2020. október 18.

Az Úrtól lehet engedelmes szívet kérni!

 


1Királyok 3,5-14 5Akkor éjjel megjelent Gibeónban az ÚR Salamonnak álmában, és ezt mondta Isten: Kérj valamit, én megadom neked! 6Salamon ezt felelte: Te nagy szeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, ahogyan ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted. Ezt a nagy szeretetet megtartottad iránta, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is. 7Most pedig, URam, Istenem, apám, Dávid után királlyá tetted a te szolgádat. De én még egészen fiatal vagyok, nem értek a kormányzáshoz. 8És a te szolgád választott néped között van, amely olyan nagy nép, hogy meg sem lehet számolni; nem lehet számba venni sokasága miatt. 9Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?! 10Tetszett az ÚRnak, hogy ezt kérte Salamon. 11Azért ezt mondta neki Isten: Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelmet kértél, hogy törvényemnek engedelmeskedve tudj kormányozni, 12ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. 13Sőt azt is megadom neked, amit nem kértél: olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben, hogy nem lesz hozzád fogható senki a királyok között. 14Ha az én utaimon jársz, és megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat, ahogyan apád, Dávid tette, akkor hosszú életet adok neked.

Történetünk idején Izráel népe még áldozóhalmokon áldozott, mert addig még nem építettek házat az Úr nevének. Salamon szerette, tisztelte az Urat, mivel Gibeónban volt a legnagyobb áldozóhalom, ezért oda ment, hogy ott áldozzék. Arról tudósít bennünket Isten igéje, hogy Salamon ezer állatot mutatott be égőáldozatul azon az oltáron.

Így olvastuk a bevezető igében: „5Akkor éjjel megjelent Gibeónban az ÚR Salamonnak álmában, és ezt mondta Isten: Kérj valamit, én megadom neked!” A legtöbb ember ilyenkor felkapná a fejét, soha vissza nem térő alkalom, bármit kérhetek, most megadja az Isten. Azonnal mérlegelné, mi lehet számára leghasznosabb és mondaná a kérésében megfogalmazott vágyait.

A legjobbnak tűnő lehetőség, nem biztos, hogy leginkább a javunkat szolgálja. Olvastam egy mesés történetet, egy házaspár a szomjúságtól elgyötörve, szinte már vonszolja magát, körülöttük mindenhol sivatag. Végre egy kis oázishoz érnek és találnak ott egy kutat üdítő hideg vízzel. Azonban ott meglepetés éri őket, a kút szelleme szól hozzájuk, mondja a férjnek, kérhetsz tőlem bármit, egy kérésedet teljesítem. Akkor 50 éves férfi rövid gondolkodás után azt kérte, legyen 30 évvel fiatalabb feleségem. Abban a pillanatban 80 éves aggastyán lett a férfiból.

Ha ma éjjel megjelenne álmodban az Úr és azt mondaná, „Kérj valamit, én megadom neked!” Mit kérnél? …………. Vajon javadra válna, amit kérnél? Magad hasznára, vagy mások javára kérnéd? Az üdvösségedet és az Úrral való meghittebb, szorosabb kapcsolatodat munkálná-e a kívánságod, vagy olyat kérnél, amit nemsokára úgyis itt kell hagynod?

Számomra fölöttébb érdekes, ahogyan Salamon reagált az Úr felszólítására, hogy „Kérj valamit, én megadom neked!”

Salamon azonban nem kéréssel kezdi a válaszát. Hanem? 1Királyok 3,6-8 "Te nagy szeretettel bántál szolgáddal, Dáviddal, az én apámmal, ahogy ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted. Ezt a nagy szeretetet megtartottad iránta, és fiút adtál neki, aki a trónján ül ma is. Én Uram és Istenem, te királlyá tetted szolgádat az én apám, Dávid után. Ezt a nagy szeretetet megtartottad és királlyá tettél engem is. Én azonban fiatal vagyok és nem értek a kormányzáshoz. A te szolgád a te néped között van, amely olyan sok, hogy számba sem lehet venni ..."

Nem felesleges beszéd ez? Kérj valamit. Tessék, jöjjön a kérés! Erre ő elkezdi valahol messze, hogy az én apámat, hogy szeretted. Ha azonban kicsit a történések mögé tekintünk, észre kell vennünk, hogy Salamon szívében ott van az őszinte hála, „Te nagy szeretettel bántál szolgáddal Dáviddal az én apámmal”. Aztán ott van ez a mély alázat: Istenem, nem értek ahhoz, amivel megbíztál, mindent tőled várok. Így én magamban teljesen alkalmatlan vagyok, és mégis abban bízom, hogy használni fogsz engem, mert a te bármire alkalmassá tudsz tenni.

Nagyon megható számomra, ahogyan Salamon kifejezi, milyen mély benyomást tett rá apjának Dávidnak Istennel való őszinte kapcsolata. Így fejezte ki Salamon „ahogy ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted.” Minden vágyam, hogy az én Uram úgy formáljon engem, hogy Istenhez való viszonyomat így jellemezzék majd, „ahogy ő is hűségesen, igazán és egyenes szívvel élt előtted.” Ez nem azt jelenti, hogy Dávidnak nem voltak bűnei, tévedései, mert voltak, de mindig feltétlen bizalommal, őszinte bűnbánattal, és engedelmes szívvel tudott az ÚR el elé járulni. Zsoltáraiban lejegyzett őszinte bűnbánata és alázata példaértékű számomra.

Istennel való őszinte alázata és hite ellenére Dávidot sokan nem szerették. A teljesség igénye nélkül megemlítek néhány példát. Mielőtt legyőzte a filiszteus Góliátot bátyja így feddte,” 1Sámuel 17,28 Amikor a legidősebb bátyja, Elíáb hallotta, hogy Dávid az emberekkel beszélget, haragra gerjedt Elíáb, és ezt mondta: Minek jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot a pusztában? Tudom, hogy szeretsz hősködni, és mindig valami rosszban töröd a fejed. Csatát akarsz látni, azért jöttél ide!”

Saul gyűlölte, mindenáron meg akarta őt ölni.

Amikor a szövetség ládáját Jeruzsálembe vitték, 2 Sámuel 6,20Dávid is hazatért, hogy megáldja háza népét. De Míkal, Saul leánya kijött Dávid elé, és ezt mondta: Milyen dicső volt ma Izráel királya! Úgy mutogatta magát az udvari emberek szolgálóleányai előtt, ahogyan csak féleszű ember szokta magát mutogatni!”

Absolon fia le akarta taszítani trónjáról, nyíltan fegyverrel támadt ellene!

A felsorolt példákból egyértelmű, hogy Dávid életében kifogásolni valót talált a bátyja, a királya, a felesége és Absolon fia is.

Látjuk, sok embernek egész elmarasztaló véleménye volt Dávidról, de az ÚR nem emberek szemével és véleményével nézi az övéit, ő a vesék és a szívek vizsgálója, ezért nagy szeretetét megtartotta Dávid iránt.

Őszinte alázat és józanság a javából az ifjú Salamon részéről, ahogyan reagált az Úr felszólítására. Ebből születik meg az a bizalom, amivel aztán azt mondja - és itt már jön a kérés: 1Királyok 3,9adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között.”

Salamon nagyon bölcsen kért, 1Kir. 3,10 „Tetszett az Úrnak, hogy ezt kérte Salamon”. Salamonnak Izrael királyaként az volt a legfőbb vágya, hogy azt tudja, azt akarja cselekedni, amit jónak lát az ÚR. Feltételezem, hogy királyként rendelkezésére álltak az addig megírt, a bibliánkban is megtalálható írások, pl. Mózes könyvei, Józsué és a Bírák könyve.

Mihez is kért Salamon értő és Istennek engedelmes szívet? Ahhoz, hogy az Úr törvényének engedelmeskedve bölcsen tudja kormányozni Isten népét, és ahhoz, hogy döntései meghozatalánál meg tudja ítélni, mi a jó és mi a rossz.

Mi is itt mindnyájan tudni véljük, hogy mi a jó nekünk. Beszélgettünk, már felnőttkorban lévő unokámmal és egy ponton azt mondta, én tudom mi a jó nekem. Tudod kedves unokám, a drog ambulancián, a detoxikálóban, a bőr és nemibeteg gondozóban, kórházban, vagy börtönben lévő ifjak is tudni vélték, hogy mi a jó nekik.

Messze nem az számít jónak, amit mi egyen egyenként annak ítélünk, hanem amit a végtelenül bölcs és hatalmas Isten annak ítél. Csak a Bírák könyvében, ami elméletileg rendelkezésére állhatott Salamon királynak, hetedszer is olvashatjuk ugyanazt a megállapítást, (Bírák könyve 13,1) „Izrael fiai ismét azt tették, amit rossznak lát az Úr, (és mit tett ilyenkor az ÚR) ezért az ÚR a filiszteusok kezére adta őket negyven esztendőre”. Az előző hat alkalommal is mindig valami hasonló büntetés volt a következmény.

Salamon jól ítélte meg, szinte mindennél fontosabb tudni az események, történések sodrában, hogy mi az, amit jónak, vagy rossznak lát az Úr. Ez a mi életünkben is sorsdöntő kérdés, hiszem, hogy mindannyiunk életében felmerült már olyan kérdés, miért engedte meg az Úr, miért történhetett ez meg pont velem. Ha az Úrtól kapott bölcsességgel, hitből fakadó cselekedeteimmel következetesen azt teszem, amit jónak lát az ÚR, akkor bármi történik velem és körülöttem, azt hitem és engedelmességem mértéke szerint Megváltóm mind javamra tudja fordítani. Emlékezzünk csak, az ÚrJézus földi küldetése során azokat, vagy azok családtagjait gyógyította, szabadította meg akarata szerint, akinek volt elég hite hozzá. Az ÚrJézus tanítványai egy kivételével, mind mártírhalált haltak, ez nem azt jelenti, hogy nem volt elég hitük, vagy Uruknak nem engedelmesek.

Amikor Salamont az apja Dávid, még életében királlyá koronáztatta, a fekhelyén meghajtotta magát az új király előtt. Akkor Salamon még egy tapasztalatlan ifjú volt, hasonlóan, mint a mai húszévesek. Viszont volt elég alázat a szívében, hogy ezt felismerje, tudta csak akkor lesz jó királya népének, akkor válik áldássá, ha azt teszi, amit jónak lát az Úr.

Nagyon jól tudjuk, ha utazunk valahová, nem elég az induláskor, jó utat választanunk, minden útelágazásnál újból és újból bölcsességgel kell döntenünk. Erre tud alkalmassá tenni egész életünk folyamán az Úr vezetése, tanácsa.

Ha úgy igazán belegondolunk, nem kis dolgot kért Salamon. Nagyon komoly dolgot kért. A legnagyobbat. Azt kérte, hogy egész életére nézve vezesse őt Isten. Ez sokkal nagyobb, mintha bármi mást kért volna Istentől. Meg is kapta, ráadásul kapta azt, amit nem is kért, 1Királyok 3,13 13Sőt azt is megadom neked, amit nem kértél: olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben, hogy nem lesz hozzád fogható senki a királyok között.

Mi szeretnénk csak a ráadást kapni, kihagyva a legfontosabbat. Ettől akar most megőrizni minket a mi Urunk, és arra bátorít, hogy ami szerinte a legfontosabb, valóban az első helyen legyen életünkben. Ez legyen nekünk is a legfontosabb: adj a te szolgádnak engedelmes, értelmes szívet, hogy tudjon választani jó és rossz között, és így hozhasson ezután döntéseket.

Számomra roppant érdekes, ahogyan a végtelenül bölcs és hatalmas Isten Salamon számára szinte minden emberi mértéket felülmúló áldását adta, de mindezt feltételhez köti, nem adja visszavonhatatlanul örökbe. „14Ha az én utaimon jársz, és megtartod rendelkezéseimet és parancsolataimat, ahogyan apád, Dávid tette, akkor hosszú életet adok neked.

Érdekes következtetés Salamon életére vonatkozóan; akkor kezdődött életében Isten akaratától való elhajlás, amikor szíve már nem volt engedelmes, amikor saját bölcsességére hagyatkozva határozta meg, hogy mi a jó neki. Az ÚR még kétszer is figyelmeztette, de hiába!

Felbátorít minket Isten arra, hogy imádságban azt kérjük, ami az Ő ígéreteivel összhangban van, és Ő akkor megadja mindazt, ami a javunkat szolgálja. Kérjünk az Úrtól értelmes szívet, hogy neki engedelmeskedve tudjunk élni. Ha ez így történik, ad hozzá feladatot, bölcsességet, látást, és még egyet ad hozzá áldásként, talán a legfontosabbat, a Szentlélek vezetését, a mi javunkra és az ő dicsőségére. ÁMEN!

(Joó István)


Nincsenek megjegyzések: