Baleset-megelőzésben kulcs a figyelem!

 

Zsidók 2,1-3a 1Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk. 2Mert, ha az angyalok által hirdetett ige olyan erős volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség megkapta igazságos büntetését, 3akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az Úr hirdetett először?

Meghallgatható hangfelvétel: Hogy el ne sodródj!

Merényi Zoltán testvér az „Áhítatban” a mai napi igéhez ezt a címet adta „Baleset-megelőzésben kulcs a figyelem!” Tegye fel a kezét, aki velem együtt szeretne elkerülni minden balesetet. Életünk szinte minden területén valamilyen szabályrendszerhez való igazodás szolgálja a biztonságunkat. Közúti közlekedésben a KRESZ, munkahelyeken a munkavédelmi szabályzat, és még sorolhatnám iskolákban, kórházakban az egyéb helyeken lévő szabályokat.

Életünk során baleset érhet bennünket fizikai és lelki síkon. Fizikai síkon balesetveszélyt jelen ránk nézve például, ha gépkocsival egy kanyarban nem az út és látási viszonyoknak megfelelően választom meg a sebességet, egyszerűen kisodródhatok. Lelki síkon is kialakulhat balesetveszély, ha valaki figyelmeztetés ellenére elhagyja a Teremtője által kijelölt utat, vagy ezen az úton figyelmen kívül hagyja a javunkat, védelmünket szolgáló korlátokat. Ennek következtében, de sok ember küszködik sorozatos kudarcai következtében depresszióval és egyéb mentális betegségekkel.

Felmerülhet bennünk a jogos kérdés, de hát ki az, aki ezektől a veszélyektől megóvhat bennünket? Isten igéjében erre is megkapjuk a választ! Zsidók 12,2 „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére”. Aki őrá néz, aki tőle kér és vár tanácsot, segítséget, az egyszerűen kifejezve a vonzásterében marad. Bár az Ő vonzásterében is érhet bennünket megpróbáltatás, de ez egészen más, mint elsodródni tőle.

Zsidók 12,5b-6 „Fiam, ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged, mert, akit szeret az Úr, azt megfenyíti, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.” Mennyivel más a szerető mennyei Atyánk fenyítése, mely a mi javunkat szolgálja, mint tőle elsodródva az ördögien gonosz erők játékszerévé válni. Láttatok már televízió híradójában az áradásban tehetetlenül sodródó, egymásnak csapódó autókat? Hát nem egy szívderítő látvány.

A mai napra kijelölt alapigénk így kezdődik „1Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra”! Ne feledjük a „Zsidókhoz írt levél” eredetileg zsidó származású keresztényeknek lett címezve, akik megtértek, bemerítkeztek és Krisztus egy gyülekezetének tagjai voltak.

Kérdések sora merült fel bennem az Igével kapcsolatban. Mennyire akarunk, mennyire tudunk figyelni Isten igéjére, az ő üzenetére? Mennyire van hely szívemben Isten üzenete számára? Miért fontos, hogy még jobban figyeljünk a hallottakra?

Olyan sokszor előfordult már velem, talán veletek is, hangzik felénk Isten igéjének üzenete, mire hazaérünk, szinte semmit nem tudunk belőle visszaidézni. Ez főleg akkor szomorú, ha éppen sorsfordító üzenet hangzott felénk, de „nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett először”.

Ha ma fogalmazná meg a zsidókhoz írt levél szerzője ugyanezt az üzenetet, akkor valószínűleg nemcsak a hallottakra való figyelésre hívná fel nyomatékosan a figyelmünket, hanem Istennek írott üzenetére is, melyet akkor hallottak és lejegyezték. Apostolok idejében az első században az írott igei üzenet, vagy erre a célra írt levelek ritkán jutottak el a gyülekezeti tagokhoz, legfeljebb ott felolvasták nekik, tehát számukra ezek is hallottak voltak. Nekünk kivétel nélkül rendelkezésünkre áll Istennek írott üzenete a BIBLIA, a szentírás. Tehát még jobban figyeljünk a hallott és leírt igei üzenetre! Újabb kérdéseim. Mennyire mindennapi lelki táplálékunk Isten igéje? Mennyire éhezünk és szomjazunk Isten igéje után? Lelkünk Isten üdítő igéjével való táplálása vajon olyan gyakori, mint a testünk táplálása?

Róma 10,17-ben így tudósít Isten az ő igéje által „17A hit tehát hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által.”  Ideális esetben a hallott, olvasott ige, mely nemcsak egyik fülünkön bemegy, a másikon pedig kimegy, hanem az értelmünkön keresztül a szívünkbe íródik. Ha Jézus Krisztus beszéde utat talál a szívünkbe, ha jó talajba hullott az igemag, akkor növekedünk hitben. Ha „még jobban figyelünk a hallottakra”, a Sátán minden mesterkedése ellenére sem tudunk elsodródni, mert Isten jelenléte élő valóság az életünkben. (János 15,4 így bátorít bennünket is Jézus, „Maradjatok énbennem és én tibennetek”)

Drága testvérek vizsgáljuk meg milyen a szívünk talaja Isten igéje számára! Az elmúlt időszakban közel fél évig nem mehettünk a közösségi istentiszteleti alkalmakra, ezért zömmel online igehirdetéseket néztünk, hallgattunk. Több alkalommal sikerült úgy igazából ráhangolódnom az igei üzenetre. Utána szinte szentségtörésként éltem meg a televízión kínálkozó világi adást, olyan érzésem volt, mint amikor Kolontárt elöntötte a vörösiszap áradata.

Zsidók 2,1 „Ezért tehát még jobban kell figyelnünk a hallottakra, hogy valamiképpen el ne sodródjunk.” Ma már sokszor elhangzott az a szó, hogy elsodródni! Mit jelent elsodródni? Én úgy fogalmaznám meg, hogy szándékunk ellenére eltérni attól a szellemi, vagy fizikai iránytól, amelyen haladni szeretnénk. Az elsodródás kezdődhet úgy is, csak egyszer kétszer nem megyek el Istentiszteleti alkalmakra. Következő állapot, már csak havonta egyszer az úrvacsorán veszek részt a közösségben. Egyszer csak azt veszem észre, hogy teljesen kiveszett szívemből a vágy és véglegesen elsodródom.

Most arra gondolhat egy erős akaratú ember, hogy szándékom ellenére én bizony nem fogok elsodródni. Vegyük példának azt az esetet, amikor autójával haladva figyelmen kívül hagyja valaki a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat és kanyarban lesodródik az útról. Hogyan sodródik le? Akarata ellenére!

Ha valaki nem figyel még jobban a hallottakra és például kialakul egy szenvedélybetegsége, csak egyet említek a sok közül, pl. alkoholfüggő lesz. Fordult már elő ilyen eset hívő emberekkel? Sajnos igen! Ebben az esetben már nem ura a helyzetének, egyszerűen sodródik a Sátán csapdájában vergődve.

Volt egy kollégám nevezzük egyszerűen Józsinak, nála sajnos kialakult a súlyos alkoholfüggőség. Amikor reggel bejött dolgozni, olyan erősen remegett a keze, hogy képtelen volt egy sort leírni. Az első féldecis pohárba öntött konyakot két kézzel fogva tudta csak meginni, hogy minél kevesebb lötyögjön ki belőle. Érdekes, az első konyak után teljesen megszűnt kezének remegése. Ez már totális alkoholfüggőség!

Elsodródási veszélyt jelenthet emberek számára még a túlzásba vitt hobbi, szükségen felüli anyagiak hajszolása, televízió adásaival kapcsolatos sorozatfüggőség és még lehetne sorolni mi az, amivel a kísértő ellopja időnket, hogy minél kevesebb maradjon Istennel való közösségre.

De még ebből a helyzetből, a Sátán csapdájából is van menekülési lehetőség, ha valaki felismeri, elismeri, hogy itt csak Jézus segíthet és őt hívja segítségül. Egyedüli igazán vesztett ügy, ha nem figyelünk még jobban a hallottakra és elutasítjuk a szerető Istennek Jézus Krisztusban kinyújtott mentő kezét. Hogyan jellemeznétek azt a mély vízben fuldoklót, aki elutasítja a felé kinyújtott mentő kezet azt mondva, majd én megoldom a magam helyzetét? Ez az ember vagy nagyon büszke, vagy egyszerűen csak bolond.

Zsidók 2,2-3 „Mert, ha az angyalok által hirdetett ige olyan erős volt, hogy minden törvényszegés és engedetlenség megkapta igazságos büntetését, akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az Úr hirdetett először?”

Hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel? Ezt a kijelentést nem hígíthatjuk fel. Örök ítéletről van benne szó. Hogyan menekülhetünk meg az örök ítélettől, ha Isten Igéjével, a kinyilatkoztatással nem törődünk, elhanyagoljuk?

Olyan könnyű akaratunk ellenére is észrevétlenül is elsodródni. De nem történhet meg veletek ez, ha még inkább a hallottakra figyeltek. Gondoljatok bele: ha nem lehetett figyelmen kívül hagyni az angyalok által hirdetett igét, és annak elutasításáért, figyelmen kívül hagyásáért súlyos büntetésben részesültek azok, akik hallották – akkor mi lesz velünk, ha egy ekkora üdvösséget, egy ekkora lehetőséget figyelmen kívül hagyunk? Valóban azt gondoljátok, hogy nincs következménye a nemtörődömségnek, a hálátlanságnak, a közömbösségnek?

„Egy nagyon komoly kérdést kell feltennem. Én nem tudom rá a választ, testvéreim ti sem tudjátok, és ha itt lenne egy angyal, az sem tudná megválaszolni. Egy pokolbéli ördög sem tudna rá válaszolni.”

„hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az ÚR hirdetett először.” (rövid szünet!)

Ha nem törődünk vele, menthetetlenül elvesztünk! Ha törődünk vele, „még jobban kell figyelünk a hallottakra,” különösen akkor, amikor erős a sodrás, mindezt azért, hogy megmeneküljünk. Ha viszont úgy döntök, hogy visszavonhatatlanul „Hű Jézusom kezébe teszem le életem”, akkor csodálatos örökség vár rám Jézus Krisztus által.

Róma 8,38-39 „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”

Kedves Testvérek ez a csodálatos üzenet ma nekünk szól, a miénk, ha még jobban figyelünk a hallottakra. ÁMEN.

Egy szóra, Isten szavára beállt a rend, felvette azt a ritmust, amit a Teremtő jónak látott!

 

1Mózes 1,14-19 14Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket, 15és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre. És úgy történt. 16Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat. 17Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, 18és uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és válasszák el a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. 19Így lett este, és lett reggel: negyedik nap.

Igehirdetés hangfelvétele!

A világmindenség teremtőjének hatalmáról, nagyságáról, dicsőségéről beszél Mózes első könyvének első fejezete. Istennek legyen szavára lett, előállt mindaz, amit csak elgondolt, amit teremteni akart.

Akik lelkész szakon végezték teológiai tanulmányaikat, azoknak elmondta a hébert oktató tanár, hogy a teremtésben Isten szava egy speciális szó, a magyar nyelv csak úgy tudja visszaadni, hogy legyen! De a Biblia ezt a szót máshol nem használja, csak a teremtésben. Isten rendelkezik azzal a hatalommal, hogy az ő szavára tényleg meglesznek, előállnak azok a dolgok, amit eltervez, amiről csak parancsol.

Gyermekkorom meséiben nagyon tetszett a varázspálca, csak egyet kellett vele legyinteni és minden kívánság teljesült. Gyermekkorom meséi szépek, jók voltak, de azok mesék maradtak. A világ teremtése és Isten teremtő hatalma viszont élő valóság. Emlékeztek, amikor Jézus tanítványaival Kapernaumba ment (Máté 8,5-13) és megkereste őt egy római százados. „Uram, nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám.” Vajon kinek parancsolt Jézus szava? A betegségnek, vagy a betegséget okozó szellemiségnek. Jézus szavára eltávozott a betegség.

14Azután ezt mondta Isten: Legyenek világító testek az égbolton, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket,15és legyenek világító testekként az égbolton, hogy világítsanak a földre! És úgy történt.

Az elmúlt évezredek emberei számára óriási jelentőségű volt az égbolton lévő világító testek üzenete, csak megfelelően értelmezni kellett. A bolygók együtt állása, a holdtölte, tavaszi és őszi nap éj egyenlőség és még sorolhatnám a csillagos égbolt értelmezhető üzeneteit. Ezek értelmezése alapján tudták meghatározni az ünnepek idejét is. Például a húsvét ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. A szárazföldön és tengeren utazók a csillagok, bolygók állása alapján tájékozódtak, egészen addig amíg erre a mágneses iránytűt nem kezdték alkalmazni.

Biztosan észrevettétek, hogy teremtéstörténetben nem nevezi mai nevén Isten a világítótesteket „16Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat.” Talán szándékosan nem adott Isten nevet a két nagy világítótestnek, nehogy az emberek tőle elfordulva azt imádják.

Persze ez nem akadályozta meg az Istentől elszakadó gyarló embert, hogy istent teremtsen magának. Egyiptomot hozom fel példának, mert velük négy évszázadig együtt élt a „kiválasztott” nép. Ré nevet adták a napistenüknek és thot nevet a hold istenüknek. Ezek az ókori Egyiptomiak és mai követőik nem Istent a Teremtőt imádják, hanem a teremtő Isten alkotásait. Ki a nagyobb? A Teremtő, vagy az általa teremtett alkotások? Azt hiszem számunkra ez nem lehet kérdés!

Az Áhítat szerkesztője a mai igeszakaszhoz ezt a megjegyzést fűzi „Micsoda fizikai erők, elemek mozogtak, bomlottak szét, álltak össze! Élet és fény, világosság, ragyogás, sötétség. Mindaz, ami ritmust ad az életünknek, ennek a földnek, ami befolyásolja bolygónk működését. Egy szóra, Isten szavára beállt a rend, felvette azt a ritmust, amit a Teremtő jónak látott ahhoz, hogy elindulhasson az élet abban a formában, ahogyan most élvezhetjük azt.” Idáig az idézet!

A teremtő dicsőséges Isten nemcsak megteremtette az égitesteket, hanem egy bonyolultan összefüggő hatásmechanizmussal látta el. Gondoljunk csak a pályájukon keringő égitestekre, tengerek ár és apály jelenségére, mely a hold és a nap bonyolultan összefüggő hatására a világ tengereinek szintje ugyan különbözően, de 0,45 méter és akár 20 méter vízszintkülönbséggel periodikusan változnak. És ez a vízszintváltozás nemcsak világtengerekre korlátozódik, hanem a föld mélyén lévő karsztvíz szintekre is hatással van.

A napsugár Isten terve szerint örök forrás a földünk és az emberiség számára. A tudósok hiába kísérleteznek, hiába minden fáradozásuk, hogy a napfényből közvetlenül élelmiszert állítsanak elő. A teremtő Isten csodálatos megoldása erre a fotoszintézis.  A földi élet alapja, létünk elengedhetetlen forrása a Nap energiája. A növények fotoszintézis útján a napfény energiáját kémiai energiává alakítják át, amely táplálék, élelem, nyersanyag, energiaforrás, stb. Így a növények „mini naperőművek” mintájára fejlődnek.

Hogyan olvastuk előbb a teremtés történetből? „16Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat.”

Bár közvetlenül az említett két nagy világítótest van legnagyobb hatással a földünkre, mégis felületes olvasáskor mintha a Bibliában csak úgy mellékesen lenne megemlítve – „és a csillagokat”. Bár furcsán hangzik, de minden egyes csillag, amit a távolság miatt olyan pislákoló kicsinek látunk, hasonló méretű és fényű, mint a mi napunk, csak az irdatlan nagy távolság megszelídíti a fényét és sugárzását.

A csillagászok ezt a mérhetetlenül sok csillagot rendszerbe kategorizálják. A mi napunk, naprendszerünk egy galaxishoz tartozik, ami az úgynevezett tejútrendszer. Ennek a kiterjedése százezer fényév. Tehát egyik szélétől a másikig a fény százezer év alatt ér el. Egy lapos, kissé kúpos tányér alakú spirálként képzeljétek el. A szabad szemmel is látható összes csillag a naprendszerünkön, a tejút rendszerünkön belül van, tehát a galaxisunkhoz tartozik. Ha csillagfényes éjszakán feltekintünk az égboltra, a sok milliónyi csillag, mind a dicsőséges Teremtő Isten nagyságát, hatalmát hirdeti.

Kedves testvérek, mit gondoltok csak ebben a tejútrendszerben hány napunkhoz hasonló csillag van? Óvatos becslések szerint mintegy 100 - 400 milliárd lehet a számuk csak ebben az egyetlenegy galaxisban. Gondoljunk csak Isten által teremtett világmindenség nagyságára, melyben a mi galaxisunkhoz hasonló galaxisok száma szinte végtelen. Egy televízió műsorban az előadó szakember érzékeltetni akarta az Isten által teremtett világban lévő galaxisok számát, előtte egy tál tele volt borsószemekkel, és azt mondta, képzeljünk el egy hatalmas futball stadiont (például Magyarországon a Puskás aréna), amelyet, ha színültig megtöltenék borsószemekkel, akkor közel arányában volna, hogy ennyi galaxis létezik a világegyetemben, amiről tudunk.

De témánkkal fókuszáljunk közelebbi égi objektumokra, maradjunk a mi naprendszerünknél. A mi bolygónk a föld az egyetlen, amely olyan távolságban kering a nap körül mintegy 150 millió km távolságban, amely megfelelő életkörülményeket biztosít. Időhiány miatt csak megemlítek néhány célszerűséget mely a föld nevű bolygónkat jellemzi. Ha földünk a naphoz közelebb volna, egyszerűen megsülnénk. 90 C fok körül már minden élet megszűnne. Viszont, ha távolabb lenne, megfagynánk. A föld pályájának 13 és fél fokkal való elhajlása a nappálya síkjától hozza létre az évszakok változását.

A föld felületének háromnegyed részét víz borítja, csak egynegyed része szárazföld. Fordított viszony mellett ugyancsak a csapadék hiánya miatt az élet egy éven belül tönkre menne. Napokig lehetne sorolni Isten által teremtett bolygónkon működő célszerűségek milliárdjait. Ezek mind Istent a nagy teremtőt és alkotót dicsérik.

A Bibliából nézzünk pár példát, hogy a világteremtő Istennek teljes hatalma van az általa teremtett univerzum működtetésében, fenntartásában. A teremtéstörténet után első hatalmas csodájának az „özönvizet” tartom. 1Mózes 7,19-20 „19A víz egyre erősebben áradt a földön, és elborította a legmagasabb hegyeket is mindenütt az ég alatt; 20sőt még tizenöt könyöknyit áradt a víz azután is, hogy elborította a hegyeket.”

Logikus emberi gondolkodás szerint a bolygónk felületének kétharmadát víz borítja, ez egy adott vízmennyiség, az eső a föld felszínét borító vizek párolgása folytán kerül a felhőkbe, ami eső formájában visszahull a földre. Mindez egy adott vízmennyiség, akkor hogyan boríthatta el a víz a legmagasabb hegyek csúcsáig és azon felül tizenöt könyöknyire, vagyis közel hét méterre a legmagasabb hegycsúcs fölé a föld felszínét?

A válasz benne van a Bibliában! 1 Mózes 7,11 „11Nóé életének hatszázadik évében, a második hónap tizenhetedikén: fölfakadt ezen a napon a nagy mélység minden forrása, megnyíltak az ég csatornái,” Számomra ebben a mondatban van a felmerült logikus kérdésünkre Isten válasza „fölfakadt ezen a napon a nagy mélység minden forrása”.

Van már 12-13 éve, hogy a munkahelyen kezembe került egy „Metro” újság, melyben egy rövid tudományos cikk volt. Japán tudósok, arra a megállapításra jutottak, hogy a föld mélyén a kőzetekbe zárva két-három óceánnyi víz van. Az előbb a tengeri apállyal és dagállyal kapcsolatosan említettem, hogy a földfelszín alatti karszt vizek szintje is együtt mozog apálykor és dagálykor a tenger szintjével. Istennek volt és van hatalma arra, hogy a természeti törvények időszakos módosításával a nagy mélység forrásai felfakadjanak.

A Bibliában másik ilyen hatalmas csodája Istennek (2Mózes 10,22), az Egyiptomra mért kilencedik csapás, hogy három napig sötétség volt Egyiptomban. Vagy amikor égi csoda történt (Józsué 10,12-13), a föld forgása lelassult, vagy megállt Józsué imádságára Gibeonban, amíg le nem győzték a Emóriakat. Azt nem tudom, hogyan történtek ezek a csodák, de azt tudom, hogy a világmindenséget teremtő és fenntartó hatalmas Istennek erre van hatalma. „Vajon a Teremtő, aki erős kezével fenntartja a világmindenséget és bizonyos szabályszerűségek alapján működteti azt, ne tudná megakadályozni, hogy a földi élet megszűnjön, ha a Föld saját tengelye körüli forgását egy időre felfüggeszti? Őszintén, mit tudunk annak az Istennek a hatalmáról és bölcsességéről, aki galaxisok milliárdjait hozta létre, és aki megteremtette az anyagot, az energiát és az időt?”

Isten tervében benne van, hogy a napsugárzás örök forrása áldásként az emberiség rendelkezésére álljon. Bibliát olvasó emberként összeállt bennem egy törvényszerűség Isten és ember viszonyáról. A kiválasztott nép történelmében próféták üzenetében sokszor elhangzott Istentől, hogy áldását feltételekhez köti (5Mózes 28,1-3), Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak Istenednek a szavára …..).

Tapasztaltuk, ha nincs áztató eső, akkor áldásként szánt napsugárzás kárunkra is lehet. Ha éppen az aratás idején jön egy esős időszak, akkor a földeken rohad meg a termés. Milyen csodálatos, hogy Isten számunkra ezeket az igéket nem fenyegetésnek szánta, hanem igazodási pontként, amit működő törvényszerűségként ismerhetünk meg. Gyermekeink figyelmét felhívjuk, fémes eszközzel nem szabad a konnektorba nyúlni, mert éppen halálos veszélyt jelent számára. Isten is közli velünk igéjében, mi az, ami a vesztünket okozza, ha engedetlenül elfordulunk tőle.

Szerető Istenünk, mennyei Édesatyánk örök áldásként szánta nekünk a napsugárzást, az ő isteni tervének részeként. De adott hozzá egy használati utasítást a Bibliát, mely elvezet bennünket minden igazságra. Csak rajtunk múlik, hogy Jézus Krisztusban felkínált kegyelmét, örök áldásként elfogadjuk, vagy elutasítjuk. Legyen hála a szívünkben az isteni rendért, mely értünk van! ÁMEN.

Aki mindvégig kitart, az üdvözül!

 

Máté 24,3-14 3Amikor Jézus az Olajfák hegyén ült, odamentek hozzá tanítványai külön, és ezt kérdezték: Mondd meg nekünk, mikor lesz ez, és mi lesz a jele a te eljövetelednek és a világ végének? 4Jézus így válaszolt nekik: Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen titeket! 5Mert sokan jönnek majd az én nevemben, és ezt mondják: Én vagyok a Krisztus! – és sokakat megtévesztenek. 6Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég. 7Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. 8De mindez a vajúdás kínjainak kezdete. 9Akkor átadnak titeket kínvallatásra, megölnek benneteket, és gyűlöl titeket minden nép az én nevemért. 10Akkor sokan eltántorodnak, elárulják és meggyűlölik egymást. 11Sok hamis próféta támad, és sokakat megtévesztenek. 12Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet sokakban meghidegül. 13De aki mindvégig kitart, az üdvözül. 14Isten országának ezt az evangéliumát pedig hirdetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jön el a vég.

Az igehirdetés hanganyaga az alábbi linkre klikkelve meghallgatható: https://drive.google.com/file/d/1m1oNRXlDaRmQIY5CjxKrZCBolEySA_Z3/view?usp=sharing

Bibliában ennek az igeszakasznak fejezetcíme: „A nagy megpróbáltatás ideje”. Tudnunk kell, ebben az evangéliumban, Máté evangéliuma 24-25 fejezetében Jézusnak sorrendben az ötödik nagy beszéde található. (Mt 5-7. 10. 13. 23. 24-25)

Közvetlen előzmény, hogy az előző igeversekben Jézus ítéletet mond Jeruzsálem felett (Mt 23,37-39), majd azt mondja a jeruzsálemi nagytemplom épületére (Mt 24,2) „Ugye látjátok mindezeket? Bizony mondom néktek: nem marad kő kövön, amit le nem rombolnának.”

A tanítványokat nem hagyta nyugodni, amit Jézus Jeruzsálem és jeruzsálemi templom jövőjéről mondott. Ezért az olajfák hegyén üldögélő Jézushoz a tanítványok maguk mentek oda, hogy kérdéseikre választ kapjanak. Márk 13,3-ból tudjuk, hogy itt nem mind a tizenkét tanítványról van szó, hanem mindössze négy tanítványról (Péter, Jakab, János és András). Kérdéseik a három biztosan bekövetkező jövőbeli eseménnyel kapcsolatos, Jeruzsálem pusztulása, Jézus visszajövetele és a világ vége. Mi már tudjuk, amit akkor a tanítványok még nem tudhattak, hogy ez a három esemény különböző időpontokban fog bekövetkezni.

Mielőtt Jézus válaszolna kérdéseikre, nyomatékosan figyelmezteti a tanítványait „Vigyázzatok, nehogy valaki megtévesszen titeket!” (Mt 24,4) Aztán felhívja a figyelmüket, nem mindegy, hogy létfontosságú kérdésekre hol keresi az ember a választ. Ezt azzal indokolja, hogy lesznek olyanok, akinek érdekében áll a megtévesztés. És ezek nem is kevesen lesznek, hanem sokan! Ezekben az a közös, hogy mindezek mögött a Sátán a nagy zavarkeltő van.

Napjainkban is ugyanúgy fennáll a megtévesztés veszélye, mint az apostolok idejében. Kis hazánkban és a világban zajló eseményeket úgy kategorizálom, ahol kereszténység elleni, vagyis Isten gyermekei elleni cselekedetek vannak, azok mögött mindig a Sátán van, mert neki kifejezetten érdeke, hogy Isten munkáit lerontsa. Gondolkozzunk, miért van az, hogy például Németországban a keltetőben nyolc napon túl a tojásokat nem szabad megsemmisíteni, mert az életellenes és az embrióknak fájdalmat okozhat. Ugyanakkor ugyanott a „gender lobbi” az abortusz legalizálásáért küzd, hogy egészen a születés időpontjáig meg lehessen ölni, el lehessen pusztítani a meg nem született gyermekeket. Milyen ördögi logika van emögött?

Sajnos magukat kereszténynek valló emberek is sok esetben hagyják magukat megtéveszteni, leginkább azok, akik magánéleti kudarcaikért, nyomorúságukért mindig másokat okolnak, mindig más a hibás, csak ők nem. Az Úr Jézus világosan megmondta már a tanítványainak is, hogyan értékeljük, hogyan szemléljük tévedhetetlenül a körülöttünk zajló eseményeket.

Jézus azt mondja: Lukács 6,43-44 „43Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és ugyanúgy nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. 44Mert minden fát a maga gyümölcséről ismernek meg.”

Sajnos a „nyugati országokban” keresztényellenes törvények egyre szaporodnak. A közelmúltban történt, hogy a Finnországi volt belügyminisztert feljelentették, bíróság elé állították, mert a Bibliából idézve, a keresztény családmodell (Apa, anya, és gyermek) mellett állt ki írásos publikációjában. Mi itt, Magyarországon élő keresztények hálát adhatunk Istennek, hogy jelenleg a parlamentben kereszténybarát többség van és ez számunkra kedvezően befolyásolja a törvényhozás irányát.

Napjainkban is jönnek bőven megtévesztő hírek, álinformációk. Vigyázz testvérem, szűrőn keresztül nézd, vizsgáld őket! Mert ha nem szűröd az információkat, akkor megtévesztenek, becsapnak! Felborul a fontossági sorrend, eltévedhetsz, ahogyan szokták mondani szlengesen, rövid úton bevezetnek az erdőbe. Milyen „szűrők” állnak a rendelkezésünkre? Az első: folyamatos kapcsolat azzal, aki azt ígérte: „én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig” – Jézussal. Aztán a KÖNYV, vagyis a Biblia, és nem utolsó sorban a tanácsadó Szentlélek. Ebből a három forrásból meríts, ebből töltekezz és akkor nem tudnak elterelni a helyes útról!

A tudósok szerint az emberi test hét évente teljesen megújul, ez azt jelenti, hogy egyetlen sejtünk sem azonos azzal, ami 7 évvel ezelőtt alkotta testünket. Felteszem a kérdést, miből újulnak meg a testünket alkotó sejtek? Hát abból, amit megeszünk! Gondoljunk csak bele, ugyanúgy befolyásolja lelkületünket, lelki egészségünket a lelki táplálékunk minősége. Tegyük fel magunknak a kérdést, békés vagy békétlen lelkületű vagyok a házastársammal, gyermekemmel szemben, és úgy általában az emberekkel? Egyet biztosan állíthatok, a világból áradó lelki táplálék, az a sok szenny, ami szinte minden csatornán árad felénk, lerombolja a lelki békénket.

Kedves testvérek mi választhatunk, lelki táplálékunk meghatározza, hogy Istentől kapott békesség legyen ránk jellemző, vagy e világ békétlensége. Jézus Krisztus ezt ígérte: János 14,27 „Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!”

Jézus Krisztus második nyomatékos figyelmeztetése a mai igeszakaszban, Máté 24,6-8 „Fogtok hallani háborúkról, és hallotok háborús híreket. Vigyázzatok, ne rémüljetek meg, mert ennek meg kell lennie, de ez még nem a vég.” Ha velünk, bennünk van Jézus Krisztus és általa megígért vigasztaló, megerősítő, pártfogó Szentlélek, mint ahogyan az üldözött apostolokkal is velük volt, akkor a Jézus szava szerinti biztosan bekövetkező nyomorúságot és megpróbáltatást, mint Isten gyermekei sokkal békésebben viseljük el.

Máté 24,7-8 „7Mert nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad, éhínségek és földrengések lesznek mindenfelé. 8De mindez a vajúdás kínjainak kezdete”. Hogy olvastuk? Háborúk, éhínségek, földrengések! Mindig is voltak háborúk, de napjainkban folyó háborúk pusztító ereje és intenzitása minden eddigit felülmúl. Istennek legyen hála az elmúlt évtizedekben közelünkben csak a szomszédos országokban volt háború, megemlíteném a délszláv háborút és az Ukrán – Orosz fegyveres konfliktust.  

Cseri Kálmán lelkésztől idézek pár adatot a háborúk, éhínségek, földrengések témával kapcsolatban! „Csak az utolsó tíz esztendőben a háborúk során kétmillió gyermek pusztult el. Nem katona, gyermek. Hatmillió kiskorú gyermek szenvedett maradandó csonkulást, sérülést. Nyolcmillió gyermek az áldozata az utolsó tíz év háborúinak, csak, akiket számba lehetett venni. Majdnem annyi, mint Magyarország lakossága.

Hallanotok kell majd éhínségekről – mondja Jézus Krisztus. Furcsa ellentétek, hazánkban és a nyugati országokban ilyen nagyszámú kórosan túltáplált és túlsúlyos ember talán még soha nem volt. Ennek teljesen ellentéte, hogy az úgynevezett fejlődő országokban ennyire sok és ennyire pusztító éhínség, mint ami az utóbbi években van, talán soha nem volt korábban. A polgárháború sújtotta Afrikából napjainkban is milliók menekülnek el a harcok és az éhínség elől.

Egy nemzetközi szervezet egyik szakértője azt írja: több mint nyolcszázmillió ember áll a közvetlen éhhalál előtt, akik közül nagyon sokan rövidesen meg is fognak halni, és több mint egymilliárd ember annyira alultáplált, hogy bármikor bekövetkezhet az éhhalála. Ázsia sok nagy városában reggelente teherautókkal szedik össze az utcáról azokat, akik az éjszaka során éhen haltak. Este még valahol lefeküdtek, és reggelre meghaltak. És amíg mi itt együtt vagyunk istentiszteleten, ez alatt az egy óra alatt, újabb nyolcvanezer ember fog éhen halni, és a következő órában megint. Miközben mi sokszor elégedetlenkedünk helyzetünkkel.

Azt mondja Jézus: hallotok majd földrengésekről. Mindig voltak földrengések – erre is ez a válasz – csak régebben nem regisztrálták őket pontosan, ezért tűnik úgy ma, hogy több van. Azt mondják a szakemberek: meglepően pontosan feljegyezték régebben is a súlyosan nagy földrengéseket, éppen azért, mivel szokatlan és rendkívüli jelenség volt. Ha csak attól kezdve, amitől kezdve precízen regisztrálják az egész világon, nézzük meg, akkor is meredeken emelkedik a görbe. Megint csak egy-két számot mondok azért, hogy vegyük komolyan azt, ami a Bibliában van, és gondolkozva olvassuk Isten igéjét: 1920-1930 között két olyan földrengés volt, ami 6-os erősségűnél nagyobb volt. Ezeket nevezik gyilkos rengéseknek, mert ezek mindig kárt tesznek emberéletben is, és nagy pusztítást végeznek. Nem akarom felsorolni évtizedenkénti növekedést, csupán egy adatot. 1990-2000-ig már több, mint száz 6-os erősségűnél nagyobb földrengés volt. Jézus megmondta: ezek is olyan figyelmeztető jelek, amikből olvassunk úgy, mint ahogyan a rügyfakadás a nyár közeledtét jelenti.

Aztán említi Jézus és erről részletesebben is szól –, hogy üldözni fogják a benne hívőket. Ázsia több országában a mai napig tilos a keresztyén misszió, ha valaki megteszi meghurcolják, börtön jár érte. Most már a volt „nyugati keresztény” országok többségére is ez jellemző, iskolákban, munkahelyeken, hadseregben és még sorolhatnám hol tilos Istenről és az ő fiáról Jézus Krisztusról beszélni, bizonyságot tenni. Ha valaki megteszi rövid úton elveszíti az állását.

Pedig nagyon sok múlik azon, hogy bátran vallást teszünk urunkról Jézus Krisztusról, még akkor is, ha ennek megpróbáltatás szenvedés a következménye. Jézus mielőtt kiküldi a „tizenkettőt” (tanítványait), felkészíti őket ezt mondja nekik (Máté 10,32-33) „32Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást teszek mennyei Atyám előtt, 33aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt.”

Isten kegyelméből jelenleg hazánkban békés körülmények között élhetünk. Mindaz, ami a világ más részein történik olyan távolinak tűnik számunkra. Csak idő kérdése és bekövetkeznek Jézus Krisztus próféciáiban leírt borzalmak, akkor tudnunk kell, hogy mindez a vajúdás kínjainak a kezdete, a neheze, ami a keresztényekre vár, még csak ezután kezdődik.

Itt az újabb nyomatékos figyelmeztetés, „13De aki mindvégig kitart, az üdvözül.” Mindannyian láttunk már gondozatlan kertet, földterületet, ott egyszerűen fogalmazva, elburjánzik a gaz. Az emberiség Istentől elfordulásának egyenes következménye, hogy elburjánzik a gonoszság, iszonyúan sok szenvedést okoznak egymásnak az emberek, de főleg Isten gyermekeinek, akik minden korban kisebbségben éltek. De mindez nem jelenti azt, hogy a Sátán megkapta volna a történelem feletti hatalmat.

Az Úr Jézusnak számunkra van egy csodálatos üzenete, mely élő reménységre ad okot. „13De aki mindvégig kitart, az üdvözül.” Ezt a mindvégig kitartást mihez is tudnám hasonlítani? Biztosan sokan olvastuk Bunyan János „Zarándok útja” című könyvét, ami már keresztény filmként is bármikor megtekinthető feliratos formában. Ha valaki olvasta, az tudja, mennyi kísértést támadást kell túlélni a célba érésig annak, aki elfogadta Jézus Krisztust élete urának, megváltójának. „13De aki mindvégig kitart, az üdvözül.”

Közülünk volt-e valaki, aki nagy tervekkel fellelkesülve elkezdett egy iskolai képzést, vagy vállalkozást és mivel valahol félúton, vagy már előbb elfogyott a motiváció, abbahagyta! Magam is átéltem már hasonló kudarcot. De, aki mindvégig kitart, az út végén megkapja a győztesnek járó jutalmat.

Nekünk Isten gyermekeinek, akik Jézus Krisztus drága vérén megváltattunk, a hűséges kitartás lehetősége végig fennáll, ezt nem veheti el tőlünk a Sátán. Jutalmunk pedig az üdvösség.

Pál apostol Róma 8,31-ben felteszi a kérdést: „ha Isten velünk, ki lehet ellenünk”?

Róma 8,38-39-ben meg is adja a választ: „38Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, 39sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket Isten szeretetétől, amely megjelent Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”

„13De aki mindvégig kitart, az üdvözül.” ÁMEN

A Szentháromság egyazon történetben!

 

Lukács 3,21-22 21Történt, hogy amikor az egész nép megkeresztelkedése után Jézus is megkeresztelkedett és imádkozott, megnyílt az ég, 22leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm”.

Szentháromság vasárnapja hangfelvétel

A pünkösdöt követő első vasárnap a Szentháromság ünnepe, amikor a háromszemélyű egy Isten mivoltát csodálhatjuk. Az elmúlt vasárnap és hétfőn pünkösdöt ünnepeltük, a Szentlélek csodálatos kiáradásának ünnepét. Azon a bizonyos pünkösdön ott Jeruzsálemben a Fiú, Jézus Krisztus testben már nem volt jelen az övéi között.

Már jóval előbb, földi küldetésének a végéhez közeledve tanítványait felkészítette erre az időszakra. (János 14-16. fejezet felkészítés, 17. fejezet Jézus főpapi imája.) János 16,7-ban azt mondja „Én azonban az igazságot mondom nektek: jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok, ha pedig elmegyek, elküldöm őt hozzátok.”

Az eredeti szövegben a paraklétosz görög szó (παράκλητος) van, mely segítőt, vigasztalót, tanácsadót és pártfogót egyaránt jelenthet. Jézus ígérete szerint, Őt a pártfogó Szentlelket küldte el, aki bemerítésekor galambhoz hasonló formában kiábrázolódva leszállt őrá is. Pünkösdkor ott Jeruzsálemben, a felházban a Szentlélek már lángnyelvek formájában hatalmas szél zúgásához hasonló formában szállt az ott lévő tanítványokra. Tehát azt ígérte Jézus, én elmegyek, de a Pártfogót elküldöm hozzátok!

Életemből elmondok egy régi történetet, számomra mit jelentett a „pártfogó. Ifjúkoromban úgy 16 éves lehettem, barátkoztam egy mendei kislánnyal, barátságunk szintjét jelzi, hogy örültem annak, ha a kezét foghattam. Történetünk idején Mendén voltam a kislánnyal, aki jelezte, hogy a mendei fiúk meg akarnak engem verni, ezért ragaszkodott hozzá, hogy hazafelé ő kísérjen ki a vasútállomásra. Hozzám hasonló korú fiúk talán nyolcan - tízen lehettek, akik követtek bennünket a vasútállomás felé vezető úton. Felértünk a vasútállomás peronjára, várva a vonatot, beszélgettünk. Tőlünk kicsit távolabb egy csoportban megálltak a minket követő fiúk, láthatóan tanakodtak. Ekkor az egyes vágányon álló vasúti lakókocsiból odajött hozzánk és mellém állt egy tagbaszakadt fiatalember. Hallottam, azon tanakodnak, hogy téged megverjenek, ne félj, amíg én itt vagyok senki nem bánthat. Egészen a vonat indulásáig ott állt mellettem, így senki nem bánthatott.

Valahogyan így van velünk a Jézus Krisztus által megígért Pártfogó a drága Szentlélek. Amíg Ő mellettünk áll esélye sincs a kísértőnek, hogy ártson nekünk. Kérjük Őt Jézus nevében, maradjon, legyen velünk, bennünk, mint Pártfogó és tanácsadó.

REINHARD BONNKE-tól olvastam egy bizonyságtételt! Egy asszony azzal jött hozzám, hogy az elméjét „démonok zaklatják”. Egy pillanatig gondolkoztam, majd azt mondtam neki: „A legyek csak a hideg tűzhelyre szállnak rá. Engedd meg, hogy Isten tüze felforrósítsa az életedet, és akkor majd nem lesz olyan démon, amely hozzád merne érni!” Egyetértesz?

A felolvasott alapigénk különlegessége, hogy Jézus Krisztus bemerítésének idején a „Szentháromság” mindhárom személye, az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy eseményben volt jelen.

Most lelki szemeinkkel szemléljük a hatalmas, dicsőséges Istent, az Atyát! 1Mózes 1,1-2 (a Biblia kezdő soraiban) azt mondja a teremtésről: „1Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. 2A föld még kietlen és puszta volt, a mélység fölött sötétség volt, de Isten Lelke lebegett a vizek fölött.” Olvasatunk szerint a teremtő Isten és Isten lelke a Szentlélek jelen volt.

Zsidókhoz írt levél 1,2-3 azt mondja: „2ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit örökösévé tett mindennek, aki által a világot teremtette. 3Ő Isten dicsőségének a kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget,”

A hatalmas, dicsőséges Krisztus, az élő Ige, aki által teremtetett minden, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött, olvashatjuk János evangéliumának első részében. Ezeket az igéket értelmezve, összevetve a teremtéstörténetet az Újszövetségi igékkel láthatjuk, már a világunk teremtésekor is együtt volt, együtt munkálkodott a „Szentháromság” mindhárom tagja.

Most Bibliánkból a Jelenések könyve alapján vizsgáljuk meg, hogy az idős János apostol Pátmosz szigetéről lélekben elragadtatva milyennek látta a hatalmas Krisztust az Emberfiát, amikor Isten kegyelméből a jövőbe kapott betekintést: Jelenések 1,12-17 „12Megfordultam, hogy lássam, milyen hang szólt hozzám, és amikor megfordultam, hét arany gyertyatartót láttam, 13és a gyertyatartók között az Emberfiához hasonlót: hosszú palástba volt öltözve, mellén aranyövvel körülövezve; 14feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a tűz lángja; 15lába hasonló volt a kemencében izzó aranyérchez; hangja olyan, mint a nagy vizek zúgása; 16jobb kezében hét csillagot tartott, szájából kétélű éles kard jött ki, és tekintete olyan volt, mint amikor a nap teljes erejével ragyog. 17Amikor megláttam, lába elé estem, mint egy halott, ő rám tette jobbját, és így szólt: Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó”.

Jézus egyik kedvenc tanítványa volt János, három évig bensőséges viszonyban jóban rosszban együtt voltak, mégis ilyen döbbenetes hatást váltott belőle a hatalmas Krisztus látványa (lába elé estem, mint egy halott), valószínűsítem, ha elé kerülünk nem az lesz az első reakciónk, itt vagyok kérek egy pacsit.

Emberekkel beszélgetve tapasztaltam, hogy Jézusról sokszor olyan kicsinyítő képzővel beszélnek, mintha még mindig a betlehemi jászolban lévő kisded Jézuska lenne. Egy biztos, földre születésének idejére fenségéből, isteni hatalmából, dicsőségéből kiüresítette magát. Talán úgy tudom érzékeltetni ezt a tényt, mint amikor az elektromos távvezetékben lévő 120 kilovoltos, tehát több tízezer voltos magasfeszültségű áramot letranszformálják kettőszázhúsz volt feszültségre, hogy alkalmas legyen a háztartásokban emberi használatra. Jézus Krisztus az önként vállalt földi küldetését, csak azután kezdte meg hatalmas jelekkel és csodákkal, miután bemerítkezett, imádkozott és betöltetett Szentlélekkel.

Watchman Nee kínai evangélista egyik könyvében leírta egy megtapasztalását. Szanatóriumban volt és kisétált az udvarra, leült egy padra, szemlélte a verebeket amint a földön valami élelmiszer maradékot csipegettek. Köntöse zsebében volt egy szelet kenyér, gondolta odadob belőle a verebeknek egy-egy darabot. Meg is tette, de a verebek ettől megijedve felrebbentek és elrepültek, mert féltek az embertől. Arra gondolt, ha verébként közéjük mehetnék, elmondhatnám nekik, nem kell félnetek, mert csak a javatokat akarom.

Ekkor eszébe jutott, amikor a Sínai hegynél Izrael népéhez mennydörgés, villámlás, földrengés, sűrű felhő és hatalmas kürtzengés közepette beszélt Isten, a népet félelem és rettegés fogta el. A nép azt mondta Mózesnek: 1Mózes 20,19 „Te beszélj velünk, és mi hallgatunk rád, de Isten ne beszéljen velünk, mert akkor meghalunk”.

Ezért jött el Isten Fia, a hatalmas Krisztus, kiüresítve, letranszformálva magát hozzánk hasonló emberi formára, hogy emberek között élve elmondja nekik, hogy Isten szereti őket, nem akarja, hogy egy ember is elvesszen, hanem azt, hogy minden ember megtérjen és éljen. Azért jött, hogy szemtől szembe elmondja Nikodémusnak „Bizony, bizony, mondom neked: ha valaki nem születik újonnan, nem láthatja meg az Isten országát.” (János 3,3)

Jézus Krisztus határozottan mondja tanítványainak, jobb nektek, ha én elmegyek; mert ha nem megyek el, a Pártfogó nem jön el hozzátok. Jézus földi szolgálatában végig hatalmas erővel működött a Szentlélek. A Pártfogó a Szentlélek földi jelenlétében, hatalmában nincs letranszformálva.

Izrael népének többsége nem a szelíd Jézust várta, aki hagyja magát keresztre feszíteni, hanem egy olyan hatalmas szabadító Krisztust, aki isteni hatalmával dicsőségével kiűzi a római megszállókat és újból helyreállítja Izráel dicsőségét, amit engedetlenségük miatt elveszítettek.

Jézus három évig jóban, rosszban együtt élt tanítványaival. Ugyanúgy elfáradt, mint a többiek, ugyanúgy érezte az éhséget, szomjúságot, fázott, vagy izzadt a hőségben, mint a többiek. Tanítványai nem féltek tőle, szerették őt, kivéve Júdást, aki elárulta őt.

Jézusnak ugyanúgy, ahogyan nekünk is, szüksége volt a feltöltekezésre, kész volt órákig, vagy egész éjszakán át imádságban együtt lenni a mennyei Atyjával. Jézus szinte mindenben követhető példát adott akkori tanítványainak és nekünk is.

Most térjünk vissza az alapigénkben megismert eseményekhez amikor az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy látványos eseményen belül mindhárman jelen vannak.

Amikor ott a Jordán folyóban állva bemerítő János fogadta az embereket, bűnvallásuk után bemerítette őket. Amikor az utolsót is bemerítette, megállt előtte Názáreti Jézus az Emberfia, akire nemsokkal előtte azt mondta bemerítő János: „nem vagyok méltó rá, hogy sarujának szíját megoldjam”. A többi bemerítkezővel ellentétben Jézusnak nem kellett bűnvallást tenni, mert ő bűntelen volt. Úgy olvastuk bemerítése után Jézus imádkozott az Atyához.

27 év távlatából is jól emlékezem, bemerítésem után két lelkipásztor fejemre tett kézzel imádkozott értem, akkor én közben röviden, szinte egy mondatban imádkoztam: Uram Jézus Krisztus, kérlek hallgasd meg értem mondott imádságukat!

Miután Jézus ott a Jordánban imádkozott, csoda történt, megnyílt az ég és leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban. Majd szózat hallatszott az égből, „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm”. Földi viszonylatban is milyen kedves zene a fülnek, amikor egy szülő így lelkendezik gyermekéről „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm”.

Lukács 4,1-2 igénk azt mondja: „1 Jézus Szentlélekkel telve visszatért a Jordántól, és a Lélek indítására a pusztában tartózkodott 2negyven napon át, miközben kísértette az ördög.” Jézus Krisztus a negyven napos böjt során a nekünk is rendelkezésünkre álló Isten igéjével sorra visszaverte a Sátán támadását. Mert meg van írva, és idézte az igéket, amely azóta is leghatékonyabb fegyver a kísértővel szemben. A lélek kardja, az Isten igéje nekünk is bármikor rendelkezésünkre áll, és imádkozhatunk a Szentlélek által.

Jézus Krisztus közvetlenül mennybemenetele előtt azt mondta tanítványainak Ap.csel. 1,8  ”Ellenben  erőt kaptok, amikor a Szentlélek eljön hozzátok”.

János 14,12 „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hisz énbennem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobbakat is tesz”. Tanítványok csodatetteinek a titka, amiket Jézus Krisztus nevében tettek (halott feltámasztás, gyógyítás stb.), nem emberi nagyságukban van, hanem a Szentlélek hatalmasan kiáradó munkálkodásában, mely hitben végig kísérte őket az engedelmesség útján.

A Messiás földi útja csendes alázattal kezdődik, és sok-sok megvettetéssel, szenvedéssel folytatódik. Az Atya Isten abban gyönyörködik, aki mindezek tudatában vállalja a küldetést. Végül zárszóként felteszem a kérdést! Vajon gyönyörködhet-e ugyanúgy bennünk is? ÁMEN.