a feddhetetlen emberhez feddhetetlen, (egy másik fordítás szerint), az igazhoz igaz vagy”.

 János 14,4 „Amikor a maga juhait mind kivezeti, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját”. Jézus nem kevesebbet, mint azt állítja a Jó Pásztorról, vagyis magáról, hogy „ő előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját”. Az örök otthonba, az üdvösség honába egyedül csak Jézus Krisztusban van út, kizárólag azoknak, akik tévedhetetlenül követik őt.

János 14,6 Jézus így válaszolt Tamás kérdésére: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csak énáltalam”.

Kedves testvéreim mindannyian tudjuk azt a tényt, ha gépkocsival elindulunk, például Debrecenbe, vagy a Balatonra, akkor általában több út közül választhatunk. Mehetünk autópályán, mely fizetős, de mehetünk még két három más úton is, néhol kisebb nagyobb kerülővel is.   

Soha nem volt népszerű azt állítani, és ma kimondottan nem az, hogy csak egyetlen út vezet Istenhez. Jézus viszont határozottan kijelenti: ő nem csupán egy út a sok közül, hanem az egyetlen, aki elvezet az Atya Istenhez. Neki igazán elhihetjük, mert ő az élő Ige, maga az igazság, az abszolút, a tévedhetetlen igazság.

Márk 8,34b (Ezt mondja Jézus Krisztus) „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem”.

De sok ember van, aki keresztyénnek vallja magát és a mennyek országába vágyik, de valami kényelmesebb, számára kedvezőbb úton szeretne oda eljutni kereszthordozás nélkül. Bárki, magát prófétának valló mai ember, aki állítja, hogy kijelentést kapott az Úrtól, de az ellentmond Isten igéjének, az hazudik, vagy nagyon megtévesztették. Itt jön képbe a nagy megtévesztő, aki egy kényelmesebb, az embernek inkább testhez álló utat kínál fel. Isten Igéje így figyelmeztet bennünket: 2Korinthus 11,14 „Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát”.

Kizárólag Isten tökéletes Fia fizethette meg a teljes árat Isten elleni vétkeinkért, csak ő nyithatta meg a megújult istenkapcsolathoz vezető utat. Jézus megnyitotta az egyetlen utat, amely az élet legfőbb céljához és kiteljesedéshez, valamint örökkévaló mennyei jutalomhoz vezet.

Krisztus Jézus szava téren és időn át kétezer év óta szívünkben visszhangozva árad, és magához hív bennünket: Máté 11;28-30 28Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. 29Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. 30Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű.

Drága testvéreim, Jézus Krisztus a jó Pásztor az ő követésére hív bennünket. Könyörögjünk az Úrhoz, hogy őbenne, az Úrban, az ő követésével tévedhetetlenül elérjük az áhított célunkat. Ámen